Település Edirne: Török település, Edirne tartomány székhelye

A „Hadrianopolis” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Hadrianopolis (egyértelműsítő lap).

Edirne tartomány székhelye és az azonos nevű körzet központja is egyben. Az első világháborúig Adrianople, Hadrianopolis néven emlegették Nyugat-Európában.

Edirne (Drinápoly)
Szelim-dzsámi
Közigazgatás
Ország	Törökország
Régió	Márvány-tengeri
Tartomány	Edirne
Rang	tartományi székhely
Polgármester	Recep Gürkan
Irányítószám	22000–22999
Körzethívószám	00 90 284
Testvérvárosok	Lista Jambol Haszkovo Prizren Alexandrúpoli Kars
Népesség
Teljes népesség	180 327 fő (2018)
Körzet népessége	162 161 fő
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 40′ 23″, k. h. 26° 34′ 25″41.67304, 26.5736141.673040°N 26.573610°E, k. h. 26° 34′ 25″41.67304, 26.5736141.673040°N 26.573610°E
Edirne (Drinápoly) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Edirne (Drinápoly) témájú médiaállományokat.

A körzet népessége 162 161 fő, a városé 148 474 fő volt 2012-ben.

A várost a legendák szerint Hadrianus római császár alapította egy ősi trákiai település helyén, melynek neve Uskadama (vagy Uskudama, Uskodama) volt. 1362-ben az Oszmán Birodalom meghódította a várost, mely egészen 1453-ig a birodalom fővárosa volt. Itt öntötte 1453-ban egy Orbán nevű magyar öntőmester a Bazilika nevű szuperágyút is II. Mehmed megbízásából.

Az ókori görögök idejétől kezdve a terület 15 nagy csata helyszíne volt. 378-ban itt győzték le a vizigótok Valens római császárt, és a város fontos erődítmény volt Kelet-Trákia és Konstantinápoly védelmében az 1912–1913-as balkáni háborúk idején. A várost 1829-ben és 1878-ban az oroszok, 1913-ban pedig a bolgárok foglalták el ideiglenesen.

A város eredeti nevét (Hadrianopolisz) alapítójáról kapta, és görögül, illetve angolul ma is így nevezik (Adrianopole). A város török neve azonban Edirne vagy Edreneh, a szlávok Odrin-nak vagy Jedrené-nek nevezték. Valószínűleg mindegyik a Hadrianus-ból származik.

Edirnében található Törökország legmagasabb minaretjeivel (70,9 m) rendelkező Szelim-mecset, melyet 1575-ben II. Szelim építtetett és az oszmán építészet nagymestere, Szinán tervezett. A minaretek mindegyikén 3, egymás fölé helyezett galéria van. Mindegyik galériára a minaret belsejében 300, egymást nem érintő lépcsőből álló csigalépcső vezet fel (Szinán találmánya). A minaretekről gyönyörű kilátás nyílik a városra és környékére. A mecset tágas, dísztelen belseje fölött négy hatalmas kupola található, amelynek átmérője 31,2 méter (az isztambuli Hagia Szophiáé 31,4 m).

Az Eski (vagyis: "régi") mecsetet 1414 januárjában szentelték fel. Alapjait Suleyman Celebi rakatta le, majd az építkezést testvérei, Musa Celebi, később Mehmet Celebi folytatta. Az építész Haci Alaaddin, segédje Omer Bin Ibrahim volt. A minaretet II. Murád oszmán szultán idején (1421–1448) építették. Az asszonyok páholyát 1612-ben Filibeli Ramazan aga építtette.

Edirne híres az „olajos májról”, fehér sajtjáról és gyümölcs alakú szappanjairól. Minden júniusban rendeznek a városban olajbirkózást, melynek neve törökül yağlı güreş mely az olimpiai játékok után a legrégebbi sportrendezvény.

• Trakya Egyetem

• İlhan Koman (1921–1986), szobrászművész
• Cem Adrian (1980–), énekes

•  
  Régi mecset
•  
  Köfteci Osman
•  
  Edirne
•  
  Edirne
•  
  Múzeum

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Edirne (település) témájú médiaállományokat.

• Képek a városról
• Képek és információ
• Képek a városról
• Edirne Web Portal
• Honlap Edirnéről Archiválva 2012. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Edirne időjárás
• historynet.com - A konstantinápolyi ágyú
• Edirne University Archiválva 2009. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben