Mülheim An Der Ruhr: Település Németországban
Mülheim an der Ruhr település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.
Lakosainak száma 172 404 fő (2022. december 31.). Mülheim an der Ruhr Essen, Mettmann járás, Duisburg, Oberhausen és Ratingen községekkel határos.
| Mülheim an der Ruhr | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Járás | Regierungsbezirk Düsseldorf | ||
| Polgármester | Ulrich Scholten (2015. október 21. – ) | ||
| Irányítószám | 45401–45481 | ||
| Körzethívószám | 0208 | ||
| Rendszám | MH | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 172 404 fő (2022. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 1 888,74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 91,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 é. sz. 51° 25′ 39″, k. h. 6° 52′ 57″, k. h. 6° 52′ 57″ | |||
  Mülheim an der Ruhr Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
| Mülheim an der Ruhr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mülheim an der Ruhr témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Oberhausentől délre fekvő település.
Leírása
A Ruhr mindkét partján fekvő város déli részei a Rajnai-Pala hegység utolsó nyúlványain, az északi részei az Alsórajnai síkságon terülnek el.
A városnak a Ruhr völgyében kiterjedt üdülőkörzetei vannak, és a Ruhron közleledő hajók mintegy félmilliós forgalmat bonyolítanak le évente.
Városrészek
| Sz. | Városrész | Teilraum | Kerület (Bezirk) | Terület (km²) | Fő1) | Fő (pro km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Altstadt I | 1 Stadtmitte | 1 Rechtsruhr-Süd | 3,20 | 20.119 | 6287 |
| 2 | Altstadt II | 1 Stadtmitte2) | 1 Rechtsruhr-Süd2) | 5,79 | 24.696 | 4265 |
| 3 | Styrum | 2 Styrum | 2 Rechtsruhr-Nord | 4,44 | 15.484 | 3487 |
| 4 | Dümpten | 3 Dümpten4) | 2 Rechtsruhr-Nord4) | 5,51 | 18.392 | 3338 |
| 5 | Heißen | 4 Heißen3) | 1 Rechtsruhr-Süd3) | 8,88 | 21.117 | 2378 |
| 6 | Menden-Holthausen | 1 Stadtmitte | 1 Rechtsruhr-Süd | 17,30 | 13.450 | 777 |
| 7 | Saarn | 5 Saarn | 3 Linksruhr | 26,92 | 23.485 | 872 |
| 8 | Broich | 6 Broich/Speldorf | 3 Linksruhr | 8,78 | 13.678 | 1558 |
| 9 | Speldorf | 6 Broich/Speldorf | 3 Linksruhr | 10,46 | 18.269 | 1747 |
1) : 2014. december 31-én
2) Aus dem Stadtteil Altstadt II wurden Teile (Altstadt II-Nordost und Papenbusch) ausgesondert und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.
3) Aus dem Stadtteil Heißen wurden Teile (Winkhausen-Nord) herausgenommen und dem Teilraum Dümpten im Bezirk Rechtsruhr-Nord zugeordnet.
4) Der Teilraum Dümpten besteht aus dem historischen Stadtteil und den oben unter Punkt 2 angegebenen Erweiterungen.
Története
Mülheim egykori urai a Broich grófok a keresztesháborúk idején haltak ki. Székhelyük a mai Krichenhügel nevű domb volt, mely több Karoling telepből kialakult település ősmagja, a rajta álló Szt. Péter templommal.
A Ruhr másik oldalán e településmaggal szemben 883-884-ben Broich vára épült fel.
A mai gyorsforgalmi út a Hellweg egykor a királyok, kereskedők és egyúttal a hadak vonulásának a híres útja volt, e helyen keresztezve a Ruhr folyót Mülheim és Broich vára között.
Mülheim a 13. században kapott piacjogot, a városi rangot azonban csak 1808-ban kapta meg.
A településen és környékén valószínűleg már a 12. század előtt is folyt szénbányászás, s mivel a folyó Mülheimig mindig is hajózható volt, itt élénk szénkereskedelem is kialakult, majd a 19. század elejétől létrejött itt a vaskohászat is, amely hamarosan jelentősebb lett a szénbányászatnál és szénkereskedelemnél is.
Mülheim nagyvárossá és ipari centrummá 1908 körül lett, melyben nagy szerepe volt a Hugo Stinnes által alapított nagy nehézipari konszennek, melynek székhelye is itt van.
A városnak van könnyűipara, vegyipara és meteorológiai állomása is. Valamint itt működik a Max-Planck-Institut szénkutató részlege is.
A város területének majdnem fele mező- és erdőgazdasági terület.
Látnivalói közül jelentősebb a Broich-kastély (Schloss Broich) késő karoling kori vár alapjainak és falainak maradványai, és a Kirchenhügelen álló Szt. Péter templom, melynek legrégebbi részei a 11. századból valók, a Mária templom és a Teiner-Strasse környékének favázas házai, melyeknek egyikében helytörténeti múzeum is található.
A város legdélibb részén pedig a Mülheimer Ruhrtalbrücke, a majdnem 2 km hosszú acélhíd íveli át a folyó völgyét, mely Mülhelm szimbóluma is egyben.
Közlekedés
Vasúti közlekedés
Vízi közlekedés
A Rhein-Ruhr-kiköttő 86.000 négyzetmeter nagy.
Légi közlekedés
Nevezetességek
- Boich kastély
- Szt. Péter templom
- Mária templom
- Favázas házak
- Raffelberg Solbad (sósfürdő)
- Lóversenypálya
- Wittzenhausbuschi vadaskert
Galéria
Kapcsolódó szócikkek
További információk
Források
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Mülheim an der Ruhr, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.