Orbán József (Nagybarca, 1818.
november 21. – Debrecen, 1896. november 4.) pedagógus.
Orbán József | |
Született | 1818. november 21. Nagybarca |
Elhunyt | 1896. november 4. (77 évesen) Debrecen |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | pedagógus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Orbán István néptanító és Kazay Éva fia. Tanulmányait otthon kezdte, 1830-ban Sárospatakra ment a gimnázium első osztályába. Apja korán meghalt, így kénytelen volt a szolgaság kenyerén tartani fenn magát; de azért szorgalmasan tanult és csakhamar az elsők közé küzdötte föl magát és a gimnáziumi utolsó vizsgálaton a legjobb latin munkára kitűzött jutalmat 110 pályatársa közt ő nyerte el. 1837 júliusában az akadémiába lépett és ezzel egyszersmind anyagi sorsa is jobbra fordult. Nevelőséget kapott a Kölcsey, majd a Sziráky, Csajkos és Péchy családok gyermekei mellett. E helyzetében néhány év alatt 400 váltóforintot takarított meg, mely összegen az 1842-1843. iskolai évet, a német nyelv gyakorlati elsajátítása végett, Iglón és Szepesolasziban töltötte. Innét visszatérvén, folytatta tanulását és az önképzőkör alelnökévé választatott.
1844-45-ben a IV. gimnáziumi osztály köztanítóságát bízta rá az iskolai hatóság. 1845-ben az akadémiában alkalmazták mint a görög nyelv és irodalom segédtanárát, majd a szépműegylet (önképzőkör) elnöke és 1847-ben senior lett. 1848 februárjában háromezer váltóforint megtakarított pénzzel és a Bárczy-alapból részére kiutalványozva két évi kamattal megindult külföldre, de a párizsi, majd a márciusi mozgalmak visszatartották Pesten. Itt érte Palóczy Lászlónak, a miskolci református egyház és iskola főgondnokának levele, melyben tudatja; hogy Miskolcra választották rendes tanárnak a református gimnázium IV. osztályához; május 5-én hivatalába beállott és a tanítást megkezdte. A kápláni vizsgát is letette, azonban mindvégig a tanári pályán maradt.
A szabadságharc, bár rövid időre, őt is magával sodorta; részt vett mint önkéntes a felsővidék csatáiban. De 1849 tavaszán visszatért tanári székébe. A szabadságharc után változván az iskolai rendszer, Orbán különböző osztályokban hol klasszikus nyelveket, majd történelmet, hol egy osztály minden tantárgyát tanította, míg végül a görög nyelvben állandósították 1858-tól 1861-ig. 1861-ben Sárospatakra választották a gimnázium IV. osztályához és ugyanekkor a VII. és VIII. osztályban a görög irodalmat is tanította. 1862. szeptemberben akadémiai tanár lett az egyetemes történelem; oklevéltan és latin irodalomból; 1863. szeptember 15-én foglalta el tanszékét. 1875-ben a sárospataki jogakadémia a miniszteri szabályzat értelmében újra szerveződött, a latin irodalom és oklevéltan előadásától fölmentették és az egyetemes európai jogtörténelem és magyar alkotmánytörténelem előadásával bízták meg.
1891-ben lépett nyugalomba és 1895 tavaszán rokonaihoz Debrecenbe költözött, ahol 1896. november 4-én meghalt.
Kiváló tanár és tankönyvíró volt. Népiskolák számára írt Természettana és Magyarország története igen sok kiadást ért meg. Tudományosabb jellegű dolgozatai különféle folyóiratokban, főleg a Sárospataki Füzetekben jelentek meg.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Orbán József (pedagógus), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.