Zeneszerző Ránki György: (1907–1992) zeneszerző

Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Ránki György (egyértelműsítő lap).

október 30. – Budapest, 1992. május 22.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.

Ránki György
Életrajzi adatok
Születési név	Reisz György
Született	1907. október 30. Budapest Budapest VI. kerülete
Elhunyt	1992. május 22. (84 évesen) Budapest
Házastársa	Tóth Júlia
Iskolái	Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1926–1930)
Pályafutás
Műfajok	opera oratórium wind music filmzene
Hangszer	zongora
Díjak	Kossuth-díj (1954) Erkel Ferenc-díj (1952) Magyarország Érdemes Művésze díj (1963) Magyarország Kiváló Művésze díj (1988) Erkel Ferenc-díj (1957)
Tevékenység	zeneszerző zenetudós filmzeneszerző
IPI-névazonosító	00009285287
A Wikimédia Commons tartalmaz Ránki György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budapest VI. kerületében született dr. Reisz Frigyes vegyész és Hőnig Rozália Szidónia (1875–1945) gyermekeként zsidó családban. 1912-ben édesapjával együtt az Óbudai református egyházközség lelkésze által kiállított kivonat szerint a református vallásra tértek át. Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést 1926–1930 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Ezután népzenei tanulmányokat folytatott Lajtha László mellett a Néprajzi Múzeumban. 1947–48-ban a Magyar Rádió zenei osztályát vezette, majd 1948 és 1949 között Párizsban és Londonban élt.

Sokoldalú zeneszerző, aki nem tett különbséget műfajok között. Nézete szerint minden műfajban lehet értékeset és értéktelent alkotni. Írt operát, musicalt, balettet, filmzenét, kísérőzenét színházi előadások és a rádiójátékok számára, zenekari és kamarazenei műveket, dalokat. Legnépszerűbb, és egyben legismertebb műve a Pomádé király új ruhája című opera, amelynek a szövegét – Andersen meséje nyomán – Károlyi Amy írta a Magyar Rádió felkérésére (később a mű zenei anyagából két szvitet is összeállított). Az Operaházban 1953. június 6-án mutatták be. Ugyancsak népszerű műve az Egy szerelem három éjszakája című musical, amelynek szövegét Hubay Miklós és Vas István írta, film- és tévéváltozat is készült belőle. Komponált misztériumoperát Az ember tragédiája témájára, Madách Imre drámája nyomán (1970), de írt operát Weöres Sándor A holdbéli csónakosára, Chitz Klára ifjúsági regénye nyomán pedig Muzsikus Péter címmel gyermekoperát. A Magyar Rádió is rendszeresen foglalkoztatta, egyik gyermek-musicalje, A győztes ismeretlen címmel, rádiójáték formájában hangzott el a Kossuth Rádióban. Érdekessége, hogy a még fiatalnak mondható Magyar Rádió Gyermekkórusának tagjai voltak a szereplők.

Kantátát is írt, például József Attila A város peremén című versére, oratóriumot Radnóti Miklós Á la recherche című verse alapján. Filmzenéi közül megemlítendő Macskássy Gyula Két bors ökröcske című rajzfilmjéhez, a Keleti Márton rendezte Két vallomás című, 1962-ben forgatott darabjához és a Körhintához, Fábri Zoltán híres filmjéhez írt zenéje.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, halála előtt három nappal kapta meg életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

• Erkel-díj (1952 – I. fokozat), 1957 – II. fokozat)
• Kossuth-díj (1954, a Pomádé királyért)
• Érdemes művész (1963)
• Munka Érdemrend Arany fokozat (1967)
• Pro Arte-díj (1970)
• Szocialista Magyarországért Érdemrend (1977)
• Bartók–Pásztory-díj (1987)
• Kiváló művész (1988)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)

Operák

• Pomádé király új ruhája (Hans Christian Andersen meséjének nyomán Károlyi Amy szövegére), (1953)
• Az ember tragédiája (Madách Imre tragédiájára), (1970)
• A holdbéli csónakos (Weöres Sándor művére), (1979)

Az opera I. felvonásának részleteit 1. Bevezető, 2. Kettős (Dorombolva jön az este), 3. Paprika Jancsi szerenádja, 4. A holdbéli csónakos és Pávaszem kettőse, 5. Az I. felvonás fináléja a Hungaroton kiadásában, LP-n megjelentették, 1979-ben. Az előadók: Komarniczki Zita, Gregor József, Rozsos István, Győrgyfi József, Terebessy Éva, Bede-Fazekas Csaba, Hantos Gábor, Póka Balázs, a Győri Kisfaludy Színház zenekarát Csala Benedek vezényelte, a cimbalmon közreműködött Fábián Márta.

• Muzsikus Péter Hangszerországban – gyermekopera (Chitz Klára ifjúsági regénye alapján Romhányi József szövegével)
• Quo vadis (1979)

Operett

• Hölgyválasz (operett 3 felvonásban) szöveg: Cseres Tibor novellájából írta Innocent Vincze Ernő és Török Rezső (Budapest, 1958. október 12.)

Musical

• Egy szerelem három éjszakája – dalszöveg: Vas István, szövegkönyv: Hubay Miklós (Petőfi Színház, 1961. január 12.)

Oratóriumok

• 1944 Cantus urbis (Radnóti Miklós)
• Ének a városról (Déry Tibor), 1972
• Káin és Ábel, 1992

Balettek

• Cirkusz – Fantasztikus álomjelenetek öt képben, előjátékkal (szimfonikus táncdráma Karinthy Frigyes novellája nyomán), (1965)
• Varázsital(1975)
• Pázmán lovag (Arany János nyomán) (1956)

Zenekari művek, versenyművek

• Két szimfónia
• Brácsaverseny
• Concertino cimbalomra és zenekarra
• 1514 zongorára és zenekarra

Kamarazene

• Vonósnégyes
• A hétfejű sárkány szerenádja
• 1960 Pentaerophonia

Húsz színpadi zene

• Ki a győztes – Gyermekdaljáték, Hárs László Győztes kerestetik című könyvéből. (Reggeli torna. Itt van már a zsűri. Milyenek a lányok…)

Ötven filmzene

• Édes Anna
• Két vallomás (benne a Párizsban szép a nyár című keringő)
• Körhinta
• Hattyúdal (benne a slágerré vált Villa Negra románca című filmbetét)
• A kiskakas gyémánt félkrajcárja
• A beszélő köntös
• Két bors ökröcske
• Mekk Elek, az ezermester
• Zsoltár gyermekhangra
• Utazás a koponyám körül
• A Pendragon legenda (1974)

Megzenésítések leánya, Ránki Katalin verseire:

• Emberiség
• Invokáció a kék madárhoz
• Két karodban
• Óda a természethez
• Régmúlt időkben merültem
• The Poet´s Song

Pedagógiai művek, népdalfeldolgozások, kórusok stb.

• 1973 – Zeneművek a főváros egyesítésének 100. évfordulójára. Hungaroton SLPX 11699 (közreműködő)
• 1988 – A Rádiózenekar fúvósötöse. Radioton SLPX 31084 (közreműködő)
• 1995 – Kortárs magyar fúvószene. Hungaroton HCD 31612 (közreműködő)
• 1996 – Magyar zeneszerzők rézfúvós kamarazenéje. Hungaroton HCD 31680 (közreműködő)
• 1997 – Kortárs magyar szerzők művei cimbalomra. Hungaroton HCD 31669 (közreműködő)
• 1997 – Kortárs magyar zene trombitára és hárfára. Hungaroton HCD 31734 (közreműködő)
• 2001 – Ránki György: Pomádé király új ruhája. Hungaroton HCD 31971 (saját)

• Székely András szerk.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 376. old. ISBN 9633306728
• Stop – 100 éve született Ránki György zeneszerző^{[halott link]}
• Mihalik Emőke: "A győztes ismeretlen" musical-rádiójáték bemutatóját meghallgattam a Kossuth Rádióban, gyermekkoromban. A "Holdbéli csónakos" opera felvételéről készült, hivatkozott LP a tulajdonomban van.

• Fotó Ránkiról
• Fotó Ránkiról 1987.
• Műismertető: Pomádé király új ruhája. MR Gyerekpáholy
• Műismertető: Pomádé király új ruhája – szvit. Fidelio
• Műismertető: 1514 – Fantázia. Fidelio
• Műismertető: Arisztophanész. Fidelio
• Ránki György 100. Café Momus
• https://web.archive.org/web/20070704210802/http://www.operakonyv.hu/ranki.html
• Kritika a Pomádéról. Muzsika
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Filmzenék
• Interjú filmzeneszerzőkkel
• Ki a győztes? – zongorakivonat Archiválva 2021. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Barna István: Ránki György; Zeneműkiadó, Budapest, 1966 (Mai magyar zeneszerzők)
• Pethő Csilla: Ránki György; Mágus, Budapest, 2002 (Magyar zeneszerzők)