A terminológiaelmélet vagy röviden terminológia a szakszókinccsel foglalkozó alkalmazott nyelvészeti diszciplína.
A terminológia értelmezése hármas: elmélet, módszertan, szakszókincs-gyűjtemény. Előfordul, hogy az elmélet elkülönítése végett a terminológiaelmélet vagy terminológiatan elnevezéseket is alkalmazzák, de a leggyakoribb a terminológia megnevezés használata. Ebben az értelemben a terminológia alatt nem a szaknyelvkutatás egy szűk területét, hanem a terminológia elméletét és módszertanát, és ezek alkalmazását értjük. A szaknyelvkutatás és a terminológia eredeti kiindulópontja ugyanis más. Míg a szaknyelvkutatás a szaknyelveket (szakszókincset, grammatikai szerkezeteket, stílust stb.) elsősorban nyelvészeti rendszerező megközelítéssel elemzi, addig a terminológia a wüsteri alapelvekre építve a fogalmi rendszerhez illeszkedő terminusokat és azok rendszerét vizsgálja, és nem tekint el a nyelv és a szakismeretek egységétől (lásd még Soglia 2002: 10; Tamás 2014: 16; Wüster 1974, 1991). Napjainkban is Eugen Wüstert (1898-1977) tekintik a modern terminológia atyjának.
A terminológia a lexikográfiához, azaz a szótártanhoz hasonlóan alkalmazott nyelvészeti diszciplína. A lexikográfiával ellentétben azonban kizárólag a szakszókinccsel foglalkozik. A gyakorlatban napjainkban elsősorban a szakszókincs modern elektronikus adatbázisokban való – nyelvészeti és számítógépes módszerek segítségével történő – feldolgozásával, annak szabványosításával, harmonizációjával, nyelvpolitikai (lásd Dél-Tirol, Katalónia) vonatkozásaival foglalkozik. A terminológiai szempontok alapján feldolgozott szakszavakat terminológiai adatbázisokban teszik közzé. A lexikográfia műfaja az elektronikus szótár (Sermann-Tamás 2013) [1].
A terminológiai adatbázisok elsőként műszaki cégeknél, az autóiparban, nemzetközi szervezeteknél jelentek meg, mert rengeteg plusz költséget okozott nem egységesített szakszókincs. Néhány példa ezekre: nemzetközi szervezetek EU (iate.europa.eu), ENSZ, FAO, WTO, UNESCO, ILO; informatikai, műszaki és egyéb üzleti cégek: IBM, SAP (www.sapterm.com); fordítóirodák: pl. Kanadai Központi Fordítóiroda [2]; közigazgatási hivatalok: pl. Svájci Kancellária [3]; kutatóintézeti, egyetemi projektek EOHS Term (eohsterm.org. Lásd még: terminológiamenedzsment [4].
A terminológusok feladata a szakszókincs összegyűjtése, kidolgozása, rendszerezése, rögzítése és közzététele. A munka végzéséhez speciális nyelvészeti és számítógépes kompetenciákra van szükség. A terminológia saját szemléletmóddal rendelkezik, amelynek elvei és módszerei bármilyen szakszókincs kezelésére alkalmazhatók. A kurzusokon ezek elsajátítása folyik. Mivel a terminológus számára a szakszó mint nyelvi jel és a mögötte lévő fogalom szoros egységet képez, ezért mindig tárgyi szakirodalom és szakemberek ismeretére épít (ez utóbbi szakmai konzultáció keretében vagy nyelv és szakmai terminológiai munkacsoport létrehozásával történik, amikor a terminológus koordinátorként is működhet).
A terminológia alapfogalmai a terminus (szakszó) által jelölt fogalom, a fogalmat leíró definíció, a terminológiai vizsgálatok alapja a fogalmak közti ekvivalencia (egyenértékűség) vizsgálata (lásd még Fóris 2005, Tamás 2014).
Eugen Wüster tevékenységét az ISO (International Organization for Standardization) nemzetközi szervezete is elismerte azzal, hogy 1947-ben létrehozta az ISO/TC 37-es számú műszaki bizottságot (lásd Fóris-Sermann 2010:47, Tamás 2014: 41-42, Zabóné 2012: 277), amelynek titkárává őt választották. Szintén Wüster érdeme a terminológiai rendezésre irányuló UNESCO program elfogadása, amelynek köszönhetően 1971-ben megalakult a bécsi központú Infoterm (International Information Centre for Terminology), amely mind a mai napig jelentős nemzetközi terminológiai központ [5].
Az EU-terminológia magyarításának vitafóruma, a HUTERM. Az EU 2005-ben mintegy 500 magyar nyelvészt alkalmazott közvetve vagy közvetlenül. A fordítók, jogász-nyelvészek, tolmácsok és korrektorok valamint célközönségük: az EU-szakértők, kormányzati döntéshozók, EP-képviselők, újságírók és újságolvasók 2003 óta internetes fórumon vitatják meg egymással terminológiai problémáikat, közösen keresik az új EU-terminusok legtalálóbb magyar megfelelőit. A fórum címe: http://groups.yahoo.com/group/HUterm/
E vitafórumnak és általában a hazai szakértők és az uniós fordítók, terminológusok, tolmácsok közötti kapcsolatnak két szempontból is kiemelt jelentősége van. Egyrészt Magyarország EU-csatlakozását követően a fordítási és terminológiai munka az európai uniós intézményekbe tevődött át, így minden, a hazai és az uniós kapcsolatokat erősítő együttműködésnek jelentősége van. Másrészt az európai integráció a magyarban is egy sajátos nyelvezetet eredményez, amelynek nagy része a folyamatosan születő új, uniós terminusokban érhető tetten. E terminusok magyar megfelelőinek kialakítása fordítási révén történik, hiszen az uniós hivatalos nyelvi státusz de facto fordítási kötelezettséget jelent. A fordítás és terminológia és az EU-terminológia sajátosságairól lásd részletesen Fischer 2018a, 2018b. Az EU 24 nyelvű hivatalos terminológiai adatbázisáról (iate.europa.eu) pedig Lesznyák 2010.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Terminológiaelmélet, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.