a) A tőzsdén kívüli határidős ügylet olyan szerződés, amely egy eszköznek egy most kialkudott áron való jövőbeli adásvételére szól.
b) A tőzsdei határidős ügylet a tőzsdén kívülivel nagyban megegyező, de attól a szabványosításban és a napi elszámolási kötelezettségben különböző ügylet.
A úgynevezett hosszú pozícióban lévő megbízó az ügyletben meghatározott termék (áru, értékpapír stb.) megvásárlására kötelezett, míg a rövid pozícióban lévő megbízónak a megadott határidőben le kell szállítania az árut. Ha az eszköz piaci ára a határidő bekövetkeztekor (lejárat) nagyobb, mint a kialkudott (határidős) ár, akkor a hosszú pozícióban lévő profitál abból, hogy az ügyletben már megállapított, alacsonyabb áron tudja megvenni a terméket.
Ha az ügylet tőzsdén kívüli, akkor pénzmozgás, fizetési kötelezettség csak az ügylet lejáratakor van. Ha az ügylet tőzsdei, akkor napi elszámolási kötelezettség van, amely azt jelenti, hogy mindennap kiszámítják a felek nyereségét vagy veszteségét, amelyet egy számlán nyilvántartanak. Amennyiben a veszteség bizonyos mérték feletti, akkor annak fedezetére pénzletétet is kell alkalmazni, amelyet visszafizetnek, ha az éppen kiszámított napi veszteség már a megállapított határon belülre kerül.
Fontos különbség még, hogy a tőzsdei határidős ügyletek szabványosítottak, amely azt jelenti, hogy a tőzsdék az ügylet méretét, a leszállítható termék minőségét, a teljesítés időpontját és helyét előre meghatározzák, a megbízóknak csak az árban kell megállapodniuk. Ennek előnye, hogy a partnert nem önmagunknak kell megkeresni, hanem a tőzsdén keresztül, az adott ügyletre jelentkező más piaci szereplők közül választják ki. Ebben az esetben az ún. elszámolóház a felek között közvetítőként tevékenykedik, a megbízóknak nem kell törődniük az ügylet másik oldalán álló fél teljesítésével.
A határidős ügyleteket spekulációra vagy fedezeti célra lehet használni. Fontos momentum, hogy a határidős ügylet a megállapodó felek között mindig zérus összegű játék, vagyis, amit az egyik fél nyer, azt a másik elveszíti.
A spekuláns az eszköz lejáratkori árára fogad, akár rövid, akár hosszú oldalon. Ha fogadása sikeres, akkor
Ellenkező esetben fogadása nem volt sikeres, vagyis veszít.
A fedezeti ügyletet kötők
A fedezeti ügylet irányulhat a nyereség adott szinten történő stabilizálására, vagy a veszteség további növekedésének megakadályozására is.
Az értékpapírok tőzsdén kívüli határidős ára
ahol
A devizák határidős ára
ahol
Az áruk határidős ára
ahol
A nemesfémek kényelmi hozama nullának tekinthető, egyéb áruknál időben változó mértékű (negatív is lehet). A kényelmi hozam azt a nem befektetési hozamot fejezi ki, amit az áru birtoklása a tulajdonosnak jelent (például annak a lehetőségét, hogy az áruból gyártani lehet valamit, amit el lehet adni).
Belátható, hogy ha az alaptermék relatív árváltozásai és a kamatláb között nincs korreláció, akkor a tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős árak megegyeznek.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Határidős ügylet, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.