Az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság (oroszul: Российская Демократическая Федеративная Республика) a legrövidebb ideig fennállt államalakulat volt a világtörténelem során, nem sokkal az októberi forradalom után.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Hivatalosan 1918. január 19-én jött létre, de alig 13 órával később a Központi Végrehajtó Bizottság felszámolta a köztársaság első ülését, és semmisnek tekintette az alkotmányukat. A nem sokkal korábban, törvényes keretek között választott alkotmányos közgyűlés fogalmazta meg az alkotmányt és jelentette be a demokratikus szövetségi köztársaság létrejöttét.
Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság | |||
Российская Демократическая Федеративная Республика 1918. január 19. – 1918. január 19. | |||
| |||
Oroszország 1917. december és 1918. január között | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Szentpétervár | ||
Terület | 22 440 000 km² | ||
Népesség | 178 595 800 fő | ||
Hivatalos nyelvek | orosz | ||
Beszélt nyelvek | orosz | ||
Pénznem | orosz rubel | ||
Kormányzat | |||
Az alkotmány alapján Oroszországot egy demokratikus szövetségi köztársasággá nyilvánították.Az állam alapja a képviseleti demokrácia és a nemzetiségek autonóm területeinek szövetsége volt. Ez ugyanakkor ellentétben állt a decemberi alkotmánytervezettel, amely kapitalista gazdasági alapon egy szövetségi alkotmányos monarchiát javasolt létrehozni. Először hivatalosan eltörölték Oroszország egységes közigazgatási szerkezetét, és az országot szövetségi államnak nyilvánították, ami a föderációs korszak kezdetét jelentette az orosz történelemben.
Az alkotmány általános választójogot adott a 20 vagy annál idősebb állampolgárok részére. Ez öt évvel alacsonyabb volt, mint az egykori Orosz Birodalomban.
A legtöbb polgári kötelességet, például a katonai szolgálatot és az adókat az Orosz Birodalom jogszabályaiból vették át.
Az államfő az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság elnöke volt, akit egy évre választottak a parlament többségi szavazatával, mindkét kamara képviselőinek bevonásával. Az elnök jogkörei szinte azonosak voltak a cári cím jogköreivel:
Az elnök a parlamentnek volt felelős a végzett munkájáért. Az elnöki hatalom efféle rendszerét az 1919-es német alkotmányban is elfogadták mint birodalmi elnöki címet.
Az alkotmány és a tanács erőszakos feloszlatása miatt senkit sem választottak meg.
Az 1920. január 20-án Párizsban elfogadott alkotmány végleges tervezetének értelmében a törvényhozó hatalmat egy kétkamarás parlamenti rendszer alkotta. Az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság Államtanácsa alkotja a felsőházat, amelyet a regionális törvényhozások (szejmek) választanak meg, míg az Állami Duma alkotja az alsóházat, amelyet közvetlenül a köztársaság szavazati joggal rendelkező állampolgárai választanak meg.
Új alkotmány kiadásához vagy a kormányzati rendszer megváltoztatásához az Orosz Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek volt joga.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Russian Democratic Federative Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.