Koppenhága Holmen: Koppenhága városrésze

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Holmen (egyértelműsítő lap)

Nevével ellentétben – amely egyesszámú – valójában egy sor kis szigetből áll, amelyek Christianshavn északkeleti irányú meghosszabbítását képezik Sjælland, valamint Amager északi csúcsa között.

Holmen
Közigazgatás
Település	Koppenhága község
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Holmen Pozíció Koppenhága térképén
é. sz. 55° 40′ 48″, k. h. 12° 36′ 13″55.68, 12.603555.680000°N 12.603500°E, k. h. 12° 36′ 13″55.68, 12.603555.680000°N 12.603500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Holmen témájú médiaállományokat.

A 17. században alapított Holmen Haditengerészeti Támaszpont (Flådestation Holmen) eredetileg elfoglalta a teljes területet – amelyet valójában erre a célra alakítottak ki a tenger fokozatos feltöltésével –, de a funkciót nagy részét az elmúlt években máshová telepítették, és az 1990-es évek eleje óta a területen egy új városnegyedet hoztak létre, a támaszpont megmaradt részei pedig az északkeleti Nyholm szigetére koncentrálódnak. A városrészt ennek megfelelően lakóingatlan-fejlesztések, kreatív vállalkozások és oktatási intézmények, valamint a megmaradt haditengerészeti funkciók együttese jellemzi. Bár közigazgatásilag a belváros (Indre By) részét képezi, zsákjellegéből adódóan nyugalmas környék.

 

 

 

 

A terület három fő szigete északkelet-délnyugati irányban a Nyholm, a Frederiksholm és az Arsenaløen. Kisebb szigetek az északnyugati oldalon a Dokøen, amelyen az új Koppenhágai Operaház található, valamint a Christiansholm.

Előzmények

A 16. században Koppenhága kikötője csak a Slotsholmen körüli vizekből, illetve a közte és a Bremerholm (ma Gammelholm) közötti öbölből állt. Ezen kívül természetes kikötő volt a nyílt vízen, ahol a hajók horgonyozhattak, de semmi nem védte őket a széltől és az áramlatoktól. A város ebben az időben nemzetközi jelentőségű kereskedelmi központtá fejlődött, de itt állomásozott a kor egyik legnagyobb hadiflottája is. A nagyobb hadihajókat akkoriban csaknem mind Bremerholmon építették, és békeidőben a nyílt vízen horgonyoztak. A kikötő így az ellenség támadásával szemben is védtelen volt, ami nem csak a hadiflotta, de a város számára is veszélyt jelentett.

A veszéllyel IV. Keresztély dán király – aki egyébként Koppenhágát kisvárosból Dánia híres fővárosává és kikötőjévé tette – is tisztában volt, és nem is habozott cselekedni. 1618-1620-ban a Slotsholmen előtti sekély vizet feltöltötték, az Amager felőli oldalon pedig bástyákat emeltek és vizesárkot ástak. A város régi horgonyzóhelye így már nem nyílt hajózóvíz, hanem a kikötő védett része volt. Keresztély azonban nem állt meg itt: a keleti városfalat (Østervold) a várostól távolabbra helyezte, így a falakon belüli terület megduplázódott. Az új védelmi vonal a szintén újonnan épült Kastellet erőddel is összekapcsolódott. A király nem érte meg a nagyszabású munkálatok befejezését, amelyre nem sokkal azelőtt került sor, hogy a svédek 1658-ban ostrom alá vették Koppenhágát. Ezzel az új védelmi vonallal a város határa északra tolódott, de a Christianshavntól északra levő vízfelület még mindig nyitott volt. Az erődítési munkálatok logikus befejezése volt Christianshavn sáncainak északi meghosszabbítása a Kastellet vonaláig, amelyre az 1680-as években került sor.

Nyholm

Bővebben: Nyholm

Az 1670-es évekre a helyzet ismét elviselhetetlenné vált a kikötőben. A nagy hadihajók még mindig a Bremerholm közelében horgonyoztak, ami nagyban akadályozta az egyéb kikötői tevékenységeket. A fából épült, összezsúfolt hajók ráadásul tűzvédelmi szempontból is veszélyt jelentettek. Új helyet kellett találni a hadihajóknak, amire Henrik Bjelke admirális és Niels Juel sort is kerítettek 1680-ban. Miután V. Keresztély dán király jóváhagyta a helyszínt, azonnal megkezdődött az építkezés. Az új kikötőhely egy cölöpökkel határolt négyszögletes terület volt. Eközben északon megkezdődtek az állandó védővonal kiépítésének munkálatai.

Holmen legészakibb szigetét, Nyholmot az 1680-as évek végén kezdték el feltölteni. A feltöltéshez a kikötőből és a város csatornáiból kikotort iszapot használták. Eközben az egyre nagyobb hadihajókat még mindig Bremerholmon építették, a vízre bocsátásuk azonban egyre problémásabb lett a belső kikötő zsúfoltsága miatt. Ezért Span admirális engedélyt kért rá, hogy az új szigeten lerakja egy új hajógyár alapjait. Az első új hajót, a Dannebrogot már 1692-ben vízre bocsátották, de a következő 250 évben minden jelentősebb dán hadihajó itt épült. A hajógyár fejlődésével az újabb műhelyek és raktárak helyigénye miatt a szigetet többször bővítették északi és déli irányban, többek között beleolvasztva Ankerø és Ballastø szigeteket; mai kiterjedését 1781-ben nyerte el.

 

 

 

Christiansholm

Bővebben: Christiansholm

Nyholm és Christianshavn között továbbra is egy nagy, segély vízfelület terült el. Itt hozták létre az apró Motzmanns Plads szigetet. Ezt egy 1723-as királyi rendelet a haditengerészet kezelésébe adta, amely ágyúkat tartott itt, illetve megépített egy, a nyholmihoz hasonló teherdarut. A területet 1866-ban eladták a Christiansholms Fabrikkernek, amely lebontotta a darut. A szigetet ma a Pressens Fælles Papirindkøb cég használja, melynek olcsó betonépülete elzárja a kilátást a hangulatosabb Arsenaløen felé.

1740-ben Frederik Danneskiold-Samsøe, a haditengerészet parancsnoka nagyívű elképzeléseket vázolt fel a terület fejlesztésére, ahol minden hajóépítéshez és -karbantartáshoz szükséges funkciót koncentrált volna. Ennek egyes elemei meg is valósultak, azonban a hajózóutakat a folyamatos küzdelem ellenére sem sikerült elég mélyre kotorni, ami behatárolta a lehetőségeket.

Frederiksholm

Bővebben: Frederiksholm

Az eredetileg Langøen néven ismert szigetet 1750 körül kezdték feltölteni Danneskiold tervei alapján, főként hogy a kotrásból származó iszapot legyen hová lerakni. Az 1790-es évek elején nyerte el az akkor Mudderøen névre hallgató sziget mai kiterjedését, de az iszap lerakása csak a 19. század közepén ért véget. 1767-1772 között épült fel az a két Philip de Lange tervezte, összesen 300 m hosszú épület, amelyek a dán barokk építészet legkiválóbb példái közé tartoznak. A szigeten építészeti szempontból mutatós ipari épületek is épültek a 19. század második felében, főként a gőzhajtás bevezetéséhez kapcsolódóan.

Dokøen

Bővebben: Dokøen

Mivel a régi Ankerø sziget Nyholm része lett, egy újat hoztak létre a Langøen északi részénél. Ebből alakult ki később a Dokøen. Az újabb időkben itt működött a hajógyár, és 1857-ben egy új szárazdokkot is építettek a flotta régi christianshavni dokkja mellett. A szigetet fokozatosan bővítették déli irányban a Langøen hosszában. Ez volt az utolsó hely, ahol hadihajókat építettek és javítottak. Az utolsó hajót az 1970-es években bocsátották vízre. A dokk és az angol szivattyúház is védett

Arsenaløen

Bővebben: Arsenaløen

A Langøentől délre fekvő sziget már az 1740-es években a flotta fegyvertárának adott helyet, nevét is innen kapta. az évszázadok során sokáig megtartotta eredeti szerény kiterjedését, de az 1820-as években ismét jelentkezett a kikotort iszap problémája, ezért úgy döntöttek, hogy a Mudderøentől délre fekvő vízterületet töltik fel. Ez összekapcsolódott az Arsenaløennel, amely így az 1840-es években nyerte el mai méretét.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Holmen, Copenhagen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• CPHolmen helyi újság (dán)
• Holmen, Copenhagen X városfejlesztési honlap (dán, angol)