Prága Régi Zsidó Temető

3.) nyílik. Az átellenes oldalon az ulice U starého hřbitovan (Régi zsidó temetőhöz vezető utca) határolja; ebben áll a Klausz-zsinagóga.

Régi zsidó temető
Közigazgatás
Ország	Csehország
Település	Prága Josefov
Földrajzi adatok
Területe	11 142 m²
Elhelyezkedése
Régi zsidó temető Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 23″, k. h. 14° 25′ 02″50.089722222222, 14.41722222222250.089722°N 14.417222°E, k. h. 14° 25′ 02″50.089722222222, 14.41722222222250.089722°N 14.417222°E
Régi zsidó temető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Régi zsidó temető témájú médiaállományokat.

A 15. századtól a prágai zsidókat kötelezték arra, hogy halottaikat városukon belül temessék el.

Az utolsó temetés 1787-ben volt.

Épületei

A temető határán áll a Klausz-zsinagóga, amelynek melléképülete a Zsidó Temetkezési Vállalat díszcsarnoka,

Bővebben: Klausz-zsinagóga

A tulajdonképpeni sírkertben áll az 1906-ban neoromán stílusban épült halottasház, amelyben sokáig a Prágai Zsidó Múzeumnak a gettó építéstörténetét bemutató gyűjteményével (Idegenvezető) Átellenben, ugyancsak a temető szélén áll az 1911-ben a prágai Temetkezési Vállalat megbízásából épült, Ceremóniaterem, ahol a zsidók életét és hagyományait mutatja be egy kiállítás (Barangoló).

A sírok

Mivel a többi temető felszámolásakor azokból is ide hozták a sírköveket, a temetőben mintegy 12 000 síremlék zsúfolódik össze, látszólag rendezetlenül (Barangoló). A helyszűke miatt több rétegben temetkeztek, így valójában több mint százezer ember nyugszik itt. A legrégibb sírköveket 1429-ben állították (Barangoló); más forrás (Szombathy) szerint az 1439. április 25-ei dátumot viseli, az 1389. évi pogrom történetét elégiában megörökítő Avigdor Kano költő nyugszik alatta. Számos sírkőre verset, illetve versrészletet véstek.

A sírkövekbe faragott szimbólumok az egyes családok nemzetiségét (származási helyét), nevét, illetve foglalkozását jelzik. Így például:

• a kanna a templomi szolgálatot teljesítő levitákat jelöli,
• a szarvas a Cebi családot,
• a szabó sírkövén ollót,
• a zenészén hegedűt,
• a nyomdászén és az előimádkozóén könyvet
• láthatunk.
• Az áldást osztó kezek az ősi fejedelmi Kohen nemzetséget jelzik,
• az oroszlán Jehudát,
• a medve a Dob keresztnevet,
• az egér a Maisl (Maisel) családot,
• a ponty a Karpelesz nevet.

Egyedülálló jelenség az emberalakok ábrázolása; más zsidó temetőkben erre nemigen látunk példát.

Az ide temetettek közül legismertebb a Löw rabbiként ismert Júda Löw ben Becalél (1523–1609) — a legenda szerint ő készítette a Gólemet. Síremléke egy reneszánsz stílusú tumba. A sírkő repedéseibe sokan cédulára írt rövid üzenetet dugdosnak három kívánsággal, hogy Löw rabbi teljesítse ezeket.

Itt nyugszik (ugyancsak egy tumba alatt) II. Rudolf bankára és a Zsidóváros egykori elöljárója, a híres mecénás Mordecháj Maisel. Neves reneszánsz tudós volt David Gans (1541—1613) asztronómus és történész és Josef del Madigo (1591–1655) csillagász, bölcselő és gyógyszerész (Szombathy).

Nyitva:

• vasárnap, kedden és csütörtökön 11:00 – 16:00,
• pénteken 10:00n – 14:00;

a belépés díjtalan (Barangoló).

• Régi zsidó temető (Prága)
•  
•  
•  
•  
•  
•  

• Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 23.
• Szombathy: Szombathy Viktor: Prága. Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 93.
• Barangoló: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 59.

• A temetőről az Irány Prágán (magyarul)
• Prágai Zsidómúzeum Archiválva 2008. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Zsidó negyed
• CSEH.hu – Az Óváros
• A temető honlapja (csehül)