Magyarok Világszövetsége

1938-ban, a Felvidék visszacsatolása, az Eucharisztikus világkongresszus évében alapították a Magyarok II. Világkongresszusán, kezdeti célkitűzése szerint azért, hogy támogassanak „minden olyan munkát, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, az összetartást ápolja az óhaza és a külföldi magyarság között, a kapcsolatokat erősbítse, a külföldi magyarok életét és a külföldön elért eredményeit állandóan figyelemmel kísérje”. A két világháború között főleg a jobboldali politikai beállítottságú és az egyházhoz hű köröket támogatta.

Magyarok Világszövetsége
A szövetség budapesti, Kossuth Lajos utca és Semmelweis utca sarkán álló székháza
Székhely	Nemzeti Casino

A második világháború után elveszítette nemzetösszetartó szerepét, főleg a nyugati emigrációval való kapcsolattartás volt a feladata. Ebben az időszakban ennek az egyik fő eszköze a Világszövetség külföldre szóló ingyenes lapja, a Magyar Hírek volt. Meghatározó szerepet vitt a lap az 56-os kivándorlók család-egyesítésében, a menekülés közben elszakadt családtagok fölkutatásában. A lap állami ellenőrzésére jellemző, hogy a lap szerkesztősége a Külügyminisztérium épületében volt.

Újjászületése Csoóri Sándor elnökségéhez (1991–2000) köthető. 1992-ben az MVSZ szervezésében került sor a Magyarok III. Világtalálkozójára, ahol Csoóri Sándor javaslatot tett a Duna Televízió létrehozására. A Duna TV 1992. december 24-én megkezdte sugárzását.

2000-ben megválasztott elnöke Patrubány Miklós, aki alatt a szervezet 2004 nyarán népszavazást kezdeményezett a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárság érdekében. A népszavazás 2004. december 5-én az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt.

A Trianonról szóló nemzeti konzultáció keretében egy párhuzamos aláírásgyűjtés zajlott 2017 októberétől, amelynek során a kezdeményező Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság, valamint a mozgalomhoz társult szervezetek és személyiségek azoknak a magyar embereknek az aláírását várták, akiknek fáj Trianon, és akik készek ezen fájdalmukat nyíltan és aláírásukkal megerősítve megvallani, készek a trianoni igazságtalanság ellen cselekedni. Az aláírók tudatni kívánták az EU többi polgárával, hogy az igazságtétel és az anyagi-területi kárpótlás elmaradt. A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá pár kivétellel az európai országok képviselői, valamint más földrészek országai.

A Világszövetség székháza hosszú ideig a Bajza utca és Benczúr utca sarkán álló palota volt. Jelenlegi székháza a kisgazda téglajegyekből fölépített egykori kisgazda országos pártközpont, a mai Magyarok Háza (1054 Budapest, Semmelweis utca 1–3.).

• Magyarok Világszövetsége
• Az MVSZ korábbi (archivált) honlapja
• MVSZ Ausztrália^{[halott link]}
• A Magyarok Világszövetsége alapszabálya; Magyarok Világszövetsége, Bp., 1938
• Magyarok Világszövetsége a nemzet szolgálatában; szerk. Erdődi Ágnes, összeáll. MVSZ Hivatala; 2. jav. kiad.; MVSZ, Bp., 1996
• A Magyarok Világszövetsége alapszabálya; MVSZ, Bp., 2006
• Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája, 1989–2000; Antológia, Lakitelek, 2016 (Retörki könyvek)
• A Magyarok Világszövetsége "hármas kistükre", 1989–2000; szerk. Bakos István, Házi Balázs, Nagymihály Zoltán; Antológia, Lakitelek, 2018 (Retörki könyvek)
• Bakos István: Számvetés; Balaton Akadémia, Keszthely, 2020 (Balaton Akadémia könyvek)
• Dányi László: A Patrubány-Csoóri vita, avagy Az írók legnagyobb nemzetárulása, 1957–2007. Rendszerváltás a Magyarok Világszövetségében, 2000; MVSZ, Bp., 2020 (Magyarságtudományi füzetek)

Ez a közéleti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!