Író Cyrano De Bergerac

március 6. – Sannois, 1655. július 28.) francia író, akinek nevét Edmond Rostand 1894-ben írt drámája tette világhírűvé. Verseket, szatirikus leveleket, színdarabokat és regényeket írt: a barokk próza mestere.

Cyrano de Bergerac
Élete
Született	1619. március 6. Párizs, Francia Királyság
Elhunyt	1655. július 28. (36 évesen) Sannois, Franciaország
A Wikimédia Commons tartalmaz Cyrano de Bergerac témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Cyrano (egyértelműsítő lap).

1619. március 6-án született Párizsban, szárd származású, jómódú polgári családban. Szülei Abel Cyrano de Mauvières és Espérance Bellanger voltak. Iskolái elvégzése után a hadseregben szolgált, kalandvágyó, híres verekedő volt. Nagyszájú, kötekedő embernek tartották, több mint ezer párbaja volt. Többnyire hatalmas méretű orra miatt gúnyolták. Bátorságáról, vakmerőségéről, tetteiről legendák születtek. A gascogne-i testőrcsapatban szolgált, előbb a champagne-i határvidéken a németek, majd pedig Arras ostrománál a spanyolok ellen harcolt. Mindkétszer megsebesült, de Arrasnál szerezte a legsúlyosabb sérülést, így megvált a katonaságtól.

 

Párizsban Pierre Gassendi materialista filozófus előadásait hallgatta.

Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte. A költeményei nyíltak, őszinték, csattanókra, fordulatokra épülnek. További munkái is frissek, elevenek, vakmerők, fantasztikusak és szellemesek.

Leghíresebb művei: a Nap államai és birodalmai és a Holdbéli utazás. A két regény képzeletbeli utazás; a fennálló társadalom kíméletlen szatírája, de egy eszményi társadalom álomképe is egyben.

Színműveiben bőven előfordulnak a bolondos ötletek, vaskos tréfák és groteszk jelenetek, a levelei tele vannak merész és eredeti metaforákkal.

Politikai szerzőként is jelentős. Egyszer egy epés költeményében támadta Mazarin bíboros-miniszterelnököt. Máskor meg heves pamfletet írt a Fronde felkelés résztvevői ellen, Mazarin védelmében. Ebben a művében a politikai realizmust hirdette.

Számos íróval, köztük Molière-rel is barátkozott. Egyesek úgy értékelik, hogy Molière ellopott volna egy egész sort Cyranótól, benne a költő nagy szellemiségével, ám sokkal valószínűbb, hogy a kettejük közti baráti viszonyból adódó kölcsönzés volt, amit Cyrano nem nehezményezett. Könnyelmű életet élt, sokszor nyomorgott. 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére. Egyházi személyek által feltüzelt fanatikusok merényletéről beszéltek. Maga Cyrano Egy gyilkos és rágalmazó jezsuitához írt levelet. Nem sokkal később, 1655. július 27-én Párizsban halt meg.

• Lettres (szatirikus levelek)
• L’Histoire comique des États et empires de la Lune - Holdbéli utazás (1657)
• L’Histoire comique des États et Empires du Soleil - Nap államai és birodalmai (1662)
• La Mort d'Agrippine - Agrippina halála (tragédia, 1654)
• Le pédant joué - A pórul járt tudálékos (vígjáték, 1654)
• Összes munkáit Oeuvres címmel többször kiadták, 3 kötetben 1858-ban és 1875-ben

• Holdbéli utazás. Regény; ford., utószó, jegyz. Szávai Nándor, ill. Csernus Tibor; Magyar Helikon, Bp., 1962
• Holdbéli utazás; ford., tan., jegyz. Szávai Nándor; LAZI, Szeged, 2002

• Bokor József (szerk.). Bergerac, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Ki volt Savinien Cyrano de Bergerac?
• Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 496–497. o.  

• Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac Magyar Elektronikus Könyvtár
• Cyrano de Bergerac: Holdbéli utazás (részletek)
• Gyulai Líviusz: Holdbéli utazás (grafika)
• Alkotói adatlapja a Moly oldalán

• Cyrano de Bergerac (film, 1950)