Ñɩɣlɩm tɛtʊ kɛ pʊyʊ mbʊ pɩ-matʊ kɛ kʊyʊmɩm yɔ.
Pʊ-tɔbʊʊ se pacɩyɩ ñɩɣlɩm tɛtʊ yɔ, mbʊ pʊwɛ pɩ-taa yɔ, pɩkɛ pʊyʊ kʊɖʊm.
Ñɩɣlɩm tɛtʊ tɛkɛ ɖɔmbɩyɛ yem. Pasɩŋ ɖɔmbɩyɛ nɛ ɖɩ-tɛ kpɛlɛ kpɛlɛkʊʊ tɛ wɛtʊ. Ɖɔɖɔ lɛ ɖɩ-pʊyʊ ñɩɩɩ tɩnaa lɛɣtɩ ɖama taa lɛɣtʊʊ mbʊ yɔ, pʊwɛ ndɩ. Ɖɔmbɩyɛ pʊyʊ ñɩɩɩ weyi ɛlɛkɩɣ wɛʊ yɔ, e-lone wɛ ndɩ nɛ pʊyʊ ñɩɩɩ waa lɛlaa mba pɔsɔzʊʊ ɛ-yɔɔ nɛ wayɩ wayɩ yɔ. Ñɩɣlɩm wonuu ŋgʊ payaɣ se mɛɛrɩkiiri (mercure) yɔ, yee ki-miŋ saʊ ɛtalɩ ɛzɩ 39 °C yɔ, pakpakɩɣ ñɩɣlɩm wonuu ŋgʊ se kɩkɛ ñɩɣlɩm tɛtʊ. Pɛ naayɛ tɛ wɛtʊ yeba nɛ pakpaɣ-yɛ se akɛ ñɩɣlɩm tɛtʊ. Pɛ ana, anaa yɔ : pɩyɛ nɖɩ payaaɣ se opalɩ (opale) yɔ nɛ nɖɩ payaɣ ɖɩɖɩ se ambrɩ (ambre) yɔ. Ɛlɛ, patakpaɣ ñɩɣlɩm ñɩnɩŋ nɩɩyɛ se ɛkɛ ñɩɣlɩm tɛtʊ.
Pʊyɛ kpem se mbʊ pɩkɛ ñɩɣlɩm tɛtʊ yɔ, pɩ-matʊ ɛkɛ kʊɖʊmʊm yeli. Wonuu nakʊyʊ yem ɛtaasidi kɩ-matʊ taa. Ɛlɛ, mbʊ pɩkɛ ñɩɣlɩm tɛtʊ yɔ, pɩ-tɛ kpɛlɩ kpɛlɛkʊʊ wondu natʊyʊ pɩzɩɣ pʊwɛɛ ndɩ nɛ ñɩɣlɩm tɛtʊ lɛɛtʊ.
Ñɩɣlɩm tɛtʊ ndɩ ndɩ kpɛndʊʊ kpɛm nɛ pɩpɩsɩ kaaŋ. Kaaŋ ɛnʊ ɛkɛŋna tɛtʊ pɔɔɖɛ. Tɛtʊ pɔɔɖɛ nɖɩ payaɣ se wɩsɩ cɔʊʊ taŋgalam ŋgʊ payaɣ se teliriki (tellurique) yɔ.
This article uses material from the Wikipedia Kabɩyɛ article Ñɩɣlɩm tɛtʊ, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). Mbʋ pɛwɛɛ pɩ-taa yɔ pʋwɛɛ pɩcɛlɩna paa weyi yee ɛyʋ ɛwɛna waɖɛ yɔ asaa yee nabʋyʋ ɛwɛ ndɩ lɛ. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Kabɩyɛ (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.