Az ecuadori spanyol nyelvjárás (español ecuatoriano) a kasztíliai spanyol nyelv Ecuadorban használt változata, amely valamivel több mint 11 millió beszélővel rendelkezik.
Négy fő nyelvjárási területet lehet megkülönböztetni: partmentit, hegyit, amazóniait vagy keletit, valamint szigetit; az utóbbi a Galápagos-szigeteken. A népesség nagyobbik része, mintegy hatmillió fő a partmenti területeken koncentrálódik. A hegyi nyelvjárásban a kecsua nyelv hatásával kell számolni.
Az ecuadori spanyol sajátosságai – a művelt köznyelv, valamint a társalgási és népi nyelv figyelembevételével – az alábbiakban foglalhatóak össze:
A partmenti övezetben gyorsan beszélnek, bizonyos szóközi mássalhangzókat lazán ejtenek; míg a hegyekre a lassú beszédtempó a jellemző.
A partmenti területeken az /r/ és /rr/ fonémákat rendesen, pergetve ejtik és jól megkülönböztetik; a hegyi nyelvjárásban lazábban hangzik, gyakran réshangként valósul meg. Ugyanez vonatkozik a tr csoportra, amelyet a hegyi területeken lazábban ejtenek.
A partmenti nyelvjárásban a szó- és szótagvégi -s hehezetté alakul.
A hegyi nyelvjárásban a személyneveket névelővel használják: la María, el Antonio, el Rómulo.
A Cañar, Azuay és Loja provinciákban megkülönböztetik az ll/ʎ/ és y/ʝ/ kiejtését, az ország többi részén nem (lásd: yeísmo). A nem megkülönböztető ejtésmód háromféleképpen valósulhat meg: a partok mentén [ʝ], a hegyekben és főleg a fővárosban[ʒ] (magyar zs), valamint a falusi nyelvben [ʃ] (magyar s), amely valószínűleg kecsuaszubsztrátummal magyarázható.
Az x általában [s]-szé egyszerűsödik mássalhangzó előtt (pl. excursión, extrañar), valamint az auxilio szóban; magánhangzók közötti kiejtése [ks] vagy [gs] (pl. examen, éxito).
Kecsua eredetű szavakban előfordul még az [ʃ] hang: shigra ’fonott zsák’, shúa ’tolvaj’.
A partmenti nyelvjárásban a -d- kiesik az -ado, ritkábban -ido végződésekben. Szóvégi helyzetben viszont gyakran zöngétlenedik, ami főleg a művelt beszélőknél figyelhető meg: ciudad, virtud → ciudat, virtut ’város, erény’; valószínűleg a régi spanyol nyelvre vezethető vissza. A jelenség fordítottja éppúgy megtalálható, vagyis a -d kiesése: verdá, ciudá stb.
A hanyag és a népies nyelvben az m kiesik vagy hasonul mássalhangzó mellett: alumno → alunno ’tanuló’.
A ni- csoport magánhangzó előtt sokszor ny-nek hangzik: Antonio → Antoño ’Antal’, nieve → ñeve ’hó’.
Az Azuay és Cañar provinciák akcentusa sajátosan különbözik a többitől; jellemző a hangsúlynak a szó eleje felé tolódása: nosotros → nósotros ’mi’ (névmás), caminamos → cáminamos ’gyalogolunk’ stb.
Jegyzetek
Források
Manuel Alvar: Manual de dialectología hispánica. El Español de América. (spanyolul) Barcelona: Grupo Planeta. 1996. ISBN 9788434482180. (ECUADOR, Carlos Joaquín Córdova, Academia Ecuatoriana de la Lengua, pp. 184–195)
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Ecuadori spanyol nyelvjárás, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses. ®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.