A japán nevek átírására a magyar Wikipédiában – a helyesírási irányelvnek megfelelően és az akadémiai helyesírással összhangban – a magyaros átírást használjuk, amely maga is az 1908-as módosított Hepburn-átíráson alapul.
Átírás idegen írásrendszerű nyelvekből |
---|
(Az átírandó cikkeket a {{japánátír}}
(?) sablonnal jelöljük meg, ami a Rossz japán átírású cikkek kategóriába gyűjti őket.)
A Hepburn mássalhangzóinak magyaros megfelelője:
A japán írásban a hosszú magánhangzókat: a, e, i, u (あ, え, い, う) a magánhangzó vagy ezekre végződő szótag (pl. か – ka, に – ni) esetén úgyszintén a magánhangzó újbóli leírásával jelölik:
A sztenderd módosított Hepburnben a hosszú magánhangzókat felülvonással avagy makrónnal jelölik: ā, ē, ī, ō, ū. Ha két azonos magánhangzó kerül egymás mellé (oo, uu), azok szótaghatárt jelölnek, ilyenkor nem hosszabbodnak, hanem külön ejtendők és írandók. Bizonytalanság esetén érdemes megbízható forrásokat keresnünk az ilyesmiket tartalmazó szócikkekhez, vagy pedig a lap alján található kandzsiátírót célszerű figyelembe venni az ugyanott található hiragana- és katakanaátíró helyett, mely utóbbi sajnos nem tud különbséget tenni a hosszú magánhangzó és a kettőzött magánhangzó között, például okászannak írja át az okāsant éppúgy, mint Maszákinak a Masaakit, mely utóbbi helyes átírása Maszaaki. Hasonlóképpen a szabályos módosított Hepburnben csak a felülvont o és u képvisel hosszú hangzót, tehát ebben a rendszerben az ou mindig ou marad, nem válik sem ó-vá, sem ú-vá (sajnos ebben kanaátírónk félrevezet bennünket).
Összefoglalva, a szabályos módosított Hepburnben (és célszerű mindig erre hagyatkoznunk, hiszen az akadémiai helyesírás is ezen alapul) egyértelmű a magánhangzók átírása: a hosszúak felülvonást kapnak, a rövidek, illetve a kettőződők felülvonás nélkül szerepelnek. A japánban rendszerszerűen egyébként is csak az ó és az ú használatos hosszú magánhangzóként, az á, é és í szinte kizárólag indulatszavakban, becéző formákban, illetve idegen szavak, nevek átírásában fordul elő.
A Hepburnben a család- és utóneveket nyugati szokás szerint gyakran felcserélik, ezeket az eredeti kandzsi vagy hiragana alapján ellenőrizni kell, a magyar átírásban ugyanis a japán sorrendet követjük: elöl a családnév, utána a személynév. A japán nevek kiejtése hiraganában a japán Wikipédiában a szócikk elején, zárójelben szerepel. Így például a japán 岸田文雄 (Kishida Fumio) név angolul Fumio Kishida lenne, de magyarul Kisida Fumio.
Az alábbi táblázat a hiraganákat, zárójelben a magyaros és a Hepburn-átírásukat mutatja be.
alapszótagok | összetett szótagok | ||||||
あ (a) | い (i) | う (u) | え (e) | お (o) | ja/ya | ju/yu | jo/yo |
か (ka) | き (ki) | く (ku) | け (ke) | こ (ko) | きゃ (kja/kya) | きゅ (kju/kyu) | きょ (kjo/kyo) |
さ (sza/sa) | し (si/shi) | す (szu/su) | せ (sze/se) | そ (szo/so) | しゃ (sa/sha) | しゅ (su/shu) | しょ (so/sho) |
た (ta) | ち (csi/chi) | つ (cu/tsu) | て (te) | と (to) | ちゃ (csa/cha) | ちゅ (csu/chu) | ちょ (cso/cho) |
な (na) | に (ni) | ぬ (nu) | ね (ne) | の (no) | にゃ (nja/nya) | にゅ (nju/nyu) | にょ (njo/nyo) |
は (ha) | ひ (hi) | ふ (fu) | へ (he) | ほ (ho) | ひゃ (hja/hya) | ひゅ (hju/hyu) | ひょ (hjo/hyo) |
ま (ma) | み (mi) | む (mu) | め (me) | も (mo) | みゃ (mja/mya) | みゅ (mju/myu) | みょ (mjo/myo) |
や (ja/ya) | ゆ (ju/yu) | よ (jo/yo) | |||||
ら (ra) | り (ri) | る (ru) | れ (re) | ろ (ro) | りゃ (rja/rya) | りゅ (rju/ryu) | りょ (rjo/ryo) |
わ (va/wa) | ゐ (vi/wi) | ゑ (ve/we) | を (vo/wo) | ||||
ん (n) | |||||||
が (ga) | ぎ (gi) | ぐ (gu) | げ (ge) | ご (go) | ぎゃ (gja/gya) | ぎゅ (gju/gyu) | ぎょ (gjo/gyo) |
ざ (za) | じ (dzsi/ji) | ず (zu) | ぜ (ze) | ぞ (zo) | じゃ (dzsa/ja) | じゅ (dzsu/ju) | じょ (dzso/jo) |
だ (da) | ぢ (dzsi/ji) | づ (zu) | で (de) | ど (do) | ぢゃ (dzsa/ja) | ぢゅ (dzsu/ju) | ぢょ (dzso/jo) |
ば (ba) | び (bi) | ぶ (bu) | べ (be) | ぼ (bo) | びゃ (bja/bya) | びゅ (bju/byu) | びょ (bjo/byo) |
ぱ (pa) | ぴ (pi) | ぷ (pu) | ぺ (pe) | ぽ (po) | ぴゃ (pja/pya) | ぴゅ (pju/pyu) | ぴょ (pjo/pyo) |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Wikipédia:Japán nevek átírása, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.