Ostrów Wielkopolski (1920-ig Ostrów, latinul Ostrovia, németül Ostrowo) város Lengyelországban a Kaliska-vidéken, a Kaliskai-fennsíkon az Ołobok partján a Nagy-lengyelországi vajdaságban, az ostrówi járás fővárosa.
Ostrów Wielkopolski | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Nagy-Lengyelországi | ||
Járás | ostrówi | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1404 előtt | ||
Irányítószám | 63-400-tól 63-417-ig | ||
Körzethívószám | (+48)62 | ||
Rendszám | POS | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 70 725 fő (2021. márc. 31.) | ||
Népsűrűség | 1 687,95 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 123-175 m | ||
Terület | 41,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 39′, k. h. 17° 42′, k. h. 17° 42′ | |||
Ostrów Wielkopolski weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrów Wielkopolski témájú médiaállományokat. |
Oklevelekben a város először a 15. század elején jelent meg. A város neve a régi lengyel nyelvben sziget jelentésű volt. Ostrów Wielkopolski, Kalisz és Skalmierzyce városok csoportja a poznańi agglomeráció mellett a vajdaság legjobban iparosodott része.
Jelenleg a város 11 kerületre oszlik:
A mai Ostrów északkeleti részén a 10. században kis földvár állt. Jelenleg ásatások folynak a területén. A város 1404-ben kapott városjogokat. A 18. század elejéig nem nagyon fejlődött tűzvészek, háborús pusztítás és a környező városok túlsúlya miatt. 1711-ben Ostrów polgárai lemondtak a városi rangról. A teljes bukástól 1714-ben az új tulajdonos Jan Jerzy Przebendowski mentette meg a várost, aki kieszközölte a királytól az újbóli városi rangra emelést ezúttal több privilégiummal kiegészítve. A tulajdonos gondoskodása, a takarékos gazdálkodás, a polgárok szorgalma és a város szerencsés, határokhoz közeli fekvése ezúttal lehetővé tették a gyors fejlődést, melyet csak a második világháború kitörése szakított meg.
Fontos tényezője volt a fejlődésnek az is, hogy Ostrów nagy vasúti csomópont lett. A város a nemzeti mozgalmak egyik központja volt az idegen uralom és a két világháború alatt.
Különleges epizód volt az Ostrówi Köztársaság megalakulása 1918-ban, amikor a lakosság vértelen megmozdulással átvette a hatalmat a városban. A két világháború között Ostrów volt az egyik leggyorsabban fejlődő lengyel város, a lakosság száma megkétszereződött, sok látványos épületet húztak fel, új gyárak (Vagongyár) létesült.
A második világháború alatt munkatábor működött a városban. A városban erős volt az ellenállási mozgalom tevékenysége. Miután a Fegyveres Harci Szövetség (Związek Walki Zbrojnej) poznańi szervezetét szétverte a Gestapo, elnökségét Ostrówba költöztették, és innen építették újjá a poznańi szervezetet.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Ostrów Wielkopolski, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.