Solothurn Kanton: Kanton Svájcban

Székhelye Solothurn városa. 2013-ban 261 437 lakosa volt; többségük anyanyelve a német.

Solothurn kanton
Solothurn kanton címere Solothurn kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Svájc
Gépkocsijel	SO
Népesség
Teljes népesség	273 194 fő (2018. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	432 m
Terület	791 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 09′, k. h. 7° 38′47.15, 7.633333333333347.150000°N 7.633333°E, k. h. 7° 38′47.15, 7.633333333333347.150000°N 7.633333°E
Solothurn kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Solothurn kanton témájú médiaállományokat.

 

A kanton területe a Solothurn város által az évszázadok során megszerzett birtokokból áll, ez jól látszik szabálytalan alakján és a Basel-Landschaft kantonba illeszkedő exklávéin. A város helyén az újkőkor óta voltak települések. A római korban Salodurum néven volt ismert. Nagy Károly birodalmának szétesése után Lothar királyságához, majd a Burgundiai Királysághoz tartozott. A 12. században a Zähringen-család szerezte meg, majd annak kihalása után 1218-ban szabad birodalmi várossá vált. 1295-ben szövetséget kötött Bernnel. 1382-ben a város csapatai részt vettek a Habsburgok elleni sempachi csatában. 1481-ben Solothurn teljes jogú kantonként csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz. A reformáció idején több szomszédos kantontól eltérően Solothurn katolikus maradt. 1530 és 1792 között a városban tartotta rezidenciáját a svájci francia követ. 1798-ban franciák szállták meg a kantont, melyet beolvasztottak a Helvét Köztársaságba. 1803-ban a többi kantonnal együtt, Solothurn visszanyerte korábbi önállóságát. Az 1831-es liberális forradalom után a városi céhek elvesztették hatalmukat és a kantont a parlament irányította. Az 1840-es években a katolikus többségű Solothurn nem csatlakozott a konzervatív és katolikus Sonderbund-hoz amely 1847-ben fellázadt. Ennek megfelelően a kanton megszavazta az 1848-as új szövetségi alkotmányt. Solothurn jelenleg érvényes alkotmánya 1987-ből származik.

Solothurn Svájc északnyugati részén található. Északon Basel-Landschaft, keleten Aargau, délen és délnyugaton Bern, nyugaton pedig Jura kantonokkal határos. Két bázeli exklávéja révén közvetlenül határos Franciaország Haut-Rhin megyéjével. Területe 791 km². Domborzati szempontból főleg az Aare-folyó völgyében elterülő síkság jellemzi, de nyugaton már megjelennek a Jura-hegység előhegyei. Legmagasabb pontja az 1445 méteres Hasenmatt.

 

2005-ig Solothurnt 10 kerületre (Bezirke) osztották:

• Bucheggberg
• Dorneck
• Gäu
• Gösgen
• Lebern
• Olten
• Solothurn
• Thal
• Thierstein
• Wasseramt

2005-ben a kerületeket 5 választókerületté (Amtei) olvasztották össze, bár a statisztikákat továbbra is a régi kerületek alapján vezetik:

• Bucheggberg-Wasseramt
• Dorneck-Thierstein
• Thal-Gäu
• Olten-Gösgen
• Solothurn-Lebern

A kantonban összesen 125 önkormányzat található.

2013 decemberében a kantonnak 261 437 lakosa volt. 2007-ben a lakosok 18,7%-a (46 898 fő) volt külföldi származású. A solothurniak között legtöbben a katolikusok vannak (44%), az evangélikusok aránya 31%.

A kanton gazdaságában ma is jelentős a mezőgazdaság, bár az ipar és a szolgáltatási szektor mostanra túlszárnyalta. Az ipart az órák, ékszerek, textilek, papír, cement és autóalkatrészek gyártása jellemzi. Korábban számottevő volt a solothurni cipőkészítés is. Gösgenben atomerőmű épült, amely 1979-ben kezdte meg működését.

• Arealstatistik Standard - Kantonsdaten nach 4 Hauptbereichen
• Wohnbevölkerung nach Religion Statistik Schweiz
• A kanton hivatalos honlapja

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of Solothurn című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.