Miloš Zeman: Cseh közgazdász, politikus

szeptember 28. –) cseh közgazdász, politikus, 1998 és 2002 között miniszterelnök, 2013-ban az első közvetlen államfőválasztáson Csehország elnökévé választották a parlamenten kívüli Polgári Jogok Pártja – Zemanék színeiben. 1992 és 2007 között a Cseh Szociáldemokrata Párt párt tagja volt, 1993–2001-es időszakban pedig a párt vezetője.

Miloš Zeman
Zeman 2022-ben
Csehország 3. elnöke
Hivatali idő 2013. március 8. – 2023. március 8.
Előd	Václav Klaus
Utód	Petr Pavel
Csehország 3. miniszterelnöke
Hivatali idő 1998. július 17. – 2002. július 12.
Előd	Josef Tošovský
Utód	Vladimír Špidla
Született	1944. szeptember 28. (79 éves) Kolín, Cseh–Morva Protektorátus
Párt	Kommunista Párt (1968–70) Cseh Szociáldemokrata Párt (1992–2007) Polgári Jogok Pártja – Zemanék (2009–)
Házastársa	Ivana Zemanová (1993. augusztus 2. – , New Town Hall, 2)
Gyermekei	Kateřina Zemanová David Zeman
Foglalkozás	politikus közgazdász
Iskolái	Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem (1965–1969)
Vallás	ateizmus
Díjak	Grand cross of the Order of the White Lion (2013. március 8.) Tomáš Garrigue Masaryk-rend (2013. március 8.) Order of al-Hussein bin Ali (Ammán, 2015. február 11., II. Abdullah jordán király) Grand Cross of the Order of the White Double Cross‎ (Prága, 2014. május 27., Ivan Gašparovič) Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (Prága, 2014. május 5., Joachim Gauck) Knight of the Order of the White Eagle (Prága, 2016. március 15., Andrzej Duda) Order 8-September (Szkopje, 2016. szeptember 6., Gjorge Ivanov) Decoration for Exceptional Merits (Prága, 2016. február 18., Borut Pahor) honorary citizen of Cheb a Szerb Köztársaság Érdemrendje (2020. február 15., Aleksandar Vučić) Presidential Medal of Distinction (Prága, 2022. július 11., Isaac Herzog)
Miloš Zeman aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Miloš Zeman témájú médiaállományokat.

1944. szeptember 28-án született a közép-csehországi Kolínban, a Cseh–Morva Protektorátusban. 1968-ban lépett be a Kommunista Pártba a prágai tavasz idején. A Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulását nyíltan elítélte, így 1970-ben kizárták a pártból.

Neve először akkor vált ismertté, amikor 1989-ben megjelent Prognosztika és peresztrojka című írása a prágai Technicky magazín lapban. Ebben a szocialista gazdaságpolitikát bírálta. Az éles kritikája botrányt okozott, és elveszítette állását is. A novemberi forradalom után parlamenti képviselő lett, majd 1993-ban a Szociáldemokrata Párt vezetője.

Az 1998-as választási győzelem után négy évig Csehország miniszterelnöke lett. Zeman ekkor megkötötte a híres „ellenzéki szerződés”-t Václav Klausszal, ami alapján bizonyos posztok megszerzéséért cserébe a Polgári Demokrata Párt nem buktatta meg Zeman kisebbségi kormányát. A szerződés azóta is sok kritika tárgya. Miniszterelnöksége sikeresnek mondható, ám több korrupciós ügy köthető ehhez az időszakhoz, például Stanislav Gross hirtelen meggazdagodása. Zeman akkor védelmébe vette belügyminiszterét, ám ezt később legnagyobb tévedésének nevezte.

2001 áprilisában Vladimír Špidla váltotta a Szociáldemokrata Párt élén. Zeman ekkor visszavonult a politikától és vidékre költözött. Alig egy év múlva, 2003-ban visszatért a politikai életbe és jelölték az elnökválasztáson, ám elveszítette azt Václav Klausszal szemben, pártja belviszályai miatt. Ezután a pártvezetés éles kritikusa lett. 2007. március 31-én kilépett a Szociáldemokrata Pártból, miután összekülönbözött annak akkori vezetőjével, Jiří Paroubekkel. 2009 októberében megalapította a Polgári Jogok Pártja – Zemanék pártot. 2013-ban ennek a pártnak a színeiben nyerte meg az első közvetlen államfőválasztást. Március 8-án, Václav Klaus hivatali idejének lejárta után lépett hivatalba. 2018. január 27-én újraválasztották.

2023. március 3-án kerekesszékben ülve fogadta Novák Katalin magyar köztársasági elnököt.

2023. március 9-én Petr Pavel követte hivatalában.