A krevai unió (ritkábban krewói unió) Lengyelország és Litvánia perszonáluniója.
1385. augusztus 14-én kelt egyezmény, melyet Kreva litván városban kötöttek. Az eredeti latin nyelvű okirat a „Krew” nevet használta. Az okirat ígéreteket tartalmazott Hedvig kiskorú lengyel királynő és Jogaila, Litvánia nagyhercege között kötendő házasság feltételeiről, utólag ezt tartották a lengyel–litván unió kezdeti lépésének. Az egyezmény a következőket tartalmazza:
A szerződő felek Jogaila és négy közeli férfi rokona egyrészről, másrészről a kiskorú Hedvig édesanyja, Boszniai Erzsébet lengyel és magyar királyné, magyarországi kormányzó és néhány lengyel képviselő. Az okirat formálisan Jogaila ígéreteiként fogalmazódott meg a leendő házastársa családja felé, melyeket a házasság esetén be fog tartani, de a menyasszony részéről elkötelezettségről nincs említés.
A megállapodás következménye a következő évben Jogaila megkeresztelése, új keresztnevéül Ulászlót (Władysławot) választották Hedvig dédapja I. Ulászló lengyel király után, aki az utolsó előtti Piast-házi uralkodó volt Lengyelország trónján és aki egyesítette a feudális széttagoltság után az országot. A keresztelő után három nappal feleségül vette Hedviget, majd 1386. március 4-én lengyel királlyá koronázták iure uxoris. A „II.” szám az uralkodók listáján ugyanolyan későbbi találmány, mint nevének lengyelesített változata a „Jagelló” (lengyelül Jagiełło). Nevének, vagyis az Ulászlónak és a Jagellónak minden korabeli együttes említése kétséges. Ma a lengyelek Władysław II Jagiełło-nak mondják.
Amíg Jagelló Ulászló és Hedvig mind Lengyelország, mind Litvánia felett uralkodott, a litván nagyhercegségben a tényleges hatalom Ulászló unokatestvére, Vitold kezében volt, aki általában független politikát folytatott.
Hedvig 1399-ben bekövetkezett halála után Jagelló Ulászló egyedül uralkodott és a Jagelló dinasztia első tagja lett. Az egyesült lengyel–litván hadsereg parancsnokaként döntő szerepe volt abban, hogy a Német Lovagrendre végzetes csapást mértek 1410-ben a grünwaldi csatában.
Csak az 1569-ben kötött lublini unió véglegesítette az uniót a lengyel királyság és a litván nagyfejedelemség között, mely után megalakult a Lengyel–Litván Nemzetközösség. Végül az 1791-es Májusi Alkotmány deklarálta, hogy a két korábban külön állam egységes lett. Nem sokkal később formálisan szétváltak. A 19. században nagyrészt orosz uralom alatt álltak, de közigazgatásilag különálló kormányzóságban. A 20. század elején mindkét nemzet deklarálta saját függetlenségét és azóta semmilyen értelemben nem alkottak közös államot.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Krevai unió, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.