A keleti szláv nyelvek a nyugati szláv és a déli szláv mellett a szláv nyelvek három alcsoportjának egyike, a beszélők száma alapján a legnagyobb.
Főként Kelet-Európában beszélik ezeket a nyelveket.
Keleti szláv nyelvek | |
Terület | Kelet-Európa, Közép-Ázsia jelentős része, teljes Észak-Ázsia |
Beszélők száma | kb. 224 millió fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti szláv nyelvek Szláv nyelvek Keletszláv nyelvek |
Írásrendszer | Cirill írás |
országok keletszláv hivatalos nyelvvel | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti szláv nyelvek témájú médiaállományokat. |
Annak ellenére, hogy nagy területen helyezkednek el az ezen nyelveket beszélő népcsoportok, a nyelvek nagyban hasonlítanak egymásra, és a határterületeken kialakult nyelvjárásaik átmenetet képeznek a nyelvek közt.
Jelenleg a lent felsorolt keleti szláv nyelvek mindegyikét külön nyelvként tartják számon, de a 19. században az ukrán és a belorusz nyelvet az orosz (nagyorosz) egy-egy nyelvjárásaként tartották számon, és kisorosznak, illetve fehérorosznak hívták őket.
Mindegyik nyelv a cirill ábécét használja, módosításokkal.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Keleti szláv nyelvek, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.