Tersánszky Józsi Jenő: (1888–1969) magyar író, újságíró, a DIA tagja

szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth- és Baumgarten-díj magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.

Tersánszky Józsi Jenő
Született	Tersánszky József Jenő 1888. szeptember 12. Nagybánya
Elhunyt	1969. június 12. (80 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró író
Kitüntetései	Baumgarten-díj Kossuth-díj (1949)
Sírhelye	Farkasréti temető (Hv 802-670. fülke)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Tersánszky Józsi Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

 

 

Tersánszky Jakab és Fox Etelka elsőszülött gyermekeként született Nagybányán, 1888. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjszakán, éjfél körül, vallása római katolikus. 1906-ban érettségizett szülővárosában. Eredetileg festőnek készült, de apja nyomására jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván. 1907-ben egy évig gyakornokként joggal foglalkozott Nagybányán, majd beiratkozott az eperjesi jogakadémiára.

Tervei szerint a Budapesti Tudományegyetem jogi karán készült folytatni tanulmányait, de a tandíjra összespórolt összeget végül elmulatta és kénytelen volt segédmunkásnak állni. Első novelláját, a Csöndes embereket is pénzgondjai enyhítésére írta. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelenhetett meg első írása 1910 februárjában a Nyugatban. Alig egy évvel később, 1911-ben novelláskötetét kiadta a Nyugat Könyvtár.

 

 

Az első világháborúban mint önkéntes vett részt, 1918-ban olasz fogságba esett és csak 1919 augusztusának elején érkezett vissza Budapestre. A háborús élményeit Viszontlátásra, drága című regényében örökítette meg. A regény a magyar háborúellenes irodalom egyik kiemelkedő alkotása, amelyet Ady a Nyugat 1916. december 1-ei számában "az első igazi háborús regény"-ként méltatott. Tersánszky első igazi nagy írói sikere is ehhez fűződik.

1918-ban már válogatott elbeszélései is megjelentek. A Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt szimpatizált a forradalommal, amelynek bukása után a kommunizmus iránti nem titkolt rokonszenve miatt a Horthy-korszakban rengeteg támadás érte. A húszas évek elejére nélkülözései különös mód megviselték. 1921. június 16-án még öngyilkosságot is megkísérelt, az Erzsébet hídról a Dunába vetette magát. Szerencsés megmenekülése hírét olvasta az újságban az irodalom iránt érdeklődő Molnár Sári (1896-1960, Kornhauser Henrik és Roth Ernesztina lánya), aki levelezni kezdett az íróval, s végül 1921. szeptember 8-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötöttek.

Gyors egymásutánban születtek művei, köztük a Kakuk Marci ifjúsága, ami 1921-ben jelent meg, és amely fő művének, a ciklikus szerkezetű Kakuk Marci regénynek az első darabja. A Nyugat folytatásokban közölte Rossz szomszédok című regényét, majd 1922 júliusában a lap főmunkatársai közé került.

A polgári társadalom keretei közül kihullott, máról holnapra élő csavargót nem rajzolta ideálalakká: látta hibáit és életformájának fogyatékosságát, egyediségét is.

Érdeklődése ezzel egy időben a színház felé fordult, 1923-ban a Magyar Színház tűzte műsorára Szidike című darabját, amelyet később átdolgozott. Ettől kezdve sorra mutatták be darabjait a magyar színházak. 1927-ben a három évvel korábban megírt A céda és a szűz című kisregényét „szeméremsértőnek” találták, emiatt két havi börtönbüntetést kapott, melynek egy részét letöltötte. 1932-ben sajátos színházat is szervezett, a Képeskönyv Kabarét, ahol kis regős együttesével maga is fellépett. Anyagi nehézségeinek enyhítésére számos detektívtörténetet és krimit is írt, miközben folyamatosan írta az egyre gyarapodó Kakuk Marci-történeteket is.

1940-től mint újságíró riporter dolgozott a Híd című lapnak, két évvel később itt jelent meg Félbolond című regénye is. 1944-ben hamis igazolványokat szerzett a menekülő zsidóknak, a háború után pedig zenehumoristaként szórakozóhelyeken, bárokban lépett fel, miközben dolgozott a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának is. 1948-tól állami évjáradékban részesítették, Párizsban is megfordult. 1950-től kezdve a dogmatikus irodalompolitika következtében nem tudott publikálni. 1952-ben felkérték, hogy a magyar írók által Rákosi Mátyás 60. születésnapjára összeállított köszöntő kötetbe írjon. Tersánszky A nadrágtartógyáros címmel írt egy művet. Az alacsony Rákosiról köztudott volt, hogy nadrágtartót hordott. A hatalom ezt Rákosi kigúnyolásának vette. Az írás természetesen nem került be az ünnepi kötetbe.

Munkakedvét ezek után se vesztette el. Mint sokan mások, ekkoriban ő is meséket, bábjeleneteket írt, valamint maradandó értékekkel gyarapította a magyar ifjúsági irodalmat. 1955-ben válogatott novelláskötetének kiadásával tért vissza az irodalmi életbe; 1957-ben pedig világot látott elbeszéléseinek kétkötetes gyűjteménye is, A tiroli kocsmáros címmel.

1960-ban hunyt el felesége, akit példás odaadással ápolt élete végéig.

Utolsó jelentős műve, a Nagy árnyakról bizalmasan című emlékezésgyűjtemény 1962-ben jelent meg, ebben neves irodalmi kortársainak portréját rajzolta meg némi iróniával.

1965 nyarán másodszor is megnősült, Szántó Margitot vette feleségül.

Halála előtt még megérhette néhány színházi bemutatóját. A János kórházban hunyta le szemét örökre, 1969. június 12-én.

Munkásságát többször is Baumgarten-díjjal jutalmazták (1929, 1930, 1931, 1934) 1949-ben pedig Kossuth-díjat kapott.

Három évtizedig élt Budán az Avar utcában. A Németvölgy és Krisztinaváros jellegzetes alakja volt. Naponta találkozhattak vele a környék lakói, nemegyszer – utcai – tilinkójátékával is elbűvölte az éppen arra járókat. Mindennapos vendége volt a környék szép számú borozójának, kocsmájának. Asztalánál a művésztársak mellett helyet foglalhatott bárki, a "TF"-es hallgatótól a Déli pályaudvar "Tüzép" telepének szenes emberéig.

1919-ig

• A tavasz napja sütötte... Novellák; Nyugat, Bp., 1911
• Viszontlátásra drága... Regény; Pallas Ny., Bp., 1916 (Nyugat folyóirat könyvei)
• A kék gondviselés, amelyről csak egy bizonyos. Regény; Táltos, Bp., 1918
• Kísérletek, ifjúság. Elbeszélések; Nyugat, Bp., 1918

1920–1944

• Mike Pál emlékei; Athenaeum, Bp., 192? (Ajándék)
• A Sámsonok; Magyarság, Bp., 1922 (A Magyarság könyvtára)
• A két zöld ász. Buzikán Mátyás a hamiskártyás emlékiratai. Regény; Franklin, Bp., 1922
• Kakuk Marci ifjúsága; Amicus, Bp., 1923
• A repülő család. Regény; Athenaeum, Bp., 1923
• Jámbor Óska. Regény; Pallas, Bp., 1924
• A céda és a szűz; Amicus, Bp., 1925
• A havasi selyemfiú; Amicus, Bp., 1925
• Rossz szomszédok. Regény; Grill, Bp., 1926 (A toll mesterei)
• Az őrült szerelme; Tolnai, Bp., 1928
• A margarétás dal; Nyugat, Bp., 1929
• A nevelőkisasszony. Regény; Pesti Napló, Bp., 1930
• Az elveszett notesz; Világvárosi Regények Kiadóvállalat, Bp., 1932 (Világvárosi regények)
• Szerenád; Révai, Bp., 1934 (Magyar mesgyén)
• Kakuk Marci a zendülők közt; Nyugat, Bp., 1934
• Kakuk Marci vadászkalandja; Franklin Társulat, Bp., 1935
• Kakuk Marci szerencséje; Athenaeum, Bp., 1936
• Legenda a nyúlpaprikásról; Dante, Bp., 1936
• A szerelmes csóka; Franklin, Bp., 1937
• Kakuk Marci kortesúton; Athenaeum, Bp., 1937
• Majomszőrpárna. Történet a férfiről, aki elveszett egy nő hajában; Törekvés Ny., Bp., 1938 (Új magazin könyvek)
• A magyarok története; Cserépfalvi, Bp., 1938 (angolul, franciául is)
• A vezérbika emlékiratai; Cserépfalvi, Bp., 1938
• Legenda a nyúlpaprikásról. Regény; Harmonia Kultúrbizottság, Bp., 1939 (Magyar írás – magyar lélek)
• Mese a buta nyúlról; Officina, Bp., 1939 (Officina mesekönyvek)
• Az én fiam!; Athenaeum, Bp., 1940
• Az ékköves melltű. Regény; Centrum, Bp., 1941 (A Film Színház Irodalom regénymelléklete)
• Az amerikai örökség; Nyugat, Bp., 1941
• A bátor nyírőlegény. Regény; Magyar Népművelők Társaság, Bp., 1941 (Érdekes regények. Röptében a világ körül)
• Okos és Oktondi; Officina, Bp., 1941
• Annuska; Nyugat, Bp., 1941
• Ligeti Ernő: Jákób az angyallal. Kis regény / Tersánszky J. Jenő: Forradalom a jég között. Kis regény; Grafika Ny., Nagyvárad, 1942 (Örök betűk)
• A gyilkos; Napsugár, Bp., 1942 (Napsugár könyvek)
• Kakuk Marci. Regény. 1-2.; teljes kiad.; Magyar Élet, Bp., 1942
• Az átok; Stádium Ny., Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
• A vén kandúr; Áchim, Bp., 1942 (Százezrek könyve)
• Selyemfiú. Regény; Jelen, Bp., 1942 ("Jelen" könyvkiadó modern sorozata)
• Szerelmi bonyodalom; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Furcsa kísértet; Hungária Ny., Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Az élet titka. A király bölcsessége; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Kakuk Marci rendet csinál; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• A milliomos kalandjai; Áchim, Bp., 1943 (Százezrek könyve)
• Győz a becsület; Áchim, Bp., 1943 (Budapesti regények)
• "Vadregény". Regény; Egyetemi Ny., Bp., 1943
• Pimpi, a csíz és egyéb elbeszélések; Egyetemi Ny., Bp., 1943
• Tíz taktus története; Új Hang, Bp., 1943
• Az elnök úr inasévei. Regény; Bersenyi, Bp., 1943
• Az ékszer; Rubletzky, Bp., 1943 (Budapesti regények)
• Kaland a villában; Aesopus, Bp., 1944
• Új legenda; Keresztes, Bp., 1944

1945–1969

• A félbolond. Regény; Egyetemi Ny., Bp., 1947
• III. Bandika a vészben; Stúdió, Bp., 1947
• Én fogom az aranyhalat; Magyar Központi Híradó Ny., Bp., 1947 (Rádió gyermekújság könyvek)
• Sziget a Dunán. Regény; Révai, Bp., 1948 (Révai könyvtár)
• Egy ceruza története. Regény; Révai, Bp., 1948
• Egy szarvasgím története. Ifjúsági regény; Révai, Bp., 1948
• Végh György–Visegrádi Gabriella–Tersánszky Józsi Jenő: Mesék, versek, játékok; Szikra, Bp., 1948
• Egy kézikocsi története. Regény; Révai, Bp., 1949 (Révai könyvtár)
• Hárs László: A menyecske meg a pap / Tersánszky J. Jenő: Olgi, Gyurka, Lonci; Művelt Nép, Bp., 1952 (Bábszínpad)
• Táltos bárány; Művelt Nép, Bp., 1953 (Bábszínpad)
• A harmadik fiú. Mesejáték; Művelt Nép, Bp., 1953 (Színjátszók könyvtára)
• Misi Mókus kalandjai; Ifjúsági, Bp., 1953
• Tersánszky J. Jenő: A gyomorerősítő / Füsi József: Szüret előtt; Honvéd, Bp., 1954 (Szabad Hazánkért kiskönyvtára)
• A síró babák; Népszava, Bp., 1954 (Színjátszók könyvtára)
• Egy biciklifék története; Magvető, Bp., 1955
• A vándor. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1955
• Makk Marci hőstette; bábterv. Papp Tamás, jelenetterv., fénykép Langer Klára; Ifjúsági, Bp., 1956
• A szerelmes csóka és más regények; Magvető, Bp., 1956
• Viszontlátásra, drága... Összegyűjtött kisregények; Magvető, Bp., 1957
• Kacor Dani csínyjei; Magvető, Bp., 1957
• Illatos levélkék; Magvető, Bp., 1958
• A tiroli kocsmáros. Elbeszélések. 1910-1958; Magvető, Bp., 1958
• Nagy árnyakról bizalmasan; Magvető, Bp., 1962
• Rekőttes. Regény; Magvető, Bp., 1963
• Sarkantyúvirág; Magvető, Bp., 1963
• Nagy árnyakról bizalmasan; 2., bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1964
• Új legenda és más regények; Magvető, Bp., 1967
• Életem regényei; Magvető, Bp., 1968

1970–1989

• Sziget a Dunán. Kisregények; Magvető, Bp., 1970
• A kegyelmesasszony portréja; Magvető, Bp., 1971
• A veszedelmes napló. Kisregények, elbeszélések; Magvető, Bp., 1972
• Barbara szerelme; Magvető, Bp., 1972
• Tollal és gitárral; Magvető, Bp., 1973
• Három történet; Magvető, Bp., 1975 (Tersánszky Józsi Jenő válogatott művei)
• A havasi selyemfiú. Válogatott kisregények; Magvető, Bp., 1976 (Tersánszky J. Jenő válogatott művei)
• Bűnügy, lélekelemzéssel; Magvető, Bp., 1976
• Jancsi, a csacsi; Móra, Bp., 1977 (Már tudok olvasni)
• A síró babák és más mesék; Móra, Bp., 1977
• Tersánszky Józsi Jenő válogatott művei; vál., szöveggond., jegyz. Tarján Tamás; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Magyar remekírók)
• A vén kandúr; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1980 (Tersánszky J. Jenő válogatott művei)

1990–

• Kakuk Marci hősszínész; Magyar Hírlap–Maecenas, Bp., 1993 (Havi klasszikusok)
• A kegyetlen primadonna. Válogatott novellák; vál., szerk. Domokos Mátyás; Osiris-Századvég, Bp., 1995 (Osiris könyvtár Irodalom)
• Csöndes emberek; szerk. Annus József; Szabad Föld, Bp., 2000 (Szabad Föld kiskönyvtár)
• Nela, Sa, Veron; Holnap, Bp., 2005
• Grillusz úr sárgarigói; Holnap, Bp., 2010
• A rejtelmes bábu; Holnap, Bp., 2011
• Delírium. Válogatott novellák; szerk. Nyerges Gábor Ádám; Holnap, Bp., 2021

 

 

 

• Baumgarten-díj (1929, 1930, 1931, 1934)
• Kossuth-díj (1949)

• Fémes Beck Vilmos szobrász megörökítette az örökvidám, édes-keserű Tersánszky-fejet 1910-ben.
• Emléktáblája egykori lakóházán (Bp., XII. kerület, Avar utca 9.)
• Nagybányán emléktábla áll a szülőház helyén.

• Tersánszky Józsi Jenővel – az ötvenes években – sokan mint zenésszel, együttesvezetővel találkoztak először. A vasárnap délutáni Kincses Kalendárium című rádióműsornak társaival együtt visszatérő fellépői voltak. A „Furulyás író” Zelk Zoltánt is megihlette.
• Szertornász múltjára, eredményeire büszkébb volt, mint Kossuth-díjára. Talán nem véletlenül lakott a Testnevelési Főiskola mögött, az Avar utcában.
• Nagy borivó volt, állandó vendége a Márvány, a Mészáros utca és a szűkebb környék vendéglőinek, borozóinak. A bor elsősorban mesélőkedvére volt hatással. „Dőltek belőle” a „terszánszkyádák”, ahogy Galsai Pongrác nevezte ezeket.

• Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
• Tersánszky Józsi Jenő
• Tersánszky J. Jenő: Igaz regény – Saját életem
• Tersánszky Józsi Jenő életrajza

 

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Tersánszky Józsi Jenő témában.

• Tersánszky Józsi Jenő a Hunlit Oldalon Archiválva 2007. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tersánszky Jenő profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján: életrajza, művei, bibliográfia, szakirodalom
• LITERATURA.HU
• Rónay László tanulmánya
• Zelk Zoltán verse: Halálűző furulya^{[halott link]}
• Takács Tibor: Kakukk Marci a szertornász
• Tersánszky Józsi Jenő a PORT.hu-n (magyarul)
• Kerékgyártó István: Tersánszky Józsi Jenő alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1969 (Arcok és vallomások)
• Rónay László: Tersánszky Józsi Jenő; Gondolat, Bp., 1983 (Nagy magyar írók)
• Rónay László: "Tudják-e, ki vagyok?". Tersánszky Józsi Jenő; Móra, Bp., 1988
• Tanácskozás Tersánszky Józsi Jenő életművéről; szerk. Jung Károly; Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutató Intézet, Újvidék, 1991
• Virgonc szavak virgonc királya. In memoriam Tersánszky Józsi Jenő; vál., szerk., összeáll. Tarján Tamás; Nap, Bp., 1999 (In memoriam)
• Tüskés, Gábor: Zur Metamorphose des Schelms im modernen Roman: Jenő J. Tersánszky: Marci Kakuk, Münster, Monsenstein und Vannerdat, 2015, 101 p.
• Fráter Zoltán: Itt vagyok, ni! Tersánszky Józsi Jenő ezer élete; Holnap, Bp, 2021