Gandhárai szövegekÁgamákPáli kánon
A korai buddhizmus kifejezés két egymástól különálló időszakra vonatkozhat, amelyeket két szócikk tárgyal:
Az elő-szektariánus buddhizmus időszaka Gautama Buddha halála után mintegy 150 évig tartott. A buddhista közösségekben történő szakadások egybeesnek az egyes iskolák által bevezetett Abhidhamma szövegek bevezetésével. Az iskolák eltérő módon értelmezték ezeket a szövegeket és az egymás közötti viták javarészt ebből alakultak ki. A tanok értelmezési különbségeiből fakadó szétválások után is voltak nézeteltérések a vinaját illetően, amely magába foglalta a buddhista közösségek, illetve a szerzetesrendek magaviseletének szabályait. Az elő-szektariánus buddhizmusban, egy laza vázat leszámítva, még nem léteztek Abhidhamma szövegek és egyes iskolák a későbbiekben sem fejlesztettek ki Abhidhamma irodalmat.
Miután a szangha felbomlott a korai buddhista iskolákra és a mahájánára, számos - az adott kor számára fontos - új tan, írás és gyakorlat jelent meg, amelyeket a szerzetesek hozták létre. Az elő-szektariánus buddhizmus időszakában ezek a későbbi tankiegészítések még nem léteztek és nem képezték a buddhista gyakorlatok és tanítások részét.
A későbbi iskolák közötti viták ezek miatt az újonnan bevezetett tanok, gyakorlatok és elképzelések miatt keletkeztek. A szerzetesek az érveiket régebbi szövegekre alapozták, mint a Szutta-pitaka vagy a Vinaja-pitaka). A szekták közötti viaskodás alapja leggyakrabban az Abhidhamma és a Mahájána tanítások voltak.
Egyes tudós szerint a túlzott betűrend szerinti fordítások és értelmezések okozták a korai tanok megváltozását. Túl nagy figyelmet szenteltek a szavak megválogatására és kevesebbet a beszélő szándékára, amely valójában a szöveg lényege volt.
A következő buddhista szövegek még nem vagy csak igen kezdetleges formában léteztek ebben az időszakban:
A kánon egyik fő részének, az Abhidhamma-pitakának kacifántos története van. A mahászánghika néhány más iskolával együtt nem fogadta el az Abhidhamma-pitakát a kánon részeként Egy másik iskola az Abhidhammát a Khuddaka-nikáján belül helyezte el. Ráadásul az Abhidhamma páli változata kizárólag théraváda gyűjteménynek számít, amely kevés hasonlóságot mutat az egyéb buddhista iskolák által elfogadott Abhidhammával. A korai iskolák különböző Abhidhamma filozófiái nem jutottak dűlőre az Abhidhammát illetően, ezért ebben a korban a buddhizmust a megosztottság jellemezte. A páli kánon legkorábbi szövegei (a Szutta-nipáta és a Dzsátakák egy része) a Szutta-pitaka első négy (korai) nikájával együtt nem tesz említést az Abhidhamma-pitákáról. Az Abhidhammát nem említi a közvetlenül a Buddha halála után tartott első buddhista zsinat sem. A tanácskozásról készült beszámoló viszont megemlíti a vinaját és a Szutta-pitaka nikájákat.
Annak ellenére, hogy az Abhidhamma-pitakát a Szutta-pitaka korábbi tanításaihoz szánták kiegészítőnek, hamarosan egy új szerzetesi tudósközösség életének a központi részévé vált. A különböző Abhidhamma műveket Buddha halála után 200 évvel kezdték megírni
A théraváda hagyományban úgy tartják, hogy az Abhidhammát Buddha elhunyt édesanyjának tanította, aki a Tavatimsza mennyországban született újra. Egyes tudósok ezt elutasítják azzal, hogy az Abhidhamma iromadomnak csupán kis része létezett korai formában.
A Khuddaka-nikája részei két történelmi szakaszra bonthatók. A korai szövegek a második buddhista tanácskozás előtt keletkeztek (kevesebb mint 100 évvel Buddha parinirvánája után), a későbbi szövegek a második tanácskozás után, tehát a Szutta-pitakához később lettek hozzáadva. A dzsátakák eredeti versei a kánon legkorábbi szövegei közé tartoznak, viszont a benne lévő mesék (jóval híresebbek) csupán később hozzáadott magyarázó jellegű szövegek.
A későbbi szövegek közé sorolható írások:
valamint a burmai kánon részét képező 3 könyv:
A Parivára, a Vinaja-pitaka utolsó könyvét csak később adták a vinajához.
Néhány buddhista nézet nem létezett a elő-szektariánus buddhizmusban.
Idővonal: Buddhista hagyományok fejlődése és terjedése (i.e. 450 körül – i.sz. 1300 körül) | |||||||||||||||||||||
i. e. 450 | i.e. 250 | 100 | 500 | 700 | 800 | 1200 | |||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
|
|
| |||||||||||||||||||
Korai buddhista iskolák | Mahájána | Vadzsrajána | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
|
|
|
| ||||||||||||||||||
Théraváda buddhizmus | |||||||||||||||||||||
|
|
| |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Kadam | |||||||||||||||||||||
Kagyü |
| ||||||||||||||||||||
Dagpo | |||||||||||||||||||||
Szakja | |||||||||||||||||||||
Dzsonang | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Korai buddhista iskolák | |||||||||||||||||||||
Csan |
| ||||||||||||||||||||
Thiền, Szon | |||||||||||||||||||||
Zen | |||||||||||||||||||||
Tientaj |
| ||||||||||||||||||||
Tendai |
| ||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
i.e. 450 | i.e. 250 | 100 | 500 | 700 | 800 | 1200 | |||||||||||||||
|
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Korai buddhizmus, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.