Japán Női Labdarúgó-Válogatott: Japán nemzeti női labdarúgócsapata

A kezdeti időszak

Az 1960-as és az 1970-es évek alatt megnőtt a női labdarúgók és csapatok száma Japánban, így néhány klub elkezdte a helyi bajnokságok szervezését.

1980-ban megrendezték az első japán női labdarúgókupát, majd ezt követően 1981-ben a női válogatott Hongkongban lejátszotta első mérkőzését. A találkozót az 1981-es Ázisa-kupa keretén belül rendezték meg, ahol Tajvannal mérkőztek, és szenvedtek 1–0-s vereséget. Négy nappal később Thaiföld ellen léptek pályára, ám itt is (0–2) vereséget szenvedtek. Azonban mégsem a csoport utolsó helyén végeztek, mivel Indonézia nemzeti csapatát 1–0-ra legyőzték, így megszületett a női válogatott történetének első győzelme. A csapat megalakulásának évében elszenvedte története legnagyobb különbségű vereségét (amit később "megismételtek"), a hazai pályán lejátszott, Olaszország elleni barátságos mérkőzésen 9–0-ra kaptak ki. Noha a továbbiakban is rendeztek mérkőzéseket a nemzeti csapat számára, ez mégsem az "igazi" válogatott volt, mivel az összes helyi bajnokságból szerepeltek benne a játékosok. A csapat amolyan "nem hivatalos válogatottként" szerepelt.

Tényleges megalakulása

A tényleges megalakulásra 1986-ban került sor, amikor is Szudzuki Rjóheit nevezték ki a szövetségi kapitányi posztra, amely akkor már az "igazi" japán válogatott volt. Első, immár hivatalos mérkőzésüket India ellen vívták, ahol 1–0-ra kaptak ki. Az 1983-as kontinensbajnokságon nem indultak, de az 1986-os eseményen részt vettek. Csoportmásodikként bejutottak a torna elődöntőjébe, miután Kínától 2–0-s vereséget szenvedtek, és addigi történetük legnagyobb arányú győzelmét aratva Malajziát 10–0-ra verték. A döntőbe Thaiföld 4–0-s legyőzésével kerültek be, ott azonban Kínától ismét kikaptak 2–0-ra. Az 1989-es tornán (ahol Szudzuki Rjóhei helyett Szudzuki Tamocu irányította a csapatot) már a csoportelsőség is sikerült, töretlen, lépcsőzetes fejlődés mutatkozott a japán női labdarúgásban. Hongkong 3–0-s legyőzésével kezdték a kontinensbajnokságot, majd megdöntötték a korábbi rekordjukat a legnagyobb különbségű győzelem tekintetében (amit a nem hivatalos csapat tartott) az Indonézia felett aratott 11–0-s győzelmükkel, amit néhány nap elteltével ismét megjavítottak: Nepált 14–0-ra verték el, így száz százalékos teljesítménnyel, kapott gól nélkül jutottak tovább az elődöntőbe. Tajvantól azonban 1–0-ra kikaptak, így a bronzmérkőzésen léphettek pályára, amit meg is nyertek a házigazda Hongkong 9–0-s legyőzésével. 1989-ben megalakult az ország hivatásos női bajnoksága, az L.League, a profizmus bevezetése optimális hatással volt a női labdarúgás és a válogatott fejlődésére.

Az 1991-es, hazai rendezésű Ázsia-kupán szokás szerint bejutottak az elődöntőbe (két nagyarányú győzelmet is aratva: 12–0, 10–0), majd a fináléba kerülés is sikerült, amit ezúttal sem tudtak megnyerni Kína ellen. Az Ázsia-kupa egyben az első alkalommal megrendezett női labdarúgó-világbajnokság selejtezője is volt, ahol az ezüstérmes pozíció indulási jogot jelentett a Japánoknak. A világbajnokságon szerzett pont és rúgott gól nélkül esett ki a nemzeti csapat.

1993-ban már az elődöntőben játszottak Kína ellen az Ázsia-kupán, nyerni ez alkalommal sem sikerült, a harmadik helyért rendezett találkozót viszont 3–0-ra megnyerték Tajvan ellen. Az 1993-as Ázsia játékok egyben az 1995-ös világbajnokság selejtezője is volt, ahol a csoportmérkőzések után első helyezettként jutottak be a döntőbe, ám ott Kínától 2–0-s vereséget szenvedtek. A vb-n első alkalommal (és eddig utoljára) jutottak tovább a második legjobb csoportmásodik jogcímén. A negyeddöntőben a címvédő Egyesült Államokat kapták ellenfélül, a bravúr viszont nem sikerült, az USA 4–0-s végeredménnyel jutott tovább, azonban mégis ez Japán legjobb eredménye a női világbajnokságokon.

Az 1995-ös kontinensviadalon 24–0-s gólkülönbséggel jutottak tovább a csoportkör után, és 1991-et követően ismét döntőt játszhattak, de Kína 2–0-ra győzte le őket, így harmadszorra végeztek a második helyen a tornán. Az atlantai olimpián indulási jogot szereztek, a csoportból való továbbjutás viszont nem sikerült, Németországtól 3–2-re, Brazíliától 2–0-ra, míg Norvégiától 4–0-ra kaptak ki. Az olimpia végén Szudzuki Tamocu, a női válogatott legeredményesebb edzője távozott a szövetségi kapitányi posztról, helyére Mijaucsi Szatosit nevezték ki. A nemzeti csapat és az L. League az az 1995-ös világbajnokság és az atlantai olimpia után nagy népszerűségnek örvendett.

Az 1997-es Ázsia-kupán december 5-én a Guam elleni csoportmérkőzésen aratták történetük legnagyobb különbségű győzelmét, amikor 21–0-ra nyertek. A torna végén mégis csak a harmadik helyen végeztek (egyben kvalifikálták magukat az 1999-es világbajnokságra), így folytatódott a sorozat, mi szerint 1986 óta felváltva végeztek az ezüstérmes, illetve a bronzérmes pozícióban. 1999. április 29-én elszenvedték történetük legnagyobb vereségét az USA elleni 9–0-s fiaskó alkalmával (1981-ben az olaszok elleni azonos eredményt még a "nem hivatalos válogatott" játszotta). Az 1999-es vb-n mindössze egy pontot szereztek (Kanada ellen játszottak 1–1-et), így a csoportkör után kiestek.

A kritikus időszak

A sikertelen világbajnokság után Mijaucsi Szatosi helyett ismét Szudzuki Tamocu lett a szövetségi kapitány az év végéig. Az 1999-es Ázsia-kupán az ő vezetésével szerepelt a válogatott, és noha csoportelsőként jutott be a legjobb négy közé a csapat, ott mégsem tudtak nyerni, így nem sikerült kijutni a Sydney-i olimpiára, ami pénzkiesést jelentett az L.League csapatainál, emiatt a japán női labdarúgás gyengülni látszott. A kontinenstornán az 1986 óta tartó folyamatos éremszerzési sorozat is megszakadt.

A 2001-es Ázsia-kupának Ikeda Sinobu irányításával vágtak neki, ahol sikerült a döntőbe jutás. Az ellenfél ez alkalommal nem Kína volt, hanem az akkoriban dinamikusan fejlődő Észak-Korea, de az aranyérem megszerzése ekkor sem sikerült.

A felerősödés

2002 augusztusában Ueda Eidzsit nevezte ki szövetségi kapitánynak a Japán labdarúgó-szövetség, aki előtte a makaói válogatottnak volt az edzője. Annak reményében kapta a megbízatást, hogy felerősíti a női labdarúgást Japánban, és az athéni olimpiai játékokra egy átalakított, megerősített csapatot épít.

Kezdetben a csapat állandó vereségeket szenvedett (a 2003-as kontinensviadalon a kiábrándító 4. helyen végeztek), ám később Ueda erős csapatot kreált, így Japánban újra nagy népszerűség övezte a női válogatottat. A 4. pozíció nem jelentett automatikus világbajnoki-részvételt, a 2003-as tornára a Mexikó elleni interkontinentális pótselejtezőn biztosították be az indulási jogukat. A világbajnokságon a csoportkört követően búcsúzni kényszerültek. A népszerűség visszatérése különösképpen az Észak-Korea elleni mérkőzésen mutatkozott meg, amikor bebiztosították az olimpiai szereplést. A szurkolók nem csak a Nemzeti Stadiont töltötték meg, hanem a tv-közvetítést is sok ember kísérte figyelemmel.

A közérdeklődés felerősödését követően a szövetség egy nyilvános versenyt szervezett az olimpiát megelőzően, hogy becenevet találjanak a csapat számára. 2004. július 7-én be is jelentették a végeredményt, a körülbelül 2700 szavazó a "Nadesikodzsapan" (japánul: なでしこジャパン, angol átírásban: Nadeshiko Japan) nevet választotta. A Nadesiko a szegfű egyik fajtája, ami a "Jamato Nadesiko" (japánul: 大和撫子, angol átírásban: Yamato Nadeshiko) kifejezésből származik, jelentése "Az ideális japán nő".

A 2004-es olimpián sikerült egy kiugró teljesítményt elérni, mivel a csoportmérkőzések során Japán, Svédország és Nigéria között körbeverés alakult ki, ahol a csapatok minden mutatója megegyezett a lőtt és kapott gólok számát kivéve (a japánok 1–1-es gólkülönbséggel zártak, míg a másik két országé 2–2-es volt), így a negyeddöntőbe jutott a csapat. Ott az Egyesült Államok ellen léptek pályára, és szenvedtek 2–1-es vereséget. A tornát követően Ueda Eidzsi helyett (aki egyetlen jelentős nemzetközi sikert sem ért el a válogatottal) Óhasi Hirosi lett a szövetségi kapitány.

A 2006-os Ázsia-kupán az előző kiíráshoz hasonlóan ismét csupán a 4. helyen végzett a nemzeti csapat. A 2007-es világbajnoki-részvétel kiharcolásáért a négy évvel korábbihoz hasonlóan Mexikóval kellett interkontinentális-pótselejtezőt játszani, amit az összesítésben 3–2-re megnyertek. A 2007. április 7. és április 12. között megrendezett olimpiai-selejtezőtornán csoportjuk első helyét megszerezve kvalifikálták magukat az eseményre. A szeptemberi vb-n annak ellenére, hogy eddigi legjobb teljesítményüket nyújtották a csoportkörben, nem sikerült bejutni az egyenes kieséses szakaszba. A világbajnokság végén Óhasi Hirosi helyett (aki Uedahoz hasonlóan nem ért el jelentős sikert) 2008-ban Szaszaki Norio lett a szövetségi kapitány. Szaszaki irányítása alatt a 2008-as Ázsia-kupán hét év után ismét érmes helyen zárta a kontinenstornát a válogatott (Ausztrália ellen nyertek 3–0-ra a bronzmérkőzésen). Az olimpián a legjobb csoportharmadikként jutottak be a negyeddöntőbe, ahol első alkalommal tudták legyőzni Kínát egy jelentős nemzetközi tornán, a kínaiak ráadásul a hazai pályán szerepeltek 2–0-s vereségük alkalmával. Az elődöntőben az Egyesült Államok ellen 4–2-es vereséget szenvedtek, a harmadik helyért rendezett mérkőzésen pedig 2–0-ra kapott ki Németországtól a története legjobb olimpiai eredményét elérő Nadesikodzsapan.

Női labdarúgó-világbajnokság

* Arany érmes: 1 alkalommal (2011) * Döntős 1 alkalommal (2015) * Negyeddöntős: 1 alkalommal (1995) 

Női Ázsia-kupa

• Ezüstérmes: 4 alkalommal (1986, 1991, 1995, 2001)
• Bronzérmes: 4 alkalommal (1989, 1993, 1997, 2008)

Olimpiai játékok

• Elődöntős: 1 alkalommal (2008)

United States Cup

• Bronzérmes: 1 alkalommal (1996)

Nincs lekötött mérkőzésük.

Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D*	V	Rg	Kg
1991	Csoportkör	12	3	0	0	3	0	12
1995	Negyeddöntős	8	4	1	0	3	2	8
1999	Csoportkör	13–14	3	0	1	2	1	10
2003	Csoportkör	10	3	1	0	2	7	6
2007	Csoportkör	10–11	3	1	1	1	3	4
2011	Aranyérmes	1	6	4	1	1	12	6
Összesen	6/6		22	7	3	12	25	46

* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.

Év	Eredmény	M	Gy	D*	V	Rg	Kg
1975	Nem indult	-	-	-	-	-	-
1977	Nem indult	-	-	-	-	-	-
1979	Nem indult	-	-	-	-	-	-
1981	Csoportkör	3	1	0	2	1	3
1983	Nem indult	-	-	-	-	-	-
1986	Ezüstérmes	5	2	0	2	14	4
1989	Bronzérmes	5	4	0	1	37	1
1991	Ezüstérmes	6	4	1	1	27	6
1993	Bronzérmes	5	4	0	1	29	4
1995	Ezüstérmes	5	4	0	1	28	2
1997	Bronzérmes	5	4	0	1	33	1
1999	4. hely	6	4	0	2	36	6
2001	Ezüstérmes	6	4	0	2	30	5
2003	4. hely	6	4	0	2	34	4
2006	4. hely	5	3	0	2	19	6
2008	Bronzérmes	5	3	0	2	19	7
Összesen		62	41	1	19	307	49

* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.
** A piros keretben jelölt Ázsia-kupa hazai rendezésű volt.

Év	Eredmény	M	Gy	D*	V	Rg	Kg
1996	Csoportkör	3	0	0	3	2	9
2000	Nem jutott be	-	-	-	-	-	-
2004	Negyeddöntős	2	1	0	1	1	1
2008	4. hely	5	2	1	2	11	8
Összesen		10	3	1	6	14	18

* Tartalmazza azokat a mérkőzéseket is, amelyeken büntetőpárbajra került sor.

Jelenlegi keret

A 2008. évi nyári olimpiai játékok hivatalos kerete.

No.	P.	Név	Születési dátum (Kor)	Vál.	Gól.	Jelenlegi klub
1	K	Fukumoto Miho（福元美穂）	1983. október 2.	39	0	Okayama Yunogo Belle
2	V	Kinga Jukari（近賀ゆかり）	1984. május 2.	29	0	NTV Beleza
3	V	Ikeda Hiromi（池田浩美）	1975. december 22.	112	4	Tasaki Perule
4	V	Ivasimizu Azusza（岩清水梓）	1986. október 14.	33	5	NTV Beleza
5	V	Janagita Mijuki（柳田美幸）	1981. április 11.	86	11	Urawa Reds Ladies
6	KP	Kató Tomoe（加藤與恵）	1978. május 27.	112	8	NTV Beleza
7	V	Andó Kodzue（安藤梢）	1982. január 9.	61	10	Urawa Reds Ladies
8	KP	Mijama Aja（宮間あや）	1985. január 28.	60	18	Okayama Yunogo Belle
9	CS	Arakava Eriko（荒川恵理子）	1979. október 30.	62	19	NTV Beleza
10	KP	Szava Homare（澤穂希）	1978. szeptember 6.	136	68	NTV Beleza
11	CS	Óno Sinobu（大野忍）	1984. január 23.	57	22	NTV Beleza
12	CS	Marujama Karina（丸山桂里奈）	1983. május 26.	50	12	TEPCO Mareeze
13	KP	Hara Ajumi（原歩）	1979. február 21.	36	1	INAC Leonessa
14	V	Jano Kjóko（矢野喬子）	1984. január 3.	44	1	Urawa Reds Ladies
15	KP	Szakagucsi Mizuho（阪口夢穂）	1987. október 15.	21	14	Tasaki Perule
16	V	Ucugi Rumi（宇津木瑠美）	1988. december 5.	23	4	NTV Beleza
17	CS	Nagaszato Júki（永里優季）	1987. január 15.	44	25	NTV Beleza
18	K	Kaihori Ajumi （海堀あゆみ）	1986. szeptember 4.	2	0	INAC Leonessa

• Japán labdarúgó-válogatott

• A Japán Labdarúgó-szövetség hivatalos oldala (angolul)
• Japán a FIFA.com-on Archiválva 2012. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)