Erdő Péter (Budapest, 1952.
június 25. –) magyar római katolikus pap, bíboros, prímás, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke, 1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. 1999-től 2002-ig a Székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke, 2002-től az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, 2003-tól Magyarország prímása és a pápaválasztó bíborosi testület tagja. 2005-től 2015-ig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. 2005-től 2016-ig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke.
Erdő Péter | |||
Született | 1952. június 25. (71 éves) Budapest | ||
Állampolgársága | magyar | ||
Nemzetisége | magyar | ||
Szülei | dr. Erdő Sándor és Kiss Mária | ||
Foglalkozása |
| ||
Tisztsége |
| ||
Iskolái |
| ||
Kitüntetései |
| ||
esztergom-budapesti érsek | |||
Vallása | római katolikus egyház | ||
Pappá szentelés | 1975. június 18. Budapest | ||
Püspökké szentelés | 2000. január 6. Róma, Szent Péter-bazilika | ||
Szentelők |
| ||
Bíborossá kreálás | 2003. október 21. Róma | ||
Hivatal | székesfehérvári segédpüspök | ||
Hivatali idő | 1999–2002 | ||
Hivatal | esztergom-budapesti érsek | ||
Hivatali idő | 2002 – hivatalban | ||
Elődje | Paskai László | ||
Utódja | hivatalban | ||
Szentelt püspökök | |||
Társszentelt püspökök | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdő Péter témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Erdő Péter felmenői között voltak kisnemesi származású katona-székelyek, így kerültek a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is. Hatgyermekes értelmiségi családban született dr. Erdő Sándor és Kiss Mária első gyermekeként. 1970-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban. Ugyanebben az évben felvételt nyert az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet növendékei közé, és az Esztergomi Hittudományi Főiskola hallgatója lett. Egy évvel később elöljárói a budapesti Központi Papnevelő Intézetbe küldték, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) folytatta teológiai tanulmányait. Itt szerezte meg 1975-ben a licenciátust, 1976-ban pedig a teológiai doktorátust (PhD).
1977 és 1980 között Rómában a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasaként a Lateráni Pápai Egyetemen kánonjogot tanult, itteni tanulmányai befejezéseként kánonjogi doktorátust szerzett. 1983-ban habilitált (PPRK HTA) a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián. 1995-ben és 1996-ban kutatói ösztöndíjas volt Berkeleyben, a Kaliforniai Egyetemen. 2003. október 10-én védte meg akadémiai doktori disszertációját. 2005-től 2015-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem államilag elismert egyházi egyetem nagykancellárja volt.
A Magyar Tudományos Akadémia 2007. május 7-én a 177. közgyűlésen levelező taggá választotta. Személyével nemzetközi hírű egyházjogász lett tagja az Akadémiának, amelynek dísztermében „A kánonjogi esetmegoldás módszere a kései középkorban” címmel november 29-én tartotta meg székfoglaló előadását. A Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban rendes tagjává választotta.
1975. június 18-án szentelte pappá Lékai László Budapesten, a Bakáts téri templomban. Ezt követően 1977-ig káplán volt Dorogon.
1980 és 1986 között teológiai tanár volt az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, 2010-ben a főiskola nagykancellárja. 1986 és 1988 között a Gregoriana Pápai Egyetem megbízott tanára, 1988 és 2002 között pedig meghívott professzora. Ugyancsak 1988 és 2002 között egyetemi tanár, tanszékvezető a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, amely 1992 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karaként működik. 1996 és 1998 között dékáni, majd 1998-tól 2003-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori tisztségét töltötte be. 2003-ig elnöke volt az egyetem 1996-ban alapított Kánonjogi Posztgraduális Intézetének is.
1976-tól az esztergomi Érseki Főszentszék kötelékvédője, 1980-tól jegyzője, bírája, 1994–1995-ben az Esztergomi Érseki Bíróság helynöke volt. 1994 és 1998 között az Esztergom-Budapesti főegyházmegye püspöki helynöke. 1986-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egyházjogi bizottságának titkára. Pápai prelátus (1990), apostoli protonotárius (1994).
1999. november 5-én II. János Pál pápa Puppi címzetes püspökévé és székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki Takács Nándor, akkori székesfehérvári megyés püspök mellé, majd 2000. január 6-án Rómában, a Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.
2002. december 7-én újabb megbízatást kapott: a pápa az Esztergom–Budapesti főegyházmegye főpásztori székébe helyezte át, ünnepélyes prímási, érseki beiktatására 2003. január 11-én került sor. Esztergom 82. érseke, érseki címerében a székely nemzet címerére utaló Nap és Hold, valamint az égi trónuson ülő Szűz Mária látható a gyermek Jézussal, ami a Magyarok Nagyasszonyának ősi ábrázolása az esztergomi kódexben. Néhány hónap elteltével, 2003. szeptember 28-án a Bíborosi Kollégium tagjává nevezték ki, II. János Pál pápa a 2003. október 21-ei konzisztóriumon kreálta bíborossá. Első címtemploma a Szent Balbina-templom volt, amelyet 2004. március 9-én vett birtokba Rómában. 2003-tól a Katolikus Nevelés Kongregációja és a Pápai Törvénymagyarázó Tanács, 2004-től az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága, 2005-től az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagja.
2005. szeptember 7-én megválasztották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé (és ezzel együtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagy-kancellárjává), ugyanez év október 6-án pedig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökévé. 2011 szeptemberében ismét őt választották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökévé a következő öt évre. Nyelvismerete latin, német, olasz, francia, spanyol és angol.
Az Inside the Vatican című vatikáni témákkal foglalkozó angol nyelvű katolikus folyóirat a katolikus egyház legjelentősebb személyiségeiről minden évben tízes listát készít. 2006-ban az európai katolikus vezetők kategóriában a megtisztelő listát Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása vezette. Az amerikai Newsweek magazin egy 2009 júliusában megjelent cikkében többek között Erdőt is XVI. Benedek pápa egyik lehetséges utódjának tartotta. XVI. Benedek pápa 2013. februári lemondása után Erdő Péter neve is felmerült a lehetséges utódok között, mint az egyik legfiatalabb a 117 pápaválasztásra jogosult 80 évnél fiatalabb bíboros között. Az olasz Il Foglio napilap „A magyar teológus, Európa evangelizátora” címmel jelentetett meg egy Erdő Péter bíborosról szóló cikket, az esélyes pápajelöltekről szóló sorozatában. Az olasz politikai elit újságjának számító lap XVI. Benedek „természetes utódjának” nevezte Erdő Pétert. Az olasz Il Foglio, Il Messaggero és a Corriere della Sera után a német Die Welt is XVI. Benedek esélyes utódai között említette.
2013 októberében Ferenc pápa kinevezte a püspöki szinódus következő évre tervezett III. rendkívüli közgyűlése főrelátorává. Majd 2014. november 21-én Ferenc pápa a XIV. rendes püspöki szinódus főrelátorává nevezte ki.
2015-ben lejárt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöki megbízatása, amely a szabályok szerint már nem volt meghosszabbítható.
A Santa Balbinát 2023. március végén bezárták a rossz műszaki állapota miatt, emiatt másik címtemplomot jelöltek ki számára, a Santa Francesca Romana-bazilikát.
Tudományos szakterülete az egyházjog, illetve a középkori kánonjogtörténet és egyháztörténet. Aktív résztvevője a nemzetközi kánonjogi tudományos közéletnek, nemzetközi tudományos testületek elnökségi tagja: Consociatio Internationalis Studio Iuris Canonici Promovendo (Róma), Stephan Kuttner Institute of Medieval Canon Law (München), valamint Associatio Winfried Schulz (Berlin). Vendégprofesszorként meghívást kapott Buenos Airesbe (Pontificia Universidad Católica Argentína, 1996), valamint Rómába (Pápai Lateráni Egyetem, 1997). 2001-től a European Academy of Sciences and Arts (Salzburg) tagja.
Több folyóirat és kiadványsorozat alapítója, elindítója, illetve szerkesztője: Folia Theologica, Folia Canonica, Kánonjog, Teológia (1996 és 1998 között), Studia Theologica Budapestinensia, Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici, Pázmány Könyvek. Szerkesztő-, illetve tudományos bizottsági tag az alábbi folyóiratoknál és kiadványoknál: Communio (nemzetközi katolikus folyóirat, Budapest), Revista Española de Derecho Canónico (Salamanca), Magyar Felsőoktatás (Budapest), Bulletin of Medieval Canon Law (München–Róma), Amateca Teológiai Kézikönyv Sorozat (Milánó, magyar kiadásban: Szeged), Forum Canonicum (Lisszabon), Forum Iuridicum (Varsó).
A katolikus egyház képviseletében részt vett a vallásszabadsággal és az egyházakkal kapcsolatos törvényelőkészítő munkában, valamint az egyházi delegáció tagjaként közreműködött több, Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás előkészítésében. 1990 és 2001 között több állami felsőoktatási testület – egyebek mellett a Magyar Rektori Konferencia elnöksége és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács –, valamint kuratórium tagja.
2011-ben az Apostoli Szentszék a Vatikán apostoli vizitátoraként a perui Limába küldte, hogy a helyi pápai egyetemmel kialakult feszültségek feloldására tanulmányozza a lehetőségeket.
Az Erdő bíboros elnöklete alatt álló püspöki konferencia közéleti megnyilvánulásaiban rendszerint a katolikus egyház mérsékelt konzervatív álláspontját képviselte. 2008-ban, amikor a szocialista-szabaddemokrata koalíció az egészségügy részben piacalapú reformját kezdeményezte, a katolikus püspöki kar a szakszervezetekkel együtt ellenezte ezt. 2009-ben, a gazdasági világválság idején aggodalmát fejezte ki a megszorítások valamint az adósságcsapdába került emberek kapcsán. A püspöki konferencia nyilatkozataiban ellenezte a művi meddővé tételt és az abortusztablettát. A püspöki kar vezetőjén keresztül kiállt az európai egységért, a magyar katolikus kultúráért, és elítélte az antiszemitizmust.
2011. március 18-án a strasbourgi bíróság Nagykamarájának a Lautsi-ügyben meghozott ítélete kimondta, hogy nem sérti a lelkiismereti szabadsághoz való jogot az az olasz törvény, amely előírja, hogy az ország minden tantermében legyen feszület. Ezzel kapcsolatban Erdő Péter a CCEE elnökeként közleményt adott ki, amelyben Európa győzelmének nevezte a bíróság döntését.
Tudományos munkájának eredményeként eddig mintegy 250 tanulmánya és 20 kötete jelent meg.
Előző Paskai László | esztergom-budapesti érsek 2002 – hivatalban | Következő hivatalban |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Erdő Péter, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.