Kovács Erzsi: (1928–2014) magyar énekesnő, előadóművész

Ez a szócikk az énekesnőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács Erzsébet (egyértelműsítő lap).

június 2. – Budapest, 2014. április 6.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész, a magyar tánczene egyik meghatározó alakja, aki 1950-től kezdve aktívan részt vett a hazai zenei életben. Utolsó lemezét 79 évesen vette fel, Mosolyogva búcsúzom címmel.

Kovács Erzsi
1959-ben
Életrajzi adatok
Születési név	Kovács Erzsébet
Született	1928. június 2. Budapest
Elhunyt	2014. április 6. (85 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Boros László Komáromi Tibor Kékesi János
Pályafutás
Műfajok	táncdal, pop, jazz
Aktív évek	1950–2007
Hangszer	vokál
Hang	alt
Díjak	EMeRTon-díj
Tevékenység	énekes
Kiadók	Hungaroton, Hungaroton-Pepita, Producers Kft., Trimedio
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Erzsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rejtély című könyvében Éliás Tibor énekes, Artisjus-díjas szerző beszélget vele életéről, művészi karrierjéről, az akkori magán- és művészi életéről. A felvett hanganyagot Csemer Gézával közösen rendezték sajtó alá 1990-ben és Éliás Tibor Nosztalgia Kulturális Kft.je, a Musica Hungarica Művészeti Kiadó adta ki.

Apja Stégmüller Béla volt, édesanyja az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központban dolgozott. Kovács Erzsi Budapesten, a János Kórház egyik mellékhelyiségében született meg, miután anyját az orvosa azzal küldte el, hogy túl korán jött, még nincs itt a szülés ideje. Családnevét édesanyja után kapta. Első férje Boros László zongorista, a második Komáromi Tibor, a harmadik Kékesi János volt.

Eleinte szórakozóhelyeken lépett fel, de már kezdőként többször Cziffra György kísérte zongorán.

1949-ben, 21 évesen ismerte meg Szűcs Sándort, az Újpesti TE labdarúgóját, akibe azonnal beleszeretett. Mindketten házasok voltak, viszonyuk tehát a közerkölccsel – és különösen a „szocialista embertípus” erkölcsével – ellentétesnek minősült, ezért a hatóságok a zaklatásukba kezdtek, hogy így provokálják ki nyugatra szökési kísérletüket, majd példastatuálással rettentsék el a kiváló magyar sportolókat a disszidálástól.

Ennek során Kovács Erzsi egyik (vélhetően mit sem sejtő) kollégája révén egy beépített ávós ügynökről sikerült elhitetni velük, hogy szakavatott embercsempész, aki biztonságosan kijuttatja őket Ausztriába, ahová a zaklatások elől, a nyugodtabb és boldogabb élet reményében kívánkoztak. Az illető ellenben egy Vas megyei zsákfaluba vezette őket, egyenesen a „zöld ávó” (a határőrség) és a rendőrök karmai közé. A disszidálási kísérlet ezzel nemcsak meghiúsult, de tragikus véget is ért: a szerelmespárt rögtön letartóztatták, Kovács Erzsi az 1951. május 19-én lezajlott zárt tárgyaláson 4 év börtönt kapott, Szűcs Sándort pedig, aki ekkor aktív rendőrtiszt volt, ráadásul a „csempész” kérésére még a szolgálati fegyverét is magával vitte, egy soha ki nem hirdetett, nem létező jogszabály alapján halálra ítélték. Szűcs nem kért kegyelmet; Puskás Ferenc és Szusza Ferenc közbenjárása ellenére a 28 éves focistát 1951 nyarán kivégezték.

Kovács Erzsi a börtönben többször volt kitéve kínzásoknak, megaláztatásoknak, sőt kényszermunkán is dolgoztatták a Csepel Autógyár építkezésén. Börtönévei alatt férje elhagyta és mindenéből kiforgatta. 1954-es szabadulása után először adminisztrátorként helyezkedett el, majd később visszatért az énekesi pályára. Németh Lehellel és a Holéczy együttessel járták az országot. Első nagyobb sikerét 1957-ben érte el a Régi óra halkan jár című dallal.

 

1955-ben, amikor dalai már több mint 2,5 millió példányban jelentek meg, platinalemezt kapott. 1964-ben, miután a hanglemezgyár vezetése úgy döntött, hogy az énekesnő már nem kell a közönségnek, külföldre szerződött.

Külföldön mintegy 14 éven keresztül lépett fel, többek között Német- és Svédországban, valamint világjáró hajókon is énekelt. Miután hazatért, többnyire vidéken szerepelt, esztrádműsorokkal, gyakran Koós János társaságában. Az évtizedek során több önálló koncertje volt: fellépett a Budai Parkszínpadon, a Pesti Vigadóban és az Operettszínházban is. Utolsó lemezén hallható egy Dalida- és Milva-feldolgozás is.

2014. április 6-án hunyt el, áttétes tüdőrákban. Hamvait május 9-én 14 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.

• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
• Déryné-díj
• EMeRTon Életműdíj (2001)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007)
• Lyra-díj
• Magyar Jótékonysági Díj (2010)

Nagylemezek

• Tűzpiros virág (1985)
• Csavargó fantáziám (1989)
• Gondolj néha rám (1989; előző lemezének bővített változata)
• Búcsúzni csak nagyon szépen szabad (1992; hivatalosan 2001-ben adták ki)
• Legkedvesebb dalaim (1997; újra felvett régi slágerek)
• Hangulatban (1999)
• Duett (duett-album Orosz Nellyvel) (2005; Musica Hungarica Kiadó)
• Donát úton nyílnak már az orgonák (2006)
• Mosolyogva búcsúzom (2007; Producers Kft.)
• Mosolyogva búcsúzom – 2. kiadás (2009; TT Recording)
• Tűzpiros virág (2014; az 1985-ös lemez bővített új kiadása)

Kislemezek

• Breitner János – Z. Horváth Gyula: Veled is megtörténhet egyszer / Megszerettelek (1960)
• Szeretlek Budapest / Fényes Szabolcs – Bacsó Péter: Rejtély (a Fűre lépni szabad c. film betétdala, 1960)
• Ha könnyezni látom a két szemed / Bámulom az eget (1962)
• Szóba sem jöhet más tánc / Kék öböl (1964)
• Hová tűnt a sok virág / Ki emlékszik rá (1964)
• Balassa István: Üzenet / Éliás Tibor: Erzsike (Musica Hungarica Művészeti Kiadó, 1989)

Válogatásalbum

• Slágermúzeum (2012)

Ezen kívül közel 30 válogatásalbumon hallható egy-egy dala.

• Rejtély. Kovács Erzsi emlékiratai. Sajtó alá rend. Csemer Géza; (Valójában Éliás Tibor írta a könyvet, de mivel Kovács Erzsi ragaszkodott "Az én Éliásom" című fejezet behelyezéséhez, így Tibor nem akarta kiírni a könyvre a nevét, nehogy azt gondolja az olvasó, hogy saját magát dicséri a fejezetben. Így "nincs" írója a könyvnek, s így került be Csemer Géza neve, akivel közösen "sajtó alá rendezték" a könyvet. Kiadó: Nosztalgia Kft., Bp., 1990. (a később Musica Hungarica névre keresztelt művészeti kiadó. ISBN 9630277425

Két film is készült Kovács Erzsi és Szűcs Sándor tragikus szerelméről:

• 2005-ben Szobolits Béla rendezett dokumentum-emlékfilmet Miért? – Egy tragikus szerelem története címmel.
• 2022-ben Vitézy László dolgozta fel ugyanezt a témát Az énekesnő című adaptációs filmdrámájában, melyben a Kovács Erzsiről mintázott szerepet Bánovits Vivianne játssza.

• Kovács Erzsi Dalok.hu
• Kovács Erzsi Archiválva 2007. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben allmusic.hu
• Halál a szerelemért RTL Hírek