Utolsó Idő

Az ábrahámi vallásokban a végítéletet megelőző időszak. E vallások szent iratai alapján elkövetkezik egy olyan idő, amikor az emberek bűnössége és a Föld romlottsága ki fogja provokálni a világ végét és az ítéletet. Ezen iratok az utolsó idő különböző jeleit említik.

A Pew Research Center 2022-es felmérése alapján tízből négy amerikai felnőtt (az USA-ban) úgy véli, hogy az emberiség „az utolsó időkben” él.

A héber Bibliában (Ószövetség) a világ végére kapcsolatos legtöbb utalás viszonylag alárendelt részletként jelenik meg Isten jövőbeni munkájához képest, amely az Ő választott népének az Ígéret Földjére való visszaállításában irányul. Néhány végidőre utaló esemény:

• (1) csodálatos és katasztrofális természeti események ( Jóel 2:30 ; Zak 14:4 );
• (2) ítélet a nemzetek felett, különösen azok felett, akik üldözték Isten népét ( Jóel 3:9-12 ; Abd 15,16 ; Zak 14:12-15 );
• (3) a csodálatos jólét világának helyreállítása ( Hós 2:22 ; Jóel 3:18 ; Ámós 9:11-15 ),
  • a politikai béke ( Ézs 2:3,4 ; Mik 4:3 )
  • a béke a természetben, az állatvilágban ( Ézs 65:23-25 );
• (4) az ítélet, amelyet Isten személyes uralma követ ( Abd 21 ; Dán 2:44 );
• (5) a bűntelen állapot helyreállítása ( Sof 3:11-13 ; Zak 14:20,21 );
• (6) az örök életre és kárhozatra való feltámadás ( Dán 12:2,3 ).

Az újszövetségi eszkatológia megtartja az ószövetségi gondolatokat, majd néhány újat is hozzáad:

• (1) egy szemszögből nézve a világvége Krisztus áldozatként való megjelenésével már elkezdődött ( Zsid 9:26 ),
• (2) az evangélium egész világon való hirdetése a vég előzetesének tekinthető ( Mt 24,14 );
• (3) különbséget tesznek a Földi évezredet bevezető események és az örök kort bevezető események között ( Jel 20-21. rész );
• (4) a véghez kapcsolódik Jézus Krisztus személyes visszatérése a Földre ( Máté 24:29 , 30 );
• (5) a teljes, katasztrofális esemény véget vet a jelenlegi világnak, és helyet ad egy új, örökkévaló Földnek ( 2Pét 3:7-10 ; Jel 21:1 ; lásd még eszkatológia).

Az evangélisták közül legkimerítőbben Máté evangéliuma 24. része írja le az utolsó idő korszakát:

A hagyományosan Pál apostolnak tulajdonított, Timótheushoz írt második levelében szól az utolsó napok embereinek jellemzőiről:

Itt megemlítendő, hogy levél keletkezését a mai bibliatudósok már nem Pálnak tulajdonítják. A levél nyelvezete és gondolatai alapján arra jutottak, hogy más valaki írta egy jóval későbbi időben, Pál neve alatt. A levél keletkezését 90. és 140. közé datálják.

A kifejezés problémája

Problémák vannak az „utolsó idők (napok)” terminológiájával, ugyanis nem mindig világos, hogy a kifejezés azt az időszakot jelenti-e, ami azonos az íróval, vagy egy kicsit későbbit, vagy a legkésőbbi időket, a világ végét.

A zsidókhoz írt levél írója például azt mondja olvasóinak, hogy „ezekben a végső (utolsó) napokban pedig Fia által szólt hozzánk”, továbbá Krisztus „egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.”

Péter első levelében azt olvassuk, hogy Krisztus „az utolsó időben jelent meg értetek”.

Megjegyzendő itt, hogy a mai kutatók a zsidókhoz írt levelet a hagyománnyal ellentétben már nem Pál apostolnak tulajdonítják, hanem egy ismeretlen, a páli teológia hatása alatt álló írónak. Péter első levele bár Péterként, Jézus apostolaként azonosítja szerzőként magát, ezzel szemben a mai kutatók nagy része szerint a levél pszeudoepigráf, azaz nem Péter volt a levél szerzője.

Pál a korinthosziakhoz írt I. levelében ez áll: „Mindez pedig példaképpen történt velük, és figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó időkben élünk.”

János első levelében pedig a következőt találjuk: „Gyermekeim, itt az utolsó óra, és mint hallottátok, hogy eljön az antikrisztus, most sok antikrisztus támadt. Ebből tudjuk, hogy itt az utolsó óra.”

Számos keresztény egyház szerint Jézus első eljövetele óta az utolsó időket éljük, amely egész a második eljöveteléig tart.

Szinte minden generációban voltak olyanok, akik azt gondolták, hogy a Vég nagyon közel van. Meg voltak győződve arról, hogy az utolsó napokban élnek. Igazuk volt, bár valószínűleg nem úgy, ahogy gondolták.

Az „utolsó” bibliai görög szó az Újszövetségben ἔσχατος (eschatos - eszhatosz), amelyből az „eszkatológiát”, vagyis az „utolsó dolgok tanát” kapjuk. Ez a szó két különböző módon kapcsolódik a görög „napok” szóhoz:

Először is, néha az „utolsó napok” a világtörténelem legutolsó időszakára utalnak. Például Jakab az „utolsó napok” kifejezést használja az utolsó ítéletre (Jak 5:3). Úgy tűnik, hogy Pál levele is az Úr eljövetele előtti időszakot írja le, amikor ezt írja: „Az utolsó napokban nehézségek idői jönnek. Mert az emberek önmagukat, pénzt szeretők lesznek” stb. (2Tim. 3:1).

Másodszor, néha az „utolsó napok” arra utalnak, amit „a Messiás uralma, visszatérése előtt”, vagy egyszerűbben az „újszövetségi korszak”nak nevezhetünk. Vagyis az elmúlt kétezer évben az egyház az utolsó napokban élt.
A Zsidókhoz írt levél például így kezdődik: „Régen, sokszor és sokféleképpen szólt Isten atyáinkhoz, a próféták által, de ezekben az utolsó napokban a Fia által szólt hozzánk” (Zsid 1:1-2). Péter pünkösdi prédikációjában is idézi Jóelt, amely a Lélek kiáradásával teljesedett be: „ Az utolsó napokban lesz – mondja Isten –, hogy kiöntöm Lelkemet minden testre” (ApCsel 2:17).

Tehát az ÚSZ-ben említett „utolsó napok” vonatkozhatnak:

• (1) Krisztus feltámadása utáni időszakra
• (2) a visszatérése előtti utolsó időszakra.

Isten országa

Jézus tanításának fő témája „Isten országa” volt. Ez néha jelen valóságként, néha jövőbeli eseményként jelent meg. A legjelentősebb jellemzője, hogy szorosan kapcsolódik magához Jézushoz; elmondhatta hallgatóinak, hogy Isten királysága ott van közöttük az ő eljövetelében (Lk 17:21). Bizonyos értelemben a királyság a távoli jövőre várt; a másikban Jézus eljövetele azt jelentette, hogy már ott van.

Jelek az utolsó időkről

Sok keresztény felekezet napjainkban látja az utolsó idők teljesedését. Ezt a következőkre alapozzák:

• Éhínségek (Máté 24:7).
• Járványok (Lukács 21:11).
• Nagy földrengések (Lukács 21:11).
• "Az emberekből kihűl a szeretet" (Máté 24:10, 12).
• Falánkság és mértéktelenség (Máté 24.)
• "A Földet pusztítják" (Jelenések 11:18)
• „Nemzet támad nemzet ellen” (Máté 24:7).
• „Az emberek elhalnak a félelem miatt”. (Luk. 21:26)
• ”az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől.” (I. Tim. 4:1)
• ”langymeleg vagy, elvetlek.” (Jel. 3:14-22)

Isten népére, a kereszténységre vonatkozó szimbolikus kifejezés, a képmutatás korára.

• "Hamis próféták és "Krisztusok" támadnak, akik sok embert megtévesztenek.. és nagy jeleket és csodákat művelnek" (Mt 24.)
• "Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég." (Mt 24,14)
• "Maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává." (II. Kor. 11:14)

Végső események

• Csapások a földre (Az utolsó hét csapás)
• Nagy nyomorúság
• Armageddoni csata
• Krisztus második eljövetele
• Az igaz hívők elragadtatása

Az ókori görög és több más filozófia ciklikusan ismétlődő folyamatnak, tehát vég nélkülinek képzelte el a világtörténelmet. Az antik világban a zsidó, majd a keresztény hagyomány volt az, amely az egyistenhitet vallotta és azt tanította, hogy a világ egy végső cél felé halad. Az ótestamentumi próféták és Jézus tanítása szerint, a világ - mostani állapotában - nem tart örökké.

A Biblia szerint a földi világtörténelem egy befejezés felé tartó folyamat. Isten leszámol a bűnnel teli világgal és magához veszi az övéit erről a bűnnel és szennyel terhelt bolygóról. Ezt ígérte Jézus: "ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek." Ez a hívők reménysége: "Új Földet várunk - az Ö ígérete szerint - amelyben igazság lakozik."

Az evangéliumban kettő végidőről van szó: egyik Jeruzsálem pusztulása, a másik a világ vége.

A végidőről szóló prófécia az evangéliumokban egybemosódik az ókori Izráel államának végére adott jelekkel is. Jézus jeleket adott, hogy azokra figyeljenek a hívők és amikor elérkezik az ideje, meneküljenek el a városokból és Júdeából. Ez Kr. u. 70-ben történt meg és Jeruzsálem pusztulásával, a zsidó népre adott isteni ítélettel végződött. Mindenki, aki az üzenetet elfogadta és aszerint cselekedett, megmenekült. Jeruzsálem pusztulása a világ pusztulásának előképe volt. Jézus jövendöléseinek második fele az utolsó időre, egyes keresztény (főleg újprotestáns) felekezetek szerint napjainkra vonatkozik. Ami egykor kicsiben megtörtént Palesztinában, az nézetük szerint most nagyban fog megtörténni az egész földkerekségen.

A Biblia több helyen is olyan eseményekről és magatartásformákról ír, melyek az utolsó napoknak nevezett időszakra jellemzőek. Jézus azt mondta a követőinek, hogy "amikor látják ezeket megtörténni", akkor készüljenek rá, "hogy közel az Isten országa". Hozzá mentek a tanítványok, mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és mi jele lesz a te (újra) eljövetelednek és a világ végének? A jelek, amiket Jézus adott: hamis próféták és "Krisztusok" megjelenése, háborúk, éhínség, járványok, a természeti katasztrófák megszaporodása, a bűn kiszélesedése, az evangélium hirdetése az egész világon...

A hívők alapján Isten minden nagyobb esemény bekövetkezése előtt figyelmezteti az embereket a reá váró veszedelemre és a döntés fontosságára. Így volt ez az özönvíz, Szodoma pusztulása, Ninive megintése, Krisztus első földrejövetele és Jeruzsálem pusztulása alkalmával (római–zsidó háborúk), és így történik Krisztus második eljövetelével kapcsolatos világpusztulás előtt is.

Történelmi nagy egyházak

Katolicizmus

A katolikusok alapján a kereszténység Krisztus kora óta beszél a „végidőkről”, azaz amikor az emberek keresztre feszítették Isten Fiát. Jézus halála és feltámadása a végidők kezdete volt. A dolgok ismét komolyra fordultak Kr.u. 70-ben, amikor a rómaiak a zsidó lázadás végén jeruzsálemi templomot lerombolták, ahogy Jézus jósolta, hogy ez meg fog történni. A templom volt a zsidók számára a világegyetem központja: az a hely, ahol Isten megtalálható volt. Aztán minden eltűnt. Bibliai szempontból tehát az utolsó időket éljük, de kétezer év óta.

A 20. század elején X. Piusz pápa 1903-i E. Supremi című enciklikájában ezt mondta: "Aki a csapásokat végiggondolja, nem tud attól a gondolattól elzárkózni, hogy az utolsó idők elérkeztek és a Kárhozat Fia, akiről az apostol 2Thessz.-ban ír, már a földön van."

1935-ben azt mondta XI. Piusz pápa, hogy ez a fanatikus vallásgyűlölet a gonosz ama titkára emlékeztet, melyről Pál apostol a levelében a végidőkről beszél. „A világ azon az úton van, amely ezen utolsó változásokhoz vezet, s vele együtt az egész emberiség az atyai ház felé halad.”

Sokan szerint a fátimai harmadik titok a világ végéről szóló próféciát és a római katolikus egyház vezetésének korrupcióját foglalja magában, de a vatikáni vezető tisztviselők vitatják ezeket az állításokat. Akik viszont a világvége várásra helyezik a hangsúlyt, azon csoportokat az egyház szektának tekinti.

Reformátusok

A reformátusok szerint Krisztus első eljövetele óta az utolsó időket éljük, azaz legalább kétezer éve. Ezért nem számolgatnak, hiszen az evangéliumok alapján a vég idejének napját és pontos idejét senki nem tudja.

Ortodox kereszténység

I. Kirill moszkvai pátriárka 2013-ban kijelentette, hogy a melegházasság nyugati államok általi elismerése a világ végét jelzi.

Resztoránus kisegyházak

Az eszkatológia fontos szerepet játszik a resztoránus kisegyházakban. A 19. század közepén, a második nagy ébredés vége felé az Egyesült Államokban az a nézet alakult ki, hogy a katolikus egyház és a protestantizmus közötti éles szakadás a Nagy Hitehagyás következménye. Szükségesnek tartották az őskeresztények hitéhez való visszatérést, az eredeti kereszténység „helyreállítását”. Ebben a mozgalomban erős az a nézet, hogy a Föld történelmének befejező korszakában élünk, és sok egyház szerint Jézus visszatérése a küszöbön áll.

Számos resztoránus felekezet szerint jelei vannak annak, hogy az utolsó időkben élünk. A nézeteik alapján ezek a következők:

• Háborúk és fegyveres konfliktusok: A Bibliában számos utalás található a háborúkra és konfliktusokra, amelyek az utolsó napokban fognak bekövetkezni. Veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb lett a világ, mint az elmúlt ötven évben valaha. Rengeteg fegyveres konfliktus dúl, az államok militarizálódnak és egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy oldalt válasszanak a hatalmak közötti globális konfrontációban.
• Természeti katasztrófák: Az utolsó napokban a természeti katasztrófák száma és intenzitása megnövekszik. A legnagyobb földrengések például a 20. század közepe óta történtek. A klímaváltozás miatt világszerte gyors ütemben növekszik a katasztrófák száma, a tornádók, hurrikánok, hőhullámok, aszályok, erdőtüzek egyre gyakoribbak és intenzívebbek, ahogy a szélsőséges időjárás is. Az emberiség önpusztítóvá vált: nagyon gyorsan teszi tönkre az élőhelyét és egy lakhatatlan bolygót teremt.
• Betegségek és járványok: Az utolsó napokban a betegségek és járványok száma és intenzitása megnövekszik. Az orvostudomány hihetetlen fejlődést ért el, mégis sehol nem vagyunk biztonságban, a legfejlettebb országokban sem. Új és új járványok és betegségek jelennek meg, amelyek az emberek tömegeit szedik áldozatul.
• Növekvő bűnözés: Az utolsó napokban a bűnözés száma és intenzitása megnövekszik. A Föld megromlott és megtelt erőszakoskodással.
• Növekvő vallási tévelygések: Az utolsó napokban a vallási tévelygések száma és intenzitása megnövekszik.
• Az emberek az utolsó napokban egoistává válnak, akik csak magukat és a pénzt szeretik; dicsekvők és büszkék, hálátlanok és istentelenek, szüleiknek engedetlenek. Hiányzik belőlük a mások iránti szeretet, nem megbocsátók, szívesen mondanak rosszat másokról, mértéktelenek és féktelenek, akik az érzéki élvezeteket hajszolják. A hívők zöme a vallásosság külső látszatával rendelkezik csak, de a valódi istenfélelem hiányzik belőlük.
• Krisztus evangéliuma az egész világon hirdettetik: Amikor a világon mindenki meg lett szólítva az evangélium üzenetével és a megtérésre való felszólítással, akkor jön el a vég.
• "Maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává." (II. Kor. 11:14)

Egyes újprotestáns felekezetek szerint kétségtelen, hogy Sátán világvégi drámát tervez, melyben ő játssza a főszerepet. Nézetük szerint a csalás drámájának tetőfokán meg fogja személyesíteni Krisztust. Talán földönkívüliek, UFO-k jelmezében jelenik meg, azt állítva hogy tőle ered az élet a földön. Jézus figyelmeztetett, hogy sok csaló, illetve hamis Krisztus lesz, akik nagy jeleket és csodákat tesznek.

Jehova Tanúi

A Jehova Tanúi nézete szerint egyértelműen az utolsó időkben élünk. A Biblia beszél az utolsó napok jeleiről, amik hitük szerint napjainkban a szemünk előtt teljesednek. Nézetük szerint a Mt 24,14-ben előre jelzett, „az egész lakott Földön végzett tanúskodás” az egyik legfőbb jele annak, hogy nagyon közel van a vég.

Korai történelmük nagy részében Russell a követőivel azt vallotta, hogy 1914 a világ végét fogja jelenteni és Krisztus akkor tér vissza. Később 1914-et az Armageddon kezdeteként értelmezte. Utóda, Rutherford 1920-ban jelentette meg neves művét: Milliók élnek most, akik sohasem fognak meghalni! Ebben az évben (1920) azt jósolta, hogy 1925-re megalakul a Messiás királysága és békét hoz a világra. Isten helyreállítja a Földet és valamennyi hozzá hűséges ember feltámad.

Adventisták

A szombatot ünneplő adventisták a Jehova Tanúihoz hasonlóan a végidőkre szóló próféciák teljesedését látják napjainkban. Úgy vélik, hogy közvetlenül a nagy nyomorúság és Krisztus visszatérte előtt állunk. Prófétaasszonyuk, Ellen G. White már a 19. század folyamán többször figyelmeztette a hívőket, hogy a vég nagyon közel van.

Mormonok

A mormonok szerint az Úr második eljövetelét közvetlenül megelőző utolsó napokban élünk, ezért a legnagyobb egyháza is az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza nevet vette fel.

Kritika

A bibliai próféciák és az utolsó idők kritikája számos vitát és értelmezési problémát vet fel. Az egyik legnagyobb vita a próféciák értelmezése körül forog, és sokan eltérően értelmezik ugyanazokat a szövegeket.

• Nagy földrengések

Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint, bár az utóbbi években az emberek gyakrabban hallanak földrengésekről, a földrengések száma nem növekedett. Azonban, a kommunikációs technológiák fejlődése és az érdeklődés növekedése miatt, az emberek gyakrabban értesülnek a földrengésekről, mint ezelőtt.

• „Nemzet támad nemzet ellen”

Az emberiség történelme tele volt háborúkkal, a kezdetektől kezdve. A 2000 év során gyakran egész országrészek váltak lakatlanná a népirtások során. A 20. századi világháborúk árnyékában is sokan hirdették, hogy eljött a végidő.

• Járványok és betegségek

Az emberi történelem betegségekkel volt tele, mindig voltak nagy járványok, amelyek hatalmas pusztítást végeztek. Hozzájuk képest a modern kori, mai járványok áldozatainak aránya (akár a COVID-é vagy más) eltörpül. A járványok gyakoriak voltak az ókori világban is, ezek közül az ún. antoninusi pestis volt az első ismert nagy járvány a Római Birodalomban. Ennek a birodalom kb. negyede esett áldozatul. A 6. században, az iusztinianoszi pestisjárvány következtében a kelet-római birodalom fővárosa, Konstantinápoly lakosságának ötöde halt meg, és a becslések alapján összesen 25-100 millió embert veszthette az életét, ami Európa akkori népességének kb. felével ért fel. Az egyik legnagyobb és leghalálosabb járvány a késő középkorban volt, éveken át pusztított, Európa lakosságának harmada–fele meghalt benne. Ez a fekete halál néven vált ismertté.

• Éhínségek

Az éhínségek a történelem során gyakran előfordultak. Csak pár példa: a középkori, 1315-1317 közötti európai éhínség (wd) a kontinens demográfiai összeomlását és sok millió ember halálát okozta. Elszaporodtak a csecsemőgyilkosságok és megjelent a kannibalizmus. Az ír nagy éhínség (wd) (1845–1852) idején az ír sziget lakossága 20-25%-kal csökkent. Legalább 2,1 millió ember hagyta el Írországot. 1921-1922 között a Szovjetunióban tomboló éhínség (wd) alatt, a Volga és az Urál folyó vidékén több mint 5 millió ember halt meg. Az éhezők közül sokan a kannibalizmushoz folyamodtak.

• Az emberek viselkedése „jelzi a végidőket”

Az emberek egoizmusa, a pénz és az élvezetek utáni szeretete, erőszakossága és rossz tulajdonságai nem feltétlenül jelzik a végidőket vagy az utolsó napokat. Az ilyen viselkedési minták az emberi természet részei, és az idők során változatlanok maradtak.

• „Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég”. (Mt 24.14)

Kevés hely van a világon, ahol ne lenne keresztény jelenlét, ennek ellenére a nyolcmilliárd embert számláló bolygónak kevesebb mint egyharmada keresztény. Számos keresztény egyház hirdeti, hogy már az egész világon, minden népnél misszióztak, ezzel szemben a valóság az, hogy bizonyos, főleg muszlim országok annyira zártak, hogy ott a keresztény hittérítők ma sem tudnak megjelenni.

Jézus azt mondta a tanítványainak: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” (Mk 16,15-16)

Vajon a kereszténységen kívül maradó tömegek mindannyian elkárhoznak, lehettek akármilyen szentek vagy akármilyen becsületesen is élhették az életüket? Vajon Buddha, Konfuciusz, Gandhi, Sivánanda, Bhaktivedánta Prabhupáda vagy épp Amma (Amritánandamaji) is pokolra kerül (vagy elkárhozik), csak mert nem keresztelkedett meg és nem vált keresztény hívővé?

A judaizmusban a napok vége vagy utolsó idő kifejezés (aḥarit ha-yamim , אחרית הימים) hétszer fordul elő a Tanakhban (Ószövetség). A judaizmus szerint ezután jön az eljövendő világ (Olam Haba).

A zsidó tanítás alapján az utolsó idő fő jellemzői - nem feltétlen ebben a sorrendben:

• Isten visszavezeti a zsidó népet Izrael földjére;
• Isten helyreállítja Dávid házát és a jeruzsálemi templomot ;
• Megjelenik a Messiás, aki vezeti a zsidó népet, és bevezeti a világot az igazságosság és a béke idejébe;
• A nemzetek felismerik, hogy Izrael Istene az egyetlen igaz Isten.

A zsidó prófétai hagyományban is ott vannak a végidőt megelőző megpróbáltatások, sőt kataklizmikus harcok jelenete is:

És gonoszság fog sújtani rád a napok végén. [ Ezékiel 38. és 39.]

De jelentős különbségek vannak az apokalipszis zsidó és keresztény változata között. Az egyik óriási különbség a Sátán fogalma. Ennek a lénynek a gondolata is a judaizmusból ered, de a Sátán a zsidó hagyományban egy vádló angyal, egyfajta kozmikus ügyvéd, aki teljesen Isten irányítása alatt működik. Az a dualista elképzelés, hogy egy hatalmas istenellenes személy, aki Istennel harcol az emberi faj sorsáért, keresztény eszme, amely valószínűleg a zoroasztrizmusból származik és teljesen elfogadhatatlan a judaizmus számára. A judaizmus azt tanítja, hogy nincsenek egymással versengő természetfeletti hatalmak.

A zsidó hagyomány azt tanítja, hogy a Messiásnak a zsidó naptár 6000. évében kell eljönnie. 2024 elején 5784-ben járunk (tehát maximum 215 évünk van hátra), de ez nem zárja ki, hogy ezt megelőzően eljöjjön. A zsidó naptár 6000. éve után a hetedik évezred a szentség, a nyugalom, a lelki élet és a béke korszaka lesz az egész világon, amelyet az eljövendő világnak (Olam Haba) hívnak.

A Messiás zsidó nézet szerint egy olyan vezető lesz, aki Dávid király leszármazottja, és aki az egész zsidó népet visszavezeti Izraelbe, újjáépíti a jeruzsálemi Templomot, és végül az egész emberiséget visszaviszi az ideális állapotba.

Azt gondoltátok vajon, hogy játékból teremtettünk benneteket, és nem lesz visszatérésetek hozzám? (Korán)  Az e világi élet csak játék és mulatozás. A túlvilági lakhely, az az örök élet! Bárcsak tudnák!   A hitetlenek azt mondják: Nem fog eljönni az Óra. Mondd: De igen! Uramra esküszöm, aki tudja a Láthatatlan titkait, bizony el fog jönni. (Korán) 

Az iszlámban az eszkatológia – a jövő eseményeinek a tanulmányozása a szent könyvek alapján – a hit központi elemét jelenti. Egy muzulmán számára nem választás kérdése az, hogy hisz-e a Végső Napban (a végítéletben) vagy foglalkozik-e az emberi történelem befejező szakaszával. (2001. szept. 11. után az iszlám eszkatológiával foglalkozó könyvek és tanítások is hihetetlen mértékben megszaporodtak.) Azt is sokan elfogadják, hogy az utolsó idők konfliktusában szükség lesz mártírokra, és ezt az áldozatot a muzulmánoknak vállalniuk kell. Sok fundamentalista szélsőséges terrorral próbálja siettetni a végítélet eljövetelét (lásd pl. a 2013-as bostoni robbantás).

A szunnát - a Mohamednek tulajdonított mondások, szokások és tanítások gyűjteményét - a muzulmánok inspirált szövegeknek tekintik. A szunna magyarázza a Koránt, enélkül maga a Korán nem is érthető megfelelően a hívők számára. A vallás számos vonatkozása és hitgyakorlata ezekben a hagyományokban található, így az utolsó időkre vonatkozó tanítások nagy része is ezekből az írásokból eredeztethető.

A szunna két fő szövegtípusból áll: a hadísz Mohamed – szájhagyomány útján fennmaradt, és később lejegyzett – mondásait tartalmazza, míg a szíra a próféta életéről szól. Az utolsó idő eseményeivel elsősorban a hadísz szövegei foglalkoznak.

A végítéletet (gyakran csak: "az Óra", a Végső Nap) megelőző utolsó időt jelek mutatják, amelyeket két kategóriába sorolnak: a „kis” és a „nagy” jelek. A kis jelekből – melyekből több száz is szerepel a hadíszban – egy része már teljesedett, míg a nagy jelek még ezután teljesednek. A jelek különbségében az elfogadottságukban is van: a nagy jelek olyan személyeket és eseményeket jelölnek, amelyekkel kapcsolatban az iszlám valamennyi irányzata egységes.

Az utolsó idő első felében romlás, elkorcsosulás, természeti katasztrófák, összecsapások, háborúk és nyomor figyelhető meg. Második felében eljön Mahdi (arab: مهدي , al-Mahdi, Mehdi) is, a későbbi messiás (Jézus) jobbkeze, és megjelenik Daddzsál (arab: الدّجّال , al-Dadzsal), az antikrisztus. Daddzsál a Góg és Magóg szemléletével átitatott világot uralni akarja és sokakat tévútra vezet. Majd visszatér Jézus (Iszá al-Maszeh), az igazi messiás. (Ma több muszlim tud Jézus valóságos, testben történő második eljöveteléről, mint keresztény. Ez ugyanis a végidőkről szóló egyértelmű tanítása a Koránnak.) Jézus elpusztítja az antikrisztust, a hamis messiást, Daddzsált és ezzel a Földet békesség tölti el, az emberek pedig bőségben és áldások között élnek majd. Jézus 40 évig marad a földön, majd meghal és ezután elérkezik a Végső Nap. Ekkor minden élőlény létezése megszűnik és az egész világ elpusztul. Isten (Alláh) helyreállítja a földi rendet, az összes valaha élt embert feltámasztja és megítéli.

A hadísz jövendölésében az utolsó időre - többek közt - az alábbi jelek utalnak:

Kisebb jelek

Fő jelek

• al-Mahdi megjelenése
• Az ad-Daddzsál , a hamis Messiás megjelenése
• Íszá (Jézus) visszatérése a földre
• A Góg és Mágóg elözönlik a világot
• Dabbat al-ard (szörnyeteg) jön ki a földből, hogy beszéljen az embereknek (Szimbolikus kép is lehet, illetve utalhat arra a gonosz erőre is, amit a Biblia Antikrisztus néven nevez.)
• Egy hatalmas fekete füstfelhő borítja be a földet
• A nap nyugatról kel fel
• Három helyszín a föld alá süllyed: keleten, nyugaton és az Arab-félszigeten

A buddhizmusban a világ ciklikus természetét a Nagy Kalpa (maha-kalpa) fogalma írja le. A ciklus végével a világ összeomlik, beleértve az emberi világot is. Aztán egy idő elteltével új világ keletkezik. A buddhizmusban a maha-kalpák sorozatát végtelennek tekintik, nincs kezdetük és végük.

Kereszténység

• Bible Gateway: End of the World (angolul)
• Gyarmati Béla: A világdráma utolsó felvonása, Gyarmati és társa kiadás
• Röck Gyula: Utolsó idők és korunk
• E. G. White: Az utolsó napok eseményei
• jw.org: Az utolsó napokban élünk
• jw. org: Utolsó napok
• Biga Cubensis: A világvége-csapda, Dekameron (2003), ISBN 96393331341

Judaizmus

• Aish.com > Judaism 101 > Land of Israel > End of Days
• Jewish Encyclopedia: ESCHATOLOGY (from τà ἔσχσατα= "the end of days"

Iszlám

• leleplezo.eu: iszlám eszkatológia
• hetek.hu: Milyen jövőt várnak a muszlimok?
• Osman Nuri Topbas: Iszlám (Isztambul, Erkam Publications, 2004) ISBN:975-6247-23-1

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Islamic eschatology című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A jelenések könyve
• Preterizmus (értelmezése a világ végéről)
• Eszkatológia
• Apokalipszis
• Végítélet
• A végítélet órája