Zenész Illés Lajos: (1942–2007) magyar zenész, zeneszerző, énekes

Ez a szócikk a zenészről szól. Hasonló címmel lásd még: Illés Lajos (egyértelműsítő lap).

március 18. – Budapest, 2007. január 29.) Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, kántor.

Illés Lajos
Életrajzi adatok
Születési név	Illés Lajos
Becenév	Szomjas
Született	1942. március 18. Budapest
Elhunyt	2007. január 29. (64 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok	beat, rock
Aktív évek	1960–2007
Együttes	Illés-együttes (1960-2007)
Hangszer	Billentyűs hangszerek, citera, harmonika, ütőhangszerek, melodika, accordion, dob, pozan
Díjak	Kossuth-díj (2000) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1994)
Tevékenység	zeneszerző énekes
Illés Lajos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Illés Lajos 1942. március 18-án született Budapesten, Illés Lajos és Toldy Irén gyermekeként. Két évet tanult a BME-n.

1960–1965 az első Illés együttessel

Testvérével, Illés Károllyal együtt alapították az Illést 1960-ban és az új zenei stílussal fellépő, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre szert tett együttes a nevét is a testvérekről kapta.

Az Illés-együttesnek 3 korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart. „Családi zenekarként” az együttes már 1957-ben létezett (az Illés fivérek mellett ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként).

1965 és 1973 között a Szörényi testvérekkel és Bródy Jánossal

 

 

1963-ban Aczél György és az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Bizottsága is azon a véleményen volt, hogy az Illés együttesnek meg kell szűnnie, mivel a „beatzene alvilági, erotikus eltévelyedés”. A középső, „nagy” korszakban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dob. Néhány népszerű daluk: Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika. Ő volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának a szerzője (Miért hagytuk, hogy így legyen; Jelbeszéd; Valahol egy lány stb.).

1973–1982 a harmadik Illés együttessel

 

1974 őszén újjáalakult az Illés-együttes, amelynek tagja lett Serfőző Anikó énekesnő, aki a Boldog város című lemezen megjelent Egy fiú és a tündér musical betétszámait énekelte és amelynek szövegkönyvét Görgey Gábor írta.

1983-tól haláláig

1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma, amelyen az akkori rockzene számos kiválósága közreműködött, mások mellett Demjén Ferenc, Márta István, Bontovics Kati, Bencsik Sándor, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta és szövegíróként Zelki János. 1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, „nagy” Illéssel) Kossuth-díjat kapott. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a díj átvétele után. 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban. Kisoroszi díszpolgára.

Az általa irányított Illés-együttes művei, Illés Lajos dalai a kommunista rendszer idején ritka, a dalszövegek mögé bújtatott ellenállást fejeztek ki. Késői műveivel a magyar nemzeti és keresztény értékeket kívánta ápolni: „Én egy nemzeti és keresztény Magyarország mellett politizálok: a magam módján és eszközeivel” – nyilatkozta az Új Ember hetilapnak 2000-ben.

2003-ban megjelent a Magyar Te Deum, 2005-ben pedig a Karácsonyi Te Deum című műve. Tervezte Arany János Toldi című művének megzenésítését is.

Első felesége Makkai Lilla, Makkai Sándor író, református püspök unokája volt. Három gyermeke: Dávid (1964), Áron (1969, keresztszülei: Szörényi Levente és Koncz Zsuzsa), Bence (1981). Második felesége Kovács-Sebestyén Ilona volt.

 

• Egy fiú és a tündér (1974, musical Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje alapján, együtt Görgey Gáborral)
• Liliomfi (1987) (zenés játék Szigligeti Ede: Liliomfi című népszínművére)
• Kicsit keserű (1988, szerzői album)
• Velünk az Isten (1991, oratorikus rock-istentisztelet. Szövegét – a református istentisztelet liturgiájának felhasználásával – Makkai Lilla és Makkai László írta.)
• Cantus Hungaricus (1994)
• Magyar Ének I–II–III. – Cantus Hungaricus (1996) (énekelt magyar versek albuma 3 részből, magába foglalja középső részként az 1994-ben írt Cantus Hungaricust, kifejtve olyan zenei vázlatokat, amelyeket 1994-ben az időkorlátok miatt nem adtak ki) 1997-ben mutatták be a Petőfi Csarnokban és a TV1 műsorában.
• Válaszúton – népdalátiratok (1997) (Szvorák Katival)
• Álomföldön – megzenésített versek (1997) (Szvorák Katival)
• Betlehem csillaga (2000, rockopera, Utassy Józseffel (József Attila-díjas) verses szövegével a millenniumi évben Jézus Krisztus születéstörténetével, Vidnyánszky Attila rendezésében)
• Tánc-lánc – Majla Sándor erdélyi költő gyerekverseire írt dalok (2001) (Szabó Borókával)
• Magyar Te Deum – Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2003)
• Karácsonyi Te Deum – Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2005)

• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
• Kossuth-díj (2000) megosztott Kossuth-díjat kapott az 1965 és 1973 között együtt zenélő Illés együttes tagjaival: Szörényi Leventével, Szörényi Szabolccsal, Bródy Jánossal és Pásztory Zoltánnal együtt.

 

Cegléden, a Batthyány u. 15. szám alatt található. Ez az első zeneiskola, amit Illés Lajosról neveztek el. A zeneiskola 2007 októberével nyitotta meg kapuit a könnyűzenei oktatásra vágyó diákok előtt.

• Meghalt Illés Lajos, Index.hu
• Meghalt Illés Lajos, a legendás zenekar névadója, hvg.hu
• Elhunyt Illés Lajos zenész
• 70 éves lenne Illés Lajos, szvorakkatalin.hu
• Illés Lajos – emlékkoncert, passzio.hu
• Szörényi szerint ámokfutást rendez Illés Lajos özvegye Archiválva 2017. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, origo.hu