Szantorini: Görög vulkanikus szigetcsoport
Szantorini vagy Szantoríni (görög betűkkel: Σαντορίνη) egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben.
Görögország része, Athéntól körülbelül 200 km-rel délkeletre. A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja.
| Szantorini (Σαντορίνη) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Dél-Égei-szigetek |
| Prefektúra | Kükládok |
| Székhely | Fíra |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 430 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Szigetcsoport | Kükládok |
| Terület | 91-92 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 567 m |
| Időzóna | |
| Irányítószám: 847 00, 847 02 Körzetszám: 22860 Rendszám: EM | |
| Elhelyezkedése | |
  Szantorini Pozíció Görögország térképén | |
 é. sz. 36° 25′ 12″, k. h. 25° 25′ 54″, k. h. 25° 25′ 54″ | |
| Szantorini weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szantorini témájú médiaállományokat. | |
Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten; ez alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát. Látványos szépsége és élénk éjszakai élete a szigeteket Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. Théra ókori városa 360 méter magasan a Mesa Vouno hegyen található.
Etimológia
A sziget klasszikus elnevezése Théra (előfordul Thira, Fira átírással is, görögül Θήρα, IPA: ˈθira), újgörög átírása Thíra. A Szaloniki Szent Irénre utaló Szantorini nevet a Latin Császárság idején a velenceiektől, a 13. században kapta.
Előző nevei az ókorban: Kallisztē (Καλλιστή, jelentése: „szépséges, a legszebb”), Sztrongülē (Στρογγύλη, jelentése „kör alakú, kerek”). E nevek eredeti alakjára és hajdani természeti és anyagi gazdagságára egyaránt következtetni engednek.
Földrajz
Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei-tengerbe. A kitörésekből láva viszonylag sok olivint és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.
Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkanikus robbanás nyomait őrzi: ez berobbantotta a sziget közepét, és egy kalderát hozott létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirazia helyezkedik el. Thíra kikötői, az Athiniosz és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fíra is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.
A szigetcsoport
| Név | Görög név | Terület km² | Magasság m |
|---|---|---|---|
| Thira | Θήρα | 79,19 | 567 |
| Thirassia (Thiraszia) | Θηρασία | 9,25 | 295 |
| Nea Kameni | Νέα Καμένη | 3,34 | 127 |
| Christiani | Χριστιανή | 1,19 | 285 |
| Palea Kameni | Παλαιά Καμένι | 0,52 | 98 |
| Askania | Ασκανιά | 0,26 | 160 |
| Aspronisi | Ασπρόνησι | 0,14 | 70 |
| Eschati | Εσχάτη | 0,001* | 15 |
| Agios Nikolaos | Άγιος Νικόλαος | 0,003* | |
| Kimina | Κίμινα | 0,0005* |
* Az apró szigeteknél becsült terület
Története
Ez a Dél-Égei vulkáni ív vulkanikusan legaktívabb pontja. Maga a vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. Benne a vulkanikus aktivitás kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak mintegy 2 millió éve, a mai Akrotíri falu körüli kürtőkből eredő dácitos lávafolyással és tufaszórással.
A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése. Régészeti feltárások nyomán ez Kr. e. 1500 körül történt, míg a radiokarbon vizsgálatok Kr. e. 1645 és 1600 közé teszik. Ez a kitörés a minószi civilizáció csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag vulkáni hamu vette körül. A cunami közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is.
Kutatók szerint a bibliai Exodusban leírt tíz egyiptomi csapásból is ez okozhatott legalább hármat, így a háromnapos sötétséget is.
Kr. e. 9. század körül a dórok népesítették be a szigetet, akik Líbiában megalakították Kr. e. 630 táján a Cyrene gyarmatot.
Az ókori Thíra sziklaírásai a spártaihoz hasonló, saját ábécé kialakulásáról tanúskodnak.
A középkorban, a 8. században, majd 1570-ben és 1650-ben újabb aktív vulkáni működések következtek; heves földrengések közepette az öbölben kisebb-nagyobb szigetek születtek.
1579-ben az Oszmán Birodalom hódította meg. A görög szabadságharc eredményeként, 1830-ban került az újonnan alakult Görögországhoz.
Szantoríni ma
A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezek a rövid időre érkező hajók a főváros, Fíra alatt állnak meg, és az utasok szamárháton, libegővel vagy gyalog, majd' 600 lépcsőfokon jutnak fel a városba. A hosszabb időre érkező turisták régebben az Athén vagy Kréta felől érkező kompokkal, ma pedig már jellemzően repülővel jönnek a szigetre.
A sziget bővelkedik a jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig.
Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.
A szigeten sok növény megterem, helyi jellegzetességek a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, továbbá világhírűek a borai.
A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fúvó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkáni kőzetnek tulajdonítják. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségük látogatókat is fogad.
A szigeten magasodó Profitisz Iliász (Illés próféta) hegy tetejére gyalogutak és egy szerpentines autóút vezet fel Pirgosz faluból.
Vlichada kikötőjét kisebb hajók, vitorlások, katamaránok használhatják, mert vize mindössze 4 méter mély, és a több éven keresztüli mélyítés (kotrás) sem járt tartós sikerrel. Egy másik kikötőt a repülőtér közelébe terveznek, mivel a jelenlegi két nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.
A szigetnek a nagy számban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémás nyáron az ivóvízellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális vezérlésű víztisztító telepet. Terveznek egy másikat is a sziget többi városának ellátására, hogy ne kelljen méregdrágán, tankerekkel a szigetre szállítani az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja.) A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtő kampány kezdődött a szigeten.
A 2007 áprilisában a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig hasztalanul.
Éghajlat
Átlagos hőmérséklet
| Jan | Feb | Mar | Apr | Maj | Jun | Jul | Aug | Sep | Okt | Nov | Dec | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Max. °C | 14 | 14 | 16 | 18 | 23 | 27 | 29 | 29 | 26 | 23 | 19 | 15 |
| Min. °C | 10 | 10 | 11 | 13 | 17 | 21 | 23 | 23 | 21 | 18 | 14 | 11 |
Átlagos csapadék
| Jan | Feb | Mar | Apr | Maj | Jun | Jul | Aug | Sep | Okt | Nov | Dec | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| mm | 71 | 43 | 40 | 16 | 11 | 0 | 7 | 0 | 11 | 38 | 59 | 75 |
| nap | 10 | 9 | 7 | 4 | 3 | 0 | 1 | 0 | 2 | 4 | 8 | 11 |
Átlagos napsütés (óra/nap)
| Jan | Feb | Mar | Apr | Maj | Jun | Jul | Aug | Sep | Okt | Nov | Dec | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Óra | 7 | 7 | 9 | 11 | 12 | 13 | 14 | 13 | 11 | 9 | 8 | 6 |
Vízhőmérséklet
| Jan | Feb | Mar | Apr | Maj | Jun | Jul | Aug | Sep | Okt | Nov | Dec | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| °C | 16 | 16 | 16 | 17 | 19 | 22 | 24 | 25 | 24 | 23 | 20 | 18 |
Panoráma
Jegyzetek
Források
- Polyglott: Égei-tengeri szigetek, 1997
További információk
- Dr. Móczár István: Európa Atlantisza, Európa Atlantisza Könyvkiadás, 2009, ISBN 978 963 06 6484 4
- Hédervári Péter: A görög Pompeji
- Santorini.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Képtár Szantorini szigetéről
- Hédervári Péter: A görög Pompeji. Egy vulkán régészete; Gondolat, Bp., 1972
- Szantorini. Útleírások, információk, vulkánok, katasztrófák, mítoszok; szöveg Enczi Zoltán, fotó Enczi Zoltán, Szabó Zsolt; Rainbow-Slide, Bp., 1998 (Európa legszebb szigetei-sorozat)
- Varga Attila: Szantorini; Panoráma, Bp., 2006 (Panoráma regionális útikönyvek)
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Szantorini, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.