A nyelvészetben és a retorikában az ellipszis (< görög ἔλλειψις elleipszisz „kihagyás”) terminus szó, szószerkezet vagy összetett mondat tagmondatának kihagyását nevezi meg.
Egyes esetekben a hiányzó nyelvi entitás szükséges lenne ahhoz, hogy a mondat helyes legyen, vagy hogy a gondolat kifejezése teljes legyen, de sok esetben nem okoz helytelenséget. Ez az ellipszis legtágabb meghatározása, amelyet a nyelvészetben használnak.
Abból a szempontból is, hogyan érthető meg az, amit kihagynak ellipszis révén, van a nyelvészetben egy tág értelmezés, amely szerint ellipszisről van szó az alábbi esetekben:
Más szerzők az ellipszist szűkebben értelmezik, kivonva a meghatározásából a diskurzus kontextusában jelen lévő entitás kihagyását a kontextus más helyén, és az efféle kihagyást a retorikában használt francia brachylogie, angol brachylogy terminussal nevezik meg.
A retorika foglalkozik egyéb olyan kihagyásokkal is, amelyeket nem ellipszisnek, hanem „aszindeton”-nak, „zeugmá”-nak és „aposziopézis”-nek nevez.
Egyes szerzők megjegyzik, hogy az ellipszis tanulmányozása nem ért el kielégítő szintet a 20. század végén, sem a 21. század elején, és hogy további kutatásokat igényel. A legnagyobb gond az egységes terminológia kialakulatlansága, valamint a nyelvészetben és a retorikában való eltérő értelmezések, ugyanis nem világos, mit jelentenek pontosan az ellipszis, kihagyás, hiány, törlés, és a retorikában használt fenti terminusok.
Ebben a szócikkben az ellipszis tágan értelmezett.
Az ellipszisek létének több oka van.
Lehet szó nyelvi hibáról. Anyanyelvüket használó egyes személyek nyelvi hibái megsérült agyuk rendellenes működésének tudható be többek között a helytelen ellipszis is. Ilyet is okoz például a Broca-afázia, például egy olyan megnyilatkozásban, mint Két … orvos, és ... harminc perc ... és ... igen ... és ... kórház. Egészséges agyú személyeknél szó lehet a nyelv szabályainak nem ismerése miatt elkövetett helytelen ellipszisről, főleg idegen nyelv használatakor.
Az ellipszis legfőbb oka a nyelv gazdaságosságot célzó tendenciája, főleg a beszédben. Szathmári 2008 megjegyzi, hogy ez a tendencia egyre jelentősebb a beszélt nyelvhasználatban a 20. század második fele óta. Emiatt keletkeztek ellipszisek a nyelvtörténet során és folyamatosan keletkeznek szószerkezetek és mondatok rövidülése útján, és ennek következményeként olyan szavak és kifejezések jöttek és jönnek létre, amelyek átveszik az egész eredeti entitás jelentését. Ez az esete a mobiltelefon összetett szóban történő ellipszisnek, amiből a mobil szó marad meg, vagy a Jó reggelt kívánok! mondatban történőnek, amelyből Jó reggelt! lesz.
Ugyancsak gazdaságossági okokból az ellipszis egyes nyelvi entitások megismétlését hivatott kiküszöbölni, például párbeszédekben. Ezekben a megnyilatkozások már ismert része elmarad, s a megszólalások során csak az új információk jelennek meg. Eszerint a kérdőszóval kezdődő kérdésre a válaszban rendszerint csak az jelenik meg, amire a kérdőszó vonatkozik:
Olykor az ellipszist szabály teszi kötelezővé. Például kötelező elhagyni az alanyt parancsoló felszólító módú igével, hacsak nem nyomatékosított a megnyilatkozás címzettjének a grammatikai személye, olyan nyelvekben is, amelyekben más igemódokban általában kötelező kitenni az alanyt, mint az angol vagy a francia:
Azon a szemponton kívül, hogy mi révén érthető meg a kihagyott entitás, amely szerint van kontextuális és szituációs ellipszis, az ellipszist másként is kezelik: nyelvtani, lexikai és stilisztikai nézetben. Sokszor ugyanazt az ellipszist egynél több nézőpontból is lehet tekinteni. Például az Enyhe kocsmaszag [árad] a száguldó földalattin mondatban az ellipszis egyben grammatikai és stilisztikai.
Grammatikai nézetben az ellipszis a legtágabban értelmezett. Szintaktikai (mondattani) szempontból akármilyen szófajjal kifejezett akármelyik mondatrész, valamint viszonyszók kihagyásából állhat. Az ellipszis morfológiai (alaktani) is lehet, például amikor összetett igealak egyik része kihagyásáról van szó. Vannak több nyelvben analóg grammatikai ellipszisek, de olyanok is, amelyek egy adott nyelvben megvannak, de más nyelvben nem lehetségesek.
Olyan nyelvekben, amelyekben az alanyt kifejezheti az ige személyragja is, legalábbis bizonyos igealakok esetében, a külön szóval kifejezett alany elhagyható nemcsak parancsoló felszólító módban, hanem általában akkor is, ha a grammatikai személy nem nyomatékosított:
Olyan nyelvekben is, amelyekben általában ki kell tenni, kihagyják az alanyt ismétlése kiküszöbölése céljából, ha több igének ugyanaz az alanya: II court, [il] saute, [il] trépigne, [il] hurle ’(Ő) futkos, ugrál, toporzékol, ordibál’.
Egyes szerzők szerint akkor is ellipszisről van szó, amikor egy igének és egy igenévnek ugyanaz az alanya, olyan nyelvekben, amelyekben ez a szerkezet gyakori és általában kötelező, pl. (angolul) Louise stopped smoking ’Louise már nem dohányzik’ szó szerint ’... elhagyta a dohányzást’.
Az alany kihagyható akkor is, ha megengedi a kommunikációs szituáció. Például ha résztvevői pályaudvaron vannak és vonatra várnak, a beszélő (oroszul) Вот идёт поезд Vot igyot pojezd ’Jön a vonat’ helyett azt mondhatja a közlés címzettjének, hogy Вот идёт Vot igyot ’Jön’.
Az igei állítmány kihagyható részben vagy egészében ismétlés kiküszöbölése céljából:
A névszói állítmányt is érheti kihagyás: A könyv nagyon [unalmas volt], a levél viszont csak kissé unalmas volt.
Olykor csak a kopulát hagyják ki. Egyes nyelvekben, mint a magyarban a van, vagy az oroszban a быть bity ’van’ kopulát kötelező kihagyni egyes igealakok esetén, ha nem nyomatékosított. A magyar nyelvben ez a kijelentő mód jelen idő harmadik személyére vonatkozik, az oroszban ezen igemód és igeidő mindegyik személyére:
Egyéb nyelvekben kihagyható a megismétlődő kopula:
A tárgyat és a határozókat is ki lehet hagyni:
Olykor hiányzik a jelző alaptagja:
A magyarban kihagyható a névutó: Anna a könyv [alatt], Péter pedig a levél alatt talált egy kulcsot.
Más nyelvekben ennek elöljárószó felel meg. A franciában fakultatív egyes határozókban, pl. [à] la veille du débarquement ’a partraszállás előestéjén’;
A román nyelvben hiányozhat az ún. elöljáró értékű szókapcsolat (în afara mea și a [în afara] ta) vagy ilyen szókapcsolatból az utolsó elöljáró: în afară de mine și [de] tine. Mindkét szerkezet jelentése ’kívülem és kívüled’.
Kötőszó is elmaradhat, például a hogy és megfelelői, egyes nyelvekben akkor is, ha nem ismétlődik:
Más nyelvekben csak abból a célból hagyható ki a hogy megfelelője, hogy ne ismétlődjön:
A franciában vannak olyan, a que kötőszóval végződő kötőszó értékű szókapcsolatok, amelyek első része nem ismétlődhet meg, de a kötőszót meg kell tartani: J’avais un horaire des bus périmé, si bien que j’ai raté le dernier bus et [si bien] que j’ai dû rentrer à pied ’Lejárt buszmenetrendem volt, úgyhogy lekéstem az utolsó buszt, és gyalog kellett hazamennem’.
Olykor egész mondat hiányzik, összetett mondat tagmondata vagy párbeszédben nem megismétlődő mondat:
Írásban, a irodalmon kívül előforduló ellipszis sajátos esete az ún. távirati stílushoz tartozó. Tulajdonképpeni táviratban jelent meg. Például elhagyták benne az alanyt olyan nyelvekben, amelyekben rendszerint kötelező lett volna kitenni:
Előfordul naplókban is. A franciában olykor az alanyon kívül segédigét is kihagynak: Hier [j'ai] passé la journée dans la belle grange ’Tegnap a szép csűrben töltöttem a napot’ (az alany és az összetett múlt segédigéjének a kihagyása) (Julien Green ).
Sokkal hiányosabb szöveg is előfordul naplóban, pl. Aritmiás, esztraszisztolés nap, szédülésekkel. Nikotin… és az egész (Márai Sándor: Napló 1943–1944).
Így nevezik egyes szerzők a jelentéstapadást. Az ilyen ellipszis szószerkezetek és mondatok rövidüléséből származik, és következtében a megmaradó szó vagy kifejezés átveszi a teljes eredeti entitás jelentését. Egyes esetekben a szószerkezet maga kiment a nyelvhasználatból, mások esetében az eredeti entitás párhuzamosan használt a származékával, esetleg a nyelv különböző megnyilvánulásaiban: beszélt nyelv és írott nyelv, hivatalos nyelv és szokásos nyelvi regiszter stb.
Szószerkezetekből származó szavak:
Mondatokból származó szavak, köszöntések, udvariassági formulák, jókívánságok és egyéb rögzült kifejezések:
A retorikában az ellipszis egyike az alakzatoknak. A szokásos beszédben és olyan irodalmi művekben, amelyek ezt tükrözik gyakran szolgál arra, hogy a nyelvhasználó minél kifejezőbbé tegye megnyilvánulásait, kifejezze érzelmeit. A beszédben ehhez hozzájárulnak a szupraszegmentális tényezők és a testbeszéd: hangsúlyozással való nyomatékosítás, hanglejtés, szünet, illetve testtartás, mozdulatok, arckifejezés. Írásban a prozódiai elemeket olyan írásjelek próbálják tükrözni, mint a felkiáltó jel, esetleg kérdőjellel társítva, a hármaspont stb.
Például egy rendelés erélyesebb és ugyanakkor lenézést fejez ki, ha állítmány nélkül kiáltják:
Stilisztikai ellipszis az elharapott mondat is. Például indulatosan fejez ki tagadást, elhárítást, visszautasítást a hiányos Fenét! mondat.
Valamennyire enyhített fenyegetésre használnak olyan mondatot, amely feltételes mellékmondattal kezdődik, de elhagyják a főmondatot. Beszédben emelkedő hanglejtése van és szünet követi: (franciául) Si tu continues à m'agacer... ! ’Ha még sokat idegesítesz...!’
A retorikában „ellipszis”-nek csak egyes szó, szószerkezet vagy mondat kihagyásán alapuló alakzatot neveznek. Egyebeket más elnevezésekkel vesznek számba.
Például a két utóbbi elharapott mondatot mint alakzatot „aposziopézis”-nek nevezik.
Nyelvi entitás kihagyását ismétlésének kiküszöbölése céljából franciául brachylogie-nak, angolul brachylogy-nak nevezik a retorikában. Példák:
Az „aszindeton” terminus a kötőszavakra korlátozza a kihagyást. Ez feszültséget kelt azáltal, hogy nehezebben értelmezhetővé teszi a szöveget:
A zeugma olyan ismétlést kiküszöbölő kihagyás, amely nyomán a megmaradó elem átveszi a hiányzó funkcióját, több mondatrészre is vonatkozik, de logikai szempontból csak az egyikre vonatkozhatna: Hol rózsák és asszonyok nyílnak (Ady Endre: Özvegy legények tánca).
Dubois 2002 hozzáteszi a zeugma meghatározásához, hogy többnyire gúny kifejezésére használják, pl. (franciául) Napoléon était maigre et officier d'artillerie ’Napóleon sovány volt és tüzértiszt’.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Ellipszis (nyelvészet), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.