Keresési eredmények: „Zeneszerző Bartók Béla Wiki – Wikipédia
Hozd létre a(z) „Zeneszerző+Bartók+Béla” nevű lapot ezen a wikin! (Hivatkozások a lapra)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész,… |
főgondnoka. Bartók Béla zeneszerző fia, Bartók Béla iskolaigazgató unokája. Féltestvére az apja második házasságából született Bartók Péter. Bartók Béla zeneszerző… |
A Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat (röviden Bartók–Pásztory-díjat) Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta alapította: végakarata szerint azoknak a kimagasló… |
A Két portré, vagy másik nevén Két arckép (Op. 5, Sz 37, BB 48b) Bartók Béla műve. Első tétele megegyezik I. hegedűversenyének (Op. poszth., Sz 37, BB48a)… |
A Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolája… |
UE 9866, Bartók és egy előadó bejegyzéseivel (Bartók Archívum, Budapest: BH63). Az UE 9866 első kiadás, Bartók játszópéldánya (ifj. Bartók Béla gyűjteménye)… |
Bartók Béla makói szobra a Városközpontban, egy kis parkmező közepén áll, a Makói Általános Iskola Bartók épülete előtt. A szobor alkotója Varga Imre… |
Az Erdélyi táncok (Sz. 96, BB 102b) Bartók Béla zenekarra írt műve, aminek eredeti alakja, a zongorára komponált Szonatína 1915-ben keletkezett. A fából… |
1939-ben kérte fel Bartókot egy zenekari mű megírására. Előbb vendégül látta a Bartók családot bázeli otthonában, majd – miután Bartók felesége és fia hazautazott… |
Bartók Béla Román népi táncok című alkotása 1915-ben készült zongorára (Sz. 56, BB 68). Létezik még egy 1917-es zenekari átirat (Sz. 68, BB 76). A talán… |
A Bartók Béla út Budapest XI. kerületében található, a Szent Gellért tér és a Vasút utca között húzódik, keresztezi a Móricz Zsigmond körteret és a Kosztolányi… |
Az Allegro Barbaro (Sz. 49, BB 63, W 29) Bartók Béla műve zongorára, 1911-ben készült. A zeneszerző tulajdonképpen saját művészete paródiájának szánta:… |
53FSFC1) Az UE nagypartitúra elsőkiadás javított példányai: Bartók példánya (ifj. Bartók Béla gyűjteménye) a W.Ph.V. zsebpartitúra elsőkiadás (1925) metszőpéldánya… |
nagyszentmiklósi gazdasági iskola igazgató-tanára, Bartók Béla zeneszerző és zenetudós édesapja, Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok… |
Bartók Béla első opusa (Sz. 27, B36a/b), a Rapszódia zongorára és zenekarra 1904-ből való. Ekkor már olyan jelentős darab megírásán van túl Bartók, mint… |
Bartók Béla 2. rapszódia című művének eredeti, hegedű-zongora verzióját (Sz. 89) 1928-ban, Amszterdamban mutatta be Székely Zoltán és Frid Géza. Zenekari… |
Bartók Béla emlékezete szülőföldjén a 20. század elejétől 1980-ig. Bartók Béla életéhez, munkásságához, művészetéhez a romániai magyar zeneirodalomban… |
esztendőben zongorára komponált Két román tánc (Op. 8a, Sz. 43, BB 56) egyike Bartók Béla legkorábbi román inspirációjú műveinek. A kelet-európai népdalgyűjtés… |
zenekarra (Sz. 116, BB 123) Bartók Béla öttételes zenekari műve. A darabot Bartók 1943-ban írta Amerikában. Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta 1940… |
Bartók Péter (Budapest, 1924. július 31. – Florida, 2020. december 7.) amerikai-magyar zongorista, hangmérnök. Bartók Béla második feleségétől, Pásztory… |