Fk Željezničar Sarajevo: Labdarúgó-egyesület

1921-ben alapították és a neve (Željezničar) vasutast jelent, utalva arra, hogy a csapatot vasúti dolgozó alapították.

FK Željezničar
Csapatadatok
Teljes csapatnév	Fudbalski Klub Željezničar
Becenév	Željo Plavi (kékek)
Alapítva	1921. szeptember 15.
Stadion	Grbavica Stadion
Vezetőedző	Amar Osim
Bajnokság	Premijer Liga
Nemzeti sikerek
Bajnok	6 alkalommal
Bajnok	1 alkalommal
Kupagyőztes	6 alkalommal
Szuperkupa-győztes	3 alkalommal
Csapatmezek
Hazai Idegenbeli
Hivatalos honlap
FK Željezničar honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz FK Željezničar témájú médiaállományokat.

A Željezničar Bosznia-Hercegovina egyik legsikeresebb és legprominensebb csapata. Háromszoros bosnyák bajnok, egyszeres jugoszláv bajnok. Legnagyobb nemzetközi sikerét az UEFA-kupa 1984-1985-ös kiírásában érte el, ahol az elődöntőig jutott. Ott a magyar Videoton Székesfehérvár csapata összesítésben 4-3 végeredménnyel ütötte ki.

Az együttest egy csapat vasutas alapította 1921. szeptember 15-én. Abban az időben több csapat is volt Szarajevóban. Ezeket mind valamilyen szervezet támogatta és anyagilag jól álltak. Legtöbbjükben a különböző etnikai csoportok tömörültek (bosnyákok, boszniai szerbek, boszniai horvátok, boszniai zsidók). De a Željezničar átlagos emberekből állt, akiket csak a foci érdekelt. Miután eléggé szegény csapat volt, táncestéket rendeztek és az összes bevételt később cipőre és labdára költötték.

1941-ben, a II. világháború elérte Szarajevót is, és minden labdarúgó aktivitás leállt. Sok labdarúgó tagja lett az ellenállásnak, és páran el is estek a háborúban. A háború befejezte után, a Željo ismét elkezdte pályafutását, és 1946-ban megnyerte a boszniai bajnokságot. Ez bebiztosította szereplésüket a többi jugoszláv köztársaság bajnokai ellen. Nemsokára a kommunista kormány új csapatot alapított (mostani nevén FK Sarajevo) és elrendelte, hogy a Željezničar legjobb játékosai játszanak benne. Ez nagy érvágás volt a Željonak, és pár évbe tellett míg ismét az első osztályba szerepelhettek. Ettől függetlenül a csapat legtöbb idejét az első osztályban töltötte. Négyszer esett ki az első osztályból (legutóbb az 1976/77-es idényben), de minden alkalommal (kivéve az 1947-es kiesést) gyorsan visszatért az élvonalba.

A legnagyobb sikert a csapat az 1971/1972-es idényben érte el, amikor is megnyerte a jugoszláv bajnokságot, az egyetlen bajnoki címét a jugoszláv érában. 1980/1981-ben, a Željezničar eljutott a jugoszláv liga kupa döntőjéig, de ott veszített egy szintén boszniai csapat ellen (Velež Mostar). A klub legnagyobb nemzetközi sikerét az 1984/1985-es idényben érte el, amikor a csapat az UEFA-kupa elődöntőéig menetelt. Ott a magyar Videoton Székesfehérvár csapatával találkozott. A székesfehérvári 3-1-es magyar siker után a visszavágón 2-1-re győzött a bosnyák csapat, így összesítésben 4-3-ra elbukta az elődöntőt. A döntőben a Videoton a Real Madriddal találkozott.

Jugoszlávia összeomlását ismét egy háború követte. A Grbavicái stadiont elfoglalták, és a labdarúgás megint megállt. Az olyan játékosok mint: Mario Stanić, Rade Bogdanović, Gordan Vidović, Suad Katana és sok más külföldre menekültek és ott folytatták pályafutásukat, így elmenekülve a háború borzalmai elől. Valahogyan, a klubnak ismét sikerült talpra állnia. Eleinte, fiatal játékosokat edzettek iskolák sportcsarnokaikban. A stadion romjaiban hevert, mégis indultak a boszniai "háborús" ligában 1994-ben. A negyedik helyezés nem is volt annyira fontos, mint a részvételük.

A háború 1995-ben befejeződött, és megalakult boszniai bajnokság. Azóta a csapatnak háromszor sikerült megszereznie a bajnoki címet.

Az utolsó két idényt még a szurkolók a legszívesebben elfelejtenék. A csapat folyamatos anyagi gondokkal küszködik, melynek hátterében tulajdonosváltási ügyek és a stadion tulajdonjogának eladása van. De ezek mellett is sikerült a Željezničarnak az élvonalban maradnia.

  Jugoszlávia

• Jugoszláv labdarúgó-bajnokság (Prva Liga)

• Bajnok (1 alkalommal): 1972
• Ezüstérmes (1 alkalommal): 1971
• Bronzérmes (2 alkalommal): 1963, 1984

• Jugoszláv kupa (Kup Maršala Tita)

• Ezüstérmes (1 alkalommal): 1981

• UEFA-kupa

• Elődöntős (1 alkalommal): 1985

  Bosznia-Hercegovina

• Bosznia-hercegovinai labdarúgó-bajnokság (Premjer Liga)

• Bajnok (6 alkalommal): 1998, 2001, 2002, 2010, 2012, 2013
• Ezüstérmes (6 alkalommal): 2003, 2004, 2005, 2015, 2017, 2018

• Bosznia-hercegovinai kupa (Kup Bosne i Hercegovine)

• Győztes (6 alkalommal): 2000, 2001, 2003, 2011, 2012, 2018
• Ezüstérmes (3 alkalommal): 2002, 2010, 2013

• Bosznia-hercegovinai szuperkupa (Super kup NS Bosne i Hercegovine)

• Győztes (3 alkalommal): 1998, 2000, 2001

• Legnagyobb liga győzelem: Željezničar - Barkohba 18:0 (1925. március 23. , Szarajevói második divízió)
• Legnagyobb liga vereség: 1:9 több alkalommal
• Legnagyobb jugoszláviai első osztályos győzelme: Željezničar - Maribor 8:0 (1971. augusztus 29.)
• Legnagyobb jugoszláviai első osztályos veresége: Dinamo Zagreb - Željezničar 9:1 (1946. szeptember 29.)
• Legnagyobb boszniai első osztályos győzelme: Željezničar - Krajina Cazin 8:0 (2001. március 31.)
• Legnagyobb boszniai veresége: Zmaj od Bosne - Željezničar 9:1 (1995. november 4.)
• Legtöbb hivatalos mérkőzés: Blagoje Bratić (343)
• Legtöbb bajnoki mérkőzés: Hajrudin Saračević (313)
• Legtöbb gól: Josip Bukal, Dželaludin Muharemović (127)
• Legtöbb bajnoki gól: Dželaludin Muharemović (112)
• Legtöbb bajnoki találat egy évadban: 113 (2000/2001)
• Legtöbb bajnoki találat egy évadban: 31 (Dželaludin Muharemović 2000/2001 szezon)

FK Željezničar hivatalos oldala
FK Željezničar
Általános információk
Szurkoló honlap
Szurkoló honlap Archiválva 2015. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben