Horvát Bán: Beosztás (945–1919)
A horvát bánok listája a báni méltóság viselőinek névsorát tartalmazza a mai Horvátország területén a középkori önálló Horvát Fejedelemség, a későbbi Horvát Királyság, majd a Magyar Királyság, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, vagyis a Jugoszláv Királyság idejéből.
| Horvát bán Hrvatski ban | |
 | |
 | |
Antun Mihalović 1917. június 29. – 1919. január 20. | |
| Adatok | |
| Első | Pribina (945–49) |
| Utolsó | Antun Mihalović (1917–1919) |
| Regnálás kezdete | 945 |
| Regnálás vége | 1919. január 20. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát bán Hrvatski ban témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Könyves Kálmán magyar uralkodót 1102-ben Horvátország és Dalmácia királyává koronázták Biogradban. Ezt követően 1105-ben egy hadjárat során elfoglalta Zárát, Trogirt, Splitet, valamint a Közép- és Észak-Dalmáciához tartozó főbb szigeteket. Az avar eredetű, Horvátországban is ismert báni különkormányzat intézményének az átültetése is Kálmán királyhoz köthető. A bánok feladata a tartomány: Szlavónia, Dalmácia és Horvátország kormányzata volt, amely elsősorban az igazságszolgáltatást, pénzügyigazgatást, a bíráskodást és a hadügyeket jelentette. A bánokat az 1210-es évekig elsősorban latin banus elnevezéssel illették, azután megjelent a banus Sclavonie (Szlavónia bánja) kifejezés. Az 1220-as évektől kezdve egy újabb elnevezés, a banus totius Sclavonie (egész Szlavónia bánja) vált kizárólagossá. Az 1160-as évekig a bánok hatalma Horvátországra és Szlavóniára terjedt ki, majd azután, hogy III. Béla visszafoglalta Dalmáciát a Bizánci Birodalomtól, Dalmácia kormányzása is a bán hatáskörébe került. Ettől az időszaktól kezdve ad hoc jelleggel a szlavón bánok helyetteseket neveztek ki maguk helyett, akiket tengermelléki bánoknak neveztek, és Horvátország illetve Dalmácia kormányzata tartozott hozzájuk. A 13. század közepétől kezdve Szlavóniában is megjelent a bánnak egy helyettese, a vicebán. Volt arra is példa a 13. század végén, hogy Horvátország és Dalmácia kormányzata teljesen elvált Szlavóniától, ekkor saját horvát bán irányította ezt a két területet.
Bánok listája
Horvát Királyságban (945–1075)
- Főcikk: Horvát Királyság
- Mirosláv és II. Krešimir királyok alatt:
- 945–49 körül: Pribina
- Stjepan Držislav király alatt:
- 970–1000 körül: Godemir
- Szvetoszláv király alatt:
- 1000–09 körül: Gvarda
- II. Krešimir király alatt:
- 1009–35 körül: Božeteh
- I. István király alatt:
- 1035–58 körül: Stjepan Praska
- IV. Krešimir király alatt:
- 1058–73 körül: Gojčo
- 1073–75 körül: Dmitar Zvonimir
- Dmitar Zvonimir és II. István királyok alatt:
- 1075–91 körül: Petar Snačić
Magyar Királyságban (1102–1526)
- Főcikkek: Horvát bánság, Dalmácia, Szlavón bánság
Az Árpád-korban (1102–1301)
- Főcikk: Árpád-kor
- Kálmán király alatt:
- II. István király alatt:
- II. Géza király alatt:
- III. István király alatt:
- III. Béla király alatt:
- 1180 körül: Subanus (hivatalviseléséről csak egy hamis oklevél tanúskodik)
- 1181–84: Dénes
- 1193–94: Bár–Kalán nembeli Kalán
- 1195 körül: Miskolc nembeli Domonkos
- Imre király alatt:
- 1197–1205: András herceg
- 1198 körül: András (a herceg által kinevezve)
- 1199 körül: Miklós (a király által kinevezve)
- 1200 körül: Benedek (a király által kinevezve)
- 1200 körül: Miklós (a király által kinevezve)
- 1202: Hontpázmány nembeli Márton (a herceg által kinevezve)
- 1204: Bogátradvány nembeli Ipoch (a herceg által kinevezve)
- 1197–1205: András herceg
- III. László király alatt:
- 1205–06: Gutkeled nembeli Merkur
- II. András király alatt:
- 1206–07: Ják nembeli Csépán
- 1208–09: Bár–Kalán nembeli Bánk
- 1209–11: Merániai Berthold
- 1212: Kacsics nembeli Mihály
- 1213: Hontpázmány nembeli Márton
- 1213: Kán nembeli Gyula
- 1213–14: Kacsics nembeli Mihály
- 1214: Atyusz nembeli Atyusz
- 1215: János
- 1216: Pontius de Cruce
- 1217–18: Bár–Kalán nembeli Bánk
- 1219: Kán nembeli Gyula
- 1220–22: Atyusz nembeli Atyusz
- 1222–24: Atyusz nembeli Salamon
- 1224: Ják nembeli Márton
- 1225: Aladár
- 1226: Valeginus és Salamon
- IV. Béla király alatt:
- 1229–35: Kán nembeli Gyula
- 1237–39: Gutkeled nembeli Apaj
- 1240: Gutkeled nembeli Miklós
- 1241–44: Türje nembeli Dénes
- 1245–47: Kán nembeli László
- 1247–48: Rosztyiszlav Mihajlovics
- 1248–59: Gutkeled nembeli István
- 1261–67: Rátót nembeli Roland (Rátót I. Loránd)
- 1267–70: Héder nembeli Henrik
- V. István király alatt:
- 1270–72: Gutkeled nembeli Joakim
- IV. László király alatt:
- 1272: Mojs
- 1272: Gutkeled nembeli Joakim
- 1272–73: Csák nembeli Máté
- 1274: Péc nembeli Dénes
- 1275: Gutkeled nembeli Miklós és Héder nembeli Iván
- 1275–76: Hontpázmány nembeli Tamás
- 1276–77: Gutkeled nembeli Joakim
- 1278–79: Gutkeled nembeli Miklós
- 1279–80: Tétény nembeli Péter
- 1280: István
- 1280–81: Héder nembeli Miklós
- 1283: Tétény nembeli Péter
- 1284–85: Héder nembeli János
- 1286: Gutkeled nembeli István
- 1287: Héder nembeli Miklós
- 1290: Babonić Radoszló
- III. András király alatt:
- 1290: Héder nembeli János
- 1290–91: Héder nembeli Henrik
- 1292: Babonić Radoszló
- 1293: Héder nembeli Henrik
- 1294: Babonić Radoszló
- 1298: Borsa nembeli Kopasz
- 1299: Babonić István
- 1300: Rátót László
Tengermelléki (vice)bánok
- 1182 körül: Mór tengermelléki bán
- 1188 körül: Damianus tengermelléki bán és zárai comes
- 1189 körül: Makariás tengermelléki vicebán
- 1225 körül: Voinc tengermelléki bán
- 1243 körül: István tengermelléki bán
- 1259 körül: Sándor tengermelléki bán és szlavón vicebán
- 1259 körül: Butheco tengermelléki bán
- 1273 körül: Mór tengermelléki bán
- 1273–1312: Pál tengermelléki vicebán
A vegyesházi királyok korában (1301–1526)
- Főcikk: A vegyesházi királyok kora
.jpg)
- I. Károly király alatt:
- 1301–09: Kőszegi Henrik
- 1310–16: Babonić István
- 1316–22: Šubić II. Mladen
- 1322–23: Babonić I. János
- 1323–25: Felsőlendvai Miklós
- 1325–43: Ákos Mikcs
- I. Lajos király alatt:
- 1343–46: Lendvai Miklós
- 1346–49: Szécsi Miklós
- 1349–50: Ugali Pál
- 1350–54: István, Szlavónia hercege
- 1350–1354: Lackfi István
- 1354–1356: Lendvai Miklós
- 1358–66: Szécsi Miklós
- 1366-67: Szécsényi Kónya
- 1368–71: Czudar Péter
- 1371–72: Lackfi István
- 1372–76: Durazzói Károly
- 1376–80: Szécsi Miklós
- 1380–83: Bebek Imre
- Mária királynő alatt:
- 1384–85: Szentgyörgyi Tamás
- 1385. március–október: Kaplai János
- 1385–86: Garai Miklós
- Mária és Zsigmond király alatt:
- 1387–89: Losonczi István
- 1389–92: Bebek Detre
- 1392–94: Horváti János
- 1394: Frangepán János
- 1394–97: Bebek Detre
- Zsigmond király alatt:
- 1397–1402: Garai Miklós
- 1406–08: Cillei Hermann
- 1412–15: Csupor Pál
- 1415–19: Lack Dávid
- 1419–21: Marcali Dénes
- 1423–35: Cillei Hermann
- 1436–45: Tallóci Matkó
- V. László király alatt:
- 1445–53: Cillei Frigyes és Cillei Ulrik
- 1453: Hunyadi László
- 1454–56: Cillei Ulrik
- I. Mátyás király alatt:
- 1457: Marcali János
- 1457–63: Újlaki Miklós
- 1464–65: Szapolyai Imre
- 1466–69: Thúz János
- 1469–70: Csezmiczei János
- 1470–72: Horvát Damján
- 1472–73: Magyar Balázs
- 1473–76: Ernuszt János
- 1476–82: Egervári László
- 1482–83: Magyar Balázs
- 1483–89: Geréb Mátyás
- 1489–93: Egervári László
- II. Ulászló király alatt:
- 1493: Derencsényi Imre és Both János
- 1493–95: Kanizsai László
- 1495–98: Corvin János
- 1498–99: Kanizsai György
- 1499–1504: Corvin János
- 1504–05: Balassa Ferenc
- 1505–07: Both András
- 1506–07: Marko Mišljenović
- 1508–09: Kanizsai György és Ernuszt II. János
- 1510–11: Both András
- 1511–13: Perényi Imre
- 1513–20: Beriszló Péter
- II. Lajos király alatt:
- 1520–24: Ivan Karlović
- 1524–25: Ivan Tahi
- 1525–26: Batthyány Ferenc
Habsburg Birodalomban (1527–1868)
A Horvát (1527–1868) és a Szlavón Királyság (1699–1868) területe ugyan a Magyar Királyság része maradt, de a Habsburg Birodalomba (1804-től az Osztrák Császárságba) tagolódott, különösen az utolsó időszakban közvetlen császári, osztrák irányítás alatt állt. A terület élén továbbra is a bán állt.
- I. Ferdinánd császár és király alatt:
- 1526–27: Frangepán Kristóf
- 1527–31: Batthyány Ferenc
- 1531–34: Erdődi Simon
- 1535–36: Gerendi Miklós (báni helytartóként)
- 1537–42: Nádasdy Tamás és Keglevich Péter
- 1544–56: Zrínyi Miklós
- 1556–67: Erdődy Péter
- Miksa császár és király alatt:
- 1567–72: Frangepán Ferenc
- 1567–78: Draskovich György
- 1574–77: Alapy Gáspár (báni helytartóként)
- Rudolf császár és király alatt:
- 1578–83: Ungnad Kristóf
- 1583–95: Erdődy Tamás
- 1595–1606: Draskovics János
- 1595–96: Gašpar Stankovački (báni helytartóként)
- II. Mátyás császár és király alatt:
- 1608–15: Erdődy Tamás
- 1615–16: Thúróczy Benedek
- 1616–22: Frangepán Miklós
- II. Ferdinánd császár és király alatt:
- 1622–26: Zrínyi György
- 1627–39: Erdődy Zsigmond
- III. Ferdinánd császár és király alatt:
- 1640–46: Draskovics János
- 1647–64: Zrínyi Miklós
- I. Lipót császár és király alatt:
- 1665–70: Zrínyi Péter
- 1670–93: Erdődy Miklós (báni helytartóként)
- 1690–93: Erdődy Miklós
- 1693–1703: Batthyány Ádám
- I. Lipóttól, I. Józsefen át, III. Károlyig:
- 1704–31: Pálffy János
- 1709–10: Esterházy Imre (báni helytartóként)
- 1704–31: Pálffy János
- III. Károly császár és király alatt:
- 1731–33: Draskovich János
- 1733–41: Esterházy József
- Mária Terézia uralkodónő alatt:
- 1741–42: Branyugh György (báni helytartóként)
- 1742–56: Batthyány Károly József
- 1753–56: Batthyány Ádám Vencel (báni helytartóként)
- 1756–83: Nádasdy Ferenc
- II. József császár és király alatt:
- 1783–85: Esterházy Ferenc
- 1785–90: Balassa Ferenc
- II. Lipóttól I. Ferencen át:
- 1790–1806: Erdődy János
- I. Ferenc császár és király alatt:
- 1806–31: Gyulay Ignác
- 1832–40: Vlassich Ferenc
- V. Ferdinánd császár és király alatt:
- 1842–46: Haller Ferenc
- 1845–48: Haulik György (báni helytartóként)
- 1842–46: Haller Ferenc
- I. Ferenc József császár és király alatt:
- 1848–59: Josip Jelačić
- 1859–60: Johann Baptist Coronini-Cronberg
- 1860–67: Sokcsevits József
Horvát–Szlavónországban az Osztrák - Magyar Monarchia részeként (1868–1919)
- Főcikk: Horvát–Szlavón Királyság
_MAP_OF_CROATIA,_SLAVONIA,_DALMATIA_%26_%27MILIT%C3%84RGRENZE%27_of_AUSTRIAN_EMPIRE.jpg)
Miután 1867-ben, a kiegyezés következtében megalakult az Osztrák–Magyar Monarchia, 1868-ban a magyar–horvát kiegyezés rendezte a Magyar Királyság, valamint a Horvát és a Szlavón Királyság viszonyát, így létrejött a Horvát–Szlavón Királyság, mint Magyarország társországa.
Horvát–Szlavónország érdekeit a közös kormányban egy horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszter képviselte. Az országrész élén továbbra is a bán állt, akit ekkora már horvát–szlavón–dalmát bánnak hívtak.
- I. Ferenc József császár és király alatt:
- 1868–70: Rauch Levin
- 1871–72: Bedekovich Kálmán
- 1868–73: Vakanovics Antal (báni helytartóként)
- 1873–80: Ivan Mažuranić
- 1880–83: Pejácsevich László
- 1883: Hermann Ramberg (királyi biztosként)
- 1883–1903: Khuen-Héderváry Károly
- 1903–07: Pejácsevich Tivadar
- 1907–08: Aleksandar Rakodczaj
- 1908–10: Rauch Pál
- 1910–12: Nikola Tomašić
- 1912–13: Slavko Cuvaj
- 1913–17: Skerlecz Iván
- IV. Károly császár és király alatt:
- 1917–19: Antun Mihalović (a zágrábi Nemzeti Tanács kinevezettje)
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Bokor József (szerk.). Bán, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott (Magyar Könyvklub, 2003) ISBN 9635478496
- A horvát-szlavón-dalmát bán cikke a Katolikus lexikonban
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Horvát bán, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.