I. Haakon Norvég Király: Norvégia királya

Ez a szócikk a norvég királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Haakon (egyértelműsítő lap).

Haakon Haraldsson vagy Jóságos Haakon (918/919 – 961) norvég király 934-től haláláig, kora egyik legkiemelkedőbb uralkodója. Előmozdította a kormányzati intézmények kialakulását, de nem sikerült keresztény hitre térítenie a kisebb norvég nemzetségfőket.

I. Haakon
Jóságos Haakon (P. N. Arbo festménye)
Norvégia királya
Uralkodási ideje
934 – 961
Elődje	I. Erik
Utódja	II. Harald
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Yngling-ház
Született	919 Håkonshella
Elhunyt	961 (42 évesen) Håkonshella
Nyughelye	Seim
Édesapja	I. Harald
Édesanyja	Tora Mosterstong
Testvére(i)	Ólöf árbót Haraldsdóttir I. Erik norvég király Olaf Haraldsson Geirstadalf Bjørn Farmann Halvdan Hålegg Guttorm Haraldsson Halfdan Haraldsson the Black Rørek Haraldsson Halfdan Hvide (?) Frode Haraldsson Gudrød Ljome Gudrød Skirja Ragnvald Rettilbein, King of Hadeland Ring, King in Hedemarken and Gundbransdalen Sigrød Haraldsson Sigtrygg Haraldsson Torgils Haraldsson Ulfljotr Haraldsson Dag Haraldsson Ragnar Rykkel Sigurd Rise
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Haakon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. (Széphajú) Harald legfiatalabb fiaként született. Azután született, hogy apja felosztotta az országot utódai között. Angliában Athelstan wessexi király udvarában élt és ott vette fel a kereszténységet. Apja halálakor, 934-ben tért vissza Norvégiába, elűzte féltestvérét, I. Eriket, és királlyá választatta magát. Országa javára uralkodott. A keresztény Angliából hittérítőket hozott magával, valamint templomokat építtetett, de térítési erőfeszítései megbuktak a norvég nemzetségfők ellenállásán és egyes krónikák szerint maga is visszatért pogány hitéhez. Nagyobb sikerrel járt az a kezdeményezése, hogy valamennyi partvidéki tartomány adjon hadihajókat a flottájához, illetve hogy a három nagy jogi-közigazgatási egység dolgozza ki a törvénykönyvét, valamint legyőzte a dánokat, akik rendszeresen betörtek Jütlandba. Ám az elűzött Véresbárdú Erik fiai, akik valamennyien Dániában kerestek menedéket, dán segítséggel támadásokat indítottak Haakon ellen, és a délnyugat-norvégiai Fitjar szigetén megölték a királyt. Utóda – fia nem lévén – Véresbárdú Erik egyik fia, Szürkeköpenyes Harald lett.

Haakon soha nem nősült meg, de született egy törvénytelen leánya, Thora, akinek az anyja nem ismert.

• Norvég királyok családfája
• Norvégia uralkodóinak listája

Előző uralkodó: I. Erik

Norvégia uralkodója 934 – 961

Következő uralkodó: II. Harald