Richard És Maurice Mcdonald

február 16. – 1998. július 14.) és Maurice James "Mac" McDonald (1902. november 26. – 1971. december 11.) amerikai vendéglősök és vállalkozók, akik 1940-ben nyitották meg az első McDonald’s éttermet. Az ő innovatív koncepciójuk és a gyorsétterem új felfogása később a McDonald’s globális vállalattá válásának alapját képezte, amely óriási befolyással volt az amerikai étkezési kultúrára.

Szüleik ír bevándorlók voltak. Édesapjuk egy New Hampshire-i cipőgyárban dolgozott műszakmenedzserként. A késői 1920-as években a testvérek együtt költöztek Kaliforniába.

A McDonald testvérek 1937-ben nyitották meg első hot-dog-árusító posztjukat (még hamburger nélkül a menüben) Arcadiában (Kalifornia), Los Angelestől északkeletre. Ez tipikus "drive-in" autós ételstand volt, ahol a vásárlók az autójukban ülve adták le a rendelésüket a hozzájuk odagyalogló pincéreknek, majd ugyanott kapták meg az ételt.

1940-ben a testvérek tervei alapján épült meg San Bernardinóban az első eredeti McDonald’s étterem, amely menüjében a hamburgerre és a sült krumplira összpontosított. Az épület az 1398 Északi E utca és a Nyugati 14. utca sarkán kapott helyet San Bernardinóban (34,1255° észak, 117,2946° nyugat). Bár ebbe a McDonald’sba is a legtöbb vendég még autóval érkezett, a felépítése már egyedülálló volt több tényező együtthatása miatt:

• ahogy a testvérek korábbi éttermében is, a tervezéskor szándékosan elhagyták a belső étkezési teret
• nem voltak pincérek – a rendelésfelvevő pulton felvették a megrendelést, és ugyanitt került kiszolgálásra a kész menü
• a testvérek maguk tervezték meg a konyhát. Integrálták benne az addig megszerzett tudást, és egy futószalagszerű elrendezést hoztak létre, amelyben maximalizálták hatékonyságot és a gyorsaságot.

Az új étterem sikeres lett, és az volt a céljuk, hogy megkeressék az egymillió dollárt, mielőtt ötvenévesek lesznek.

A McDonald testvérek 1953-ban kezdték franchise-olni a rendszerüket egy phoenixi (Arizona) étteremmel, amelyet Neil Fox működtetett. Eleinte csak az általuk kifejlesztett rendszert franchise-olták, magát az étterem nevét nem. Később megkezdték az egész koncepció franchise-át. Az éttermek kivitele is egységesítésre került, amelynek a tervét Stanley Clark Meston építész készítette, és amelynek a fő látványeleme Richard javaslatára az aranyívpár (Golden Arches) volt, amely oldalról tekintve egy M betűt mutatott.

1954-ben a McDonald testvérek szerződtek Ray Krockal, aki óriási üzleti lehetőséget látott meg a McDonald’s éttermekben. A franchise-jogtulajdonos egy csatlakozott étteremtől az árbevétel 1,9%-át kapta, amiből a McDonald testvéreknek 0,5% jutott. A testvérek csak kisszámú éttermet kívántak fenntartani, ami ellentétben állt Kroc céljával, hogy elterjessze azt az Egyesült Államok teljes területén, és 1961-ben eladták neki a vállalkozást 2 700 000 dollárért.

1984. november 30-án Richard McDonaldnak ünnepélyes keretek között szolgálta fel Ed Rensi (akkoriban a McDonald’s USA elnöke) az ötven milliárdodik (50 000 000 000) McDonald's hamburgert a New York-i Grand Hyatt szállodában.

Maurice McDonald szívelégtelenségben halt meg Riverside-ban (Kalifornia) 1971. december 11-én, 69 éves korában.

Richard McDonald Manchesterben (New Hampshire) 1998. július 14-én halt meg, 89 évesen.

Az alapító című 2016-os filmben Nick Offerman alakítja Richard McDonaldot, valamint John Carroll Lynch Maurice McDonaldot. Ray Kroc szerepét Michael Keaton játssza. A film forgatókönyvét Robert D. Siegel írta, rendezője John Lee Hancock.

1. "Manchester New Hampshire Restaurant Innovators: Richard "Dick" and Maurice "Mac" McDonald". Cow Hampshire.
2. "mcdonalds_history_timeline" Archiválva 2011. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. aboutmcdonalds.com
3. Business Stories of All Time: Ray Kroc; John Wiley & Sons; 1996
4. Anderson, Susan Heller; David W. Dunlap (1984. november 21). "NEW YORK DAY BY DAY; 50 Billion and Still Cooking". The New York Times. Lekérve 2012. május 14.
5. "Restaurant Innovator Richard McDonald Dies at 89: Pioneered McDonald's, World's Largest Restaurant System". Hotel Online. July 1998. Lekérve 2012. május 14.
6. "La reina de la cocina (rápida) cumple 100 años". 2004. május 30 El Mundo (Spain)
7. Gilpin, Kenneth N. (1998-07-16). "Richard McDonald, 89, Fast-Food Revolutionary". The New York Times. Retrieved 2012. július 14.
8. "Fast food supremo dies" 1998.július 15 BBC News. Elérhetővé téve: 2007. január 6.