Politikus Károlyi Sándor: (1831–1906) magyar főnemes, földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Károlyi Sándor (egyértelműsítő lap).

november 10. – Menton, Franciaország, 1906. április 24.) politikus, kórházalapító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Károlyi Sándor
Barabás Miklós: Károlyi Sándor gróf fiatalkori képe
Életrajzi adatok
Született	1831. november 10.  Habsburg Birodalom, Pest
Elhunyt	1906. április 24. (74 évesen)  Franciaország, Menton,
Ismeretes mint	A magyar szövetkezetek atyja
Nemzetiség	magyar
Házastárs	gróf Kornis Clarisse
Szülei	Károlyi István gróf Esterházy Franciska
Pályafutása
Kutatási terület	politikus, üzletember, mecénás
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Sándor témájú médiaállományokat.

A magyar szövetkezetek atyjaként vezette a Pestmegyei Hitelszövetkezetet és a hitelszövetkezeti mozgalom kiterjesztésén dolgozott. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet.

Pesten született. Szülei: gróf Károlyi István és gróf Esterházy Franciska. Édesapja Károlyi István gróf a 19. század kiemelkedő történelmi személyisége volt. Sándor a pesti piarista gimnáziumban érettségizett és emellett közgazdasági tanulmányokat is folytatott.

Tizenhét évesen az 1848-as szabadságharc idején a komáromi erődben Klapka György parancsnoksága alatt harcolt, ahol főhadnagyi rendfokozatot ért el. A vár feladása után Franciaországban, Párizsban élt. Az ötéves emigráció alatt ismerkedett meg a haladó szellemű francia gondolkodók, különösképpen is Pierre Guillaume Frédéric Le Play, a politikai katolicizmus nézeteit valló szociológus nézeteivel. Le Play, a modern szociálpolitika elméleti megalapozója a munkásjólét megteremtésének, a társadalmi feszültségek feloldásának és kiegyenlítésének egyik korai hangoztatója volt. Károlyi később tagja is lett a párizsi Le Play Társaságnak. 1854-ben tért haza fóti birtokára.

1863-ban javasolta egy lóvasút megépítését a birtokain apja által életre hívott Újpest és Pest városa között. Ennek érdekében 1865-ben megalakította a Pesti Közúti Vaspálya Társaságot, ami 1866-ra kiépítette a szükséges infrastruktúrát. Az ünnepélyes megnyitó július 30-án volt, a menetrend szerinti közlekedés másnap indult meg. A vonalat később meghosszabbították egészen Rákospalotáig, melynek fejlesztésére komoly pénzeket áldozott.

1879-ben az agrárius mozgalom egyik alapítója lett. A mozgalom célja a mezőgazdaság modernizálása volt. A változásokat saját birtokain elsőként vezette be.

1881-ben a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjévé választották. Ebben az évben, ötvenévesen megházasodott. Felesége, Ede bátyjának özvegye, göncz-ruszkai gróf Kornis Clarisse (1834–1906) lett. Gyermekük nem született.

Annak ellenére, hogy ellenzéki politikus volt, 1882-ben valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott. 1885-ben a Szent István Társulat elnökévé választották. 1886-ban megalapította a Pestvármegyei Hitelszövetkezetet.

1895-ben nyitotta meg kapuját az általa alapított újpesti Kórház (Sándor ill. Clarisse pavilonja), majd 1905-ben ennek szomszédságában az istvántelki majorépületekből kialakíttatott idősotthon (Stephaneum). Mindkét magánjótékonysági intézményt felruházta nyilvános jelleggel és fenntartásukra egy-egy alapítványt hozott létre.

1896-ban létrehozta a Magyar Gazdaszövetséget. 1898-ban megalapította a Hangya szövetkezeti hálózatot.

Nagy összegekkel támogatta a Budapesti Első Gyermekmenhely Egyletet (melynek fiókintézete Istvántelek északi részén épült fel Ybl Miklós tervei szerint), az újpesti Egek Királynéja-templom felépítését, valamint az újpesti Katolikus Legényegyletet. 1900-ban kitüntették az Aranygyapjas renddel.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, valamint az országgyűlés főrendi házának. Élete utolsó évét a francia riviérán töltötte, ahol 1906-ban hunyt el. Földi maradványai a fóti családi kriptában találhatóak.

Károlyi Sándor gróf emlékét márványtábla őrzi a nevét viselő „Városi Kórház” bejáratánál (Újpest, Baross utca 69-71.). 1908 őszén a városligeti Vajdahunyad várában avatták fel szobrát, mely Strobl Alajos alkotása. Ugyanebben az évben jelent meg életéről Buday Barnától a „Károlyi emléklapok” című díszmű, korabeli fotókkal.

 

Gróf Károlyi Sándor Újpest egyik legjelentősebb mecénása. Egyik legfontosabb hagyatéka az általa alapított Nyár utcai kórház, és a közelében álló – államosításkor profanizált – Istvántelki úti idősotthon.

Feleségével közösen hathatósan támogatták az elesetteket, ugyanakkor Magyarország mezőgazdaságának modernizációjáért is sokat tett. Szobra avatóbeszédében Darányi Ignác a következőket mondta: „…ami haladásunk és fejlődésünk az újabb korban mutatkozott, abból a maga részét Isten és ember előtt becsületesen kivette”.

• Terménykivitelünk és a vízi utak (1881)
• Néhány szó a magyar munkáskérdésről (1895)
• A telepítés kérdéséhez (1900)

• Fehér György: A származás kötelez. Gróf Károlyi Sándor, 1831-1906. Bp., Gondolat, 2019.
• A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai, II. (I-P) kötet; Bpest, 2003; 636. oldal.
• Károlyi Sándor és kora (magyar nyelven). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2003. évi kiállítása. karolyisandor.uw.hu. (Hozzáférés: 2011. április 24.)
• Károlyi Sándor életrajz (magyar nyelven). Magyar mezőgazdasági pantheon. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2011. április 24.)
• Károlyi Sándor életrajz (magyar nyelven). a Magyar országgyűlési almanach 1897-1901-ben. ogyk.hu. [2004. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 24.)

• Károlyi Sándor életrajz (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. április 24.)
• Károlyi Sándor szobra a Városligetben. (magyar nyelven). szoborlap.hu. [2011. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 24.)
• ,,Magyar Hangya"-Gróf Károlyi Sándor (magyar nyelven). biarritz.hu. (Hozzáférés: 2011. április 24.)^{[halott link]}