Pws–26: Lengyel felderítő és kiképző repülőgép

A gépet legtöbb esetben felderítésre és pilóták kiképzésére használták.

PWS–26
Az egyetlen megmaradt PWS–26-os kiképzőgép, a Krakkói Lengyel Repülési Múzeumban
Funkció	Kiképzőgép felderítőgép futárgép könnyű bombázó
Gyártó	Podlasiei Repülőgépgyár (PSW)
Tervező	Augustyn Zdaniewski
Gyártási darabszám	320 db
Rendszeresítők	Lengyel Légierő Luftwaffe (Wehrmacht) Román Királyi Légierő
Személyzet	1
Első felszállás	1935
Szolgálatba állítás	1937
Szolgálatból kivonva	1953
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	7,02 m
Fesztáv	8,58 m
Magasság	4620 m
Szárnyfelület	25,0 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	850 kg
Max. felszállótömeg	1120 kg
Hajtómű
Hajtómű	Avia Wright Whirlwind csillagmotor
Teljesítmény	164 kW
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	216 km/h
Hatótávolság	458 km
Legnagyobb repülési magasság	4620 m
Szárny felületi terhelése	48,4 kg/m²
Fegyverzet
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Beépített fegyverzet	egy 7/7 mm-es géppuska
Bombák	2 db 12,5 kg-os légibomba (csak a könnyű bombázókon)
A Wikimédia Commons tartalmaz PWS–26 témájú médiaállományokat.

A Podlasiei Repülőgépgyár építette és tervezte. Alapjául a PWS–16bis gyakorló repülőgép szolgált, annak továbbfejlesztett, felfegyverzett változata. Alkalmassá tették bombavetésre, zuhanóbombázás gyakorlásár, és korlátlanul műrepülhető volt.a Tervezője Augustyn Zdaniewski volt, aki a gép terveit 1934-re készítette el. A prototípussal 1935 tavaszán hajtották végre az első felszállást. A berepülés során könnyű vezethetőséget, jóindulatú repülő tulajdonságokat mutatott, nem volt hajlamos dugóhúzóra. 400 darabra kapott megrendelést a PWS, mely tervbe vette a gép továbbfejlesztését is (PWS–27 és PWS–28 jelzéssel). Sorozatgyártása 1936-ban kezdődött, de csak 1937-ben futott fel a gyártás intenzitása. Havonta átlagosan 10 darabot gyártottak, a maximális gyártási intenzitás havi 18 darab volt. A gépeket a légierő pilóta-iskolái és a repülőklubok kapták. A légierőnél 1938 novemberére 239 darab állt szolgálatba, 1939 nyarán a teljes gyártási darabszám elérte a 310-t. Ezzel – az RWD–8 után – a PWS–26 volt a két világháború közötti lengyel repülőgépipar második legnagyobb számban gyártott repülőgéptípusa.

A lengyel légierőnél a típust futárgépként és kiképzőgépként használták, de néhányat könnyű bombázó és felderítő feladatkörre is rendszeresítettek. A lengyelországi hadjárat idején a PWS–26-ost elsősorban futárgépként használták.

  Lengyel Légierő

Eredeti rendszeresítő, első számú alkalmazó és fejlesztő.

  Luftwaffe (Wehrmacht)

Miután Németország lerohanta Lengyelországot, bár a lengyel légierő nagy része elpusztult, néhány megmaradt gépet a Luftwaffe szolgálatába állítottak. Ezeknek a gépeknek a nagyjavítását a PZL 2-es számú, mieleci üzeme (WP–2) végezte el.

  Román Királyi Légierő

A második világháború folyamán több lengyel repülőgép is a Romániába került. Amikor a lengyelek vereséget szenvedtek a németektől, több PWS–26-os gépet evakuáltak Romániába. Később néhány repülőgépet még a németektől is kaptak. A gépeket polgári célra használták, YR-REA-vel kezdődő lajstromjeleket kaptak.

  Lett Légierő

A lengyelek veresége után a román példához hasonlóan a lengyelek Lettországba 33 darab PWS–26-os menekítettek, de ezeket a gépeket Lettország területének német birtokba vétele után, a Luftwaffe lefoglalta és saját szolgálatba állította.

A második világháború után egy Szczecin környékén előkerült, 1937-es gyártású (gyári sorozatszáma: 81.123) PWS–26-os gépet Poznańban kijavítottak, majd 1949–1953 között az SP-AJB lajstromjelet kapott gép a sportrepülést szolgálta. Ez a gép később a krakkói Lengyel Repülési Múzeumba került, ahol napjainkban is megtekinthető.

Beépített fegyverzetét 7,7 mm-es, légcsavarkörön keresztül tüzelő géppuska alkotta. A bombavetés gyakorlására szolgáló példányokon a szárnyak alá bombazárat szereltek, ezekre mindkét oldalra egy-egy 12,5 kg-os légibombát lehetett rögzíteni. A gépet ellátták egy K–28 típusú fotógéppuskával is, ez a bal oldali alsó szárny alatt kapott helyet.

• Második világháború
• Lengyelországi hadjárat

• Andrzej Morgała: Polskie samoloty wojskowe, 1918–1939, Wydawnictwo Ministerstwa Oborony Narodowej, Varsó, 1972, pp. 348–353
• Kenneth Munson: A II. világháború repülőgépei, Műszaki Kiadó, Budapest, ISBN 963-16-0553-1

• A PWS–26 a Lengyel Repülési Múzeum honlapján
• A gép története és a róla készült modell
• A gépet megörökítő videó