Vizi E. Szilveszter: (1936-) magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, az MTA tagja, elnöke

Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31. –) a Magyar Szent István-renddel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke (2002-2008). A központi és perifériális idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Az agy „nemszinaptikus” (analóg) kommunikációs rendszerének felfedezője. Tevékenysége a tudományos ismeretterjesztésben is jelentős. Több európai, köztük az Academia Europaea (London), az Académie royal de médecine de Belgique, a Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémia (Krakkó) tiszteleti tagja.

Vizi E. Szilveszter
Vizi E. Szilveszter a 10 éves a Wikipédia konferencián
Életrajzi adatok
Született	1936. december 31. (87 éves) Budapest
Ismeretes mint	orvos, farmakológus, az MTA elnöke (2002–2008)
Házastárs	Ádám Veronika
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	POTE, BOTE
Pályafutása
Szakterület	orvostudományok
Kutatási terület	idegrendszer és ingerület-átvitel
Tudományos fokozat	az orvostudományok kandidátusa (1969), akadémiai doktor (1977)
Munkahelyek
Semmelweis Orvostudományi Egyetem	egyetemi tanár (1981-ig)
Orvostovábbképző Egyetem	egyetemi tanár
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet	kutatóprofesszor, igazgató (1989–2002)
Tudományos publikációk száma	több mint 400
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (1993), Széchenyi-nagydíj (2012)
Akadémiai tagság	levelező tag (1985), rendes tag (1990)
Vizi E. Szilveszter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vizi E. Szilveszter témájú médiaállományokat.

Édesapja korán meghalt, az anyai ág nagypolgári légköre terelte a jövőjét, plusz a véletlen és a szerencse. Apácák tanították a Sacre Coeurben, majd a bencésekhez járt. A Fáy András Gimnáziumban pedig olyan volt a színvonal, hogy az Akadémia mai tagjai közül heten jártak oda. Tanárai közül a bencéseknél különösképpen Szunyogh Xavér Ferenc, a Fáyban Tihanyi Károly magyartanárok voltak a legnagyobb befolyással rá.

1955-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd átment a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1961-ben szerzett orvosi diplomát. Diplomájának megszerzése után az egyetem Gyógyszertani Intézetének tanársegédje lett. 1967-ben kapta meg adjunktusi, 1974-ben egyetemi docensi kinevezését. 1977-ben vette át egyetemi tanári megbízását. Emellett 1977-től 1981-ig az Egészségügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának helyettes vezetője volt. 1981-ben kinevezték az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettesévé (ezután távozott a Gyógyszertani Intézettől). 1989-ben bízták meg a kutatóintézet főigazgatói tisztségének betöltésével. Ezenkívül 1982-ben az Orvostovábbképző Egyetem (2000-től a Semmelweis Egyetem része) farmakológiai és gyógyszerterápiás tanszékének vezetőjévé, illetve egyetemi tanárává nevezték ki. 2001-ben a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének egyetemi tanára lett. Magyarországi állásain kívül huszonkilenc évesen Riker-ösztöndíjjal kijutott Oxfordba, ahol Sir William Paton munkatársaként dolgozott. 1969-ig kutatott Angliában. 1984–2002 között a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett.

1969-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA több bizottságának lett tagja. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává. 1996-ban a tudományos köztestület alelnökévé, 2002-ben annak elnökévé választották (ekkor távozott főigazgatói posztjáról). 2005-ben újabb három évre megerősítették, így 2008-ig töltötte be tisztségét. Ezenkívül 1992-ben a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea), 1994-ben a salzburgi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. A Belga Királyi Orvosi, az Oroszországi Orvostudományi, a Krakkói Tudományos Akadémia és a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Akadémiai tisztségein kívül több tudományos társaság elnöke volt: a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságot 1995 és 2002 között, az Egészségügyi Tudományos Tanácsot 2001 és 2002 között vezette, 2000-től 2016-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke volt. 1990 és 2003 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja volt. A Magyar Atlanti Tanács elnöke, valamint a Magyar Élettani Társaság és a Magyar Orvostörténelmi Társaság tagja. 2010. július 6-án a Magyar Labdarúgó-szövetség egyik elnökségi tagjává választották, tisztségét a 2015-ös tisztújításig viselte.

Kutatási területe a központi és környéki idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága, a neuronok közötti kölcsönhatás, áthallás és preszinaptikus gátlás vizsgálata, valamint egyéb ingerület-átviteli kérdések.

Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása. Vizi felfedezte az axonterminálison (a sejtaxon végződése) elhelyezkedő (alfa) receptorok ingerület-átvitelét preszinaptikusan (azaz ingerátadó módon) szabályozó szerepét. Jelentős eredménye, hogy az első neurokémiai bizonyítékát adta a preszinaptikus (azaz szinapszis előtti) moduláció nemszinaptikus mechanizmusának. Jelentős tevékenysége a tudományos ismeretterjesztés területén, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként egyik elindítója volt a Mindentudás Egyeteme programsorozatnak, amelynek 2002. szeptember 16-án első előadója volt.

Több mint négyszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből számos könyv, illetve gyűjteményes kötet. Több munkát adott ki a tudomány 21. századi szerepéről, illetve a tudomány és a hit határkérdéseiről. Közleményeit elsősorban angol és magyar nyelven adja közre.

Házastársa Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Egy leány- és egy fiúgyermek édesapja.

• Phenylisopropylmethylpropynylamine (E-250), a monoaminoxidase inhibitor antagonising the effect of tyramin (társszerzőkkel, 1968)
• The inhibitory action of norandrenaline and adrenaline on acetylcholine output by guinea-pig ileum longitudinal muscle strip (társszerzőkkel, 1969)
• The mechanism of acetylcholine release from parasympathetic nerves (társszerzőkkel, 1971)
• Evidence That Acetylcholine Released by Gastrin and Related Polypeptides Contributes to Their Effect on Gastrointestinal Motility (társszerző, 1973)
• The Inhibitory Effect of Adenosine and Related Nulceotids on the Release of Acetylcholine (Knoll Józseffel, 1976)
• Na⁺-K⁺-activated adenosinetriphosphatase as a trigger in transmitter release (társszerzőkkel, 1978)
• Changes in total and quantal release of acetylcholine in the mouse diaphragm during activation and inhibiton of membrane ATPase (társszerző, 1979)
• Presynaptic Modulation of Neurochemical Transmission (1979)
• Non-Synaptic Interactions between Neurons (1984)
• A neurokémia alapjai (társszerkesztő, 1987)
• Az idegrendszer megbetegedésének neurokémiai alapjai (Magyar Kálmánnal, 1987)
• Effect of nicotine on extracellular levels of neurotransmitters assessed by microdialysis in various brain regions: Role of glutamic acid (társszerzőkkel, 1992)
• Science in the Future of Europe (1994)
• Adenosine receptor agonists differentially regulate IL-10, TNF-α, and nitric oxide production in RAW 264.7 macrophages and in endotoxemic mice (társszerzőkkel, 1996)
• Neurochemistry and pharmacology of the major hippocampal transmitter systems: Synaptic and nonsynaptic interactions (társszerzőkkel, 1998)
• Presynaptically located CB1 cannabinoid receptors regulate GABA release from axon terminals of specific hippocampal interneurons (társszerzőkkel, 1999)
• Modulatory role of presynaptic nicotinic receptors in synaptic and non-synaptic chemical communication in the nervous system (társszerző, 1999)
• The sympathetic nerve–an integrative interface between two supersystems: The brain and the immune system (társszerzőkkel, 2000)
• Role of high-affinity receptors and membrane transporters in nonsynaptic communication and drug action in the nervous system (társszerző, 2000)
• Nitric oxide: a novel link between synaptic and nonsynaptic transmission (társszerző, 2001)
• Agy és tudat (társszerk. Altrichter Ferenccel, Nyíri Kristóffal, Pléh Csabával (Budapest, 2002. ISBN 963-86159-3-1)
• A tudás hídjai (válogatott cikkek/interjúk, 2005)
• Hit, erkölcs, tudomány (Erdő Péterrel és Schweitzer Józseffel, 2006. ISBN 963-87298-3-X)
• Handbook of neurochemistry and molecular neurobiology: Neurotransmitter systems (Lajtha Ábellel, 2008)
• Láthatatlan hidakon át (válogatott beszédek/interjúk, 2008)
• Aranybánya ez az ország. Vizi E. Szilveszterrel és Ádám Veronikával beszélget Fazekas Valéria; Kairosz, Bp., 2010 (Magyarnak lenni)
• Non-synaptic receptors and transporters involved in brain functions and targets of drug treatment (társszerzőkkel, 2010)
• Fast two-photon in vivo imaging with three-dimensional random-access scanning in large tissue volumes (társszerzőkkel, 2012)
• CD39 and CD73 in immunity and inflammation (társszerzőkkel, 2013)
• Hypervulnerability to Sound Exposure through Impaired Adaptive Proliferation of Peroxisomes (társszerzőkkel, 2015)

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1388–1389. o.
• Vizi E. Szilveszter. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 1185. o.  
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
• Életrajz az MTA oldalán
• Életrajz a KOKI honlapján (angolul)
• Életrajz a Mindentudás Egyeteme honlapján
• Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában

• Kábítószerek – a kreativitás mítosza és a rombolás valósága c. előadása a Mindentudás Egyetemén
• Egy életem egy halálom? c. előadása a Mindentudás Egyetemén
• Sarokba szorították az alapkutatást – Népszabadság interjú
• Vizi E. Szilveszter a Mindentudás Egyetemén 2005. március 7-én „Kábítószerek – a kreativitás mítosza és a rombolás valósága” címmel elhangzott előadásának kritikája – Drogriporter, 2005. május 18.
• A Természet Világa (2006. II. ksz.) Vizi E. Szilvesztert köszöntő különszáma
• Az emberiség közös memóriatárolója. Szarvas István interjúja. 2011. augusztus 13.
• Asztali beszélgetések… – Barátai vagyunk-e Magyarországnak? Archiválva 2018. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Szabó Lajos és Galambos Ádám beszélgetése Vizi E. Szilveszterrel (videóval), 2016
• Ézsiás Erzsébet: A mindentudás professzora. Vizi E. Szilveszter életútja; Lexica, Bp., 2011