Carta Marina

Csupán két korábbi részletes térkép ismert, Jacob Ziegleré (Strasbourg, 1532) és Claudius Clavusé (15. század).

A térképet Rómában készítette a svéd Olaus Magnus egyháztudós, aki a svéd kormány képviseletében érkezett a városba, és nagy valószínűséggel a testvére és I. Gusztáv svéd király között kialakult ellenséges viszony miatt maradt hosszabb távon.

Általánosan elfogadott vélemény, hogy az 1555-ben Rómában kiadott Historia de Gentibus Septentrionalibus (Az északi népek leírása) a térlép ábrázolásaihoz kapcsolódó kommentárok gyűjteménye. A művet később Olaus lefordította olaszra és németre is.

12 év munka után az első példányokat 1539-ben Velencében nyomtatták, kilenc darab 55x40 centiméteres metszett fa lap segítségével, a kész térkép pedig 170 cm széles és 125 cm magas lett.

1572-ben Rómában Antoine Lafréry kinyomtatta a térkép reprodukcióját. Az eredeti térképek pedig 1574 után feledésbe merültek - talán mivel a kevés példányra III. Pál pápa 10 éves "szerzői joga" volt érvényes. Később széleskörűen megkérdőjelezték a térképek létezését.

1886-ban Oscar Brenner fedezett fel egy példányt a müncheni Hof- und Staatsbibliothekben, ahol ma is megtalálható. 1961-ben pedig Svájcban bukkantak egy példányra, amely jelenleg az Uppsalai Egyetem könyvtárában fellelhető.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carta marina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• (svéd nyelven) Geografiens och de geografiska upptäckternas historia / Geography and The Geographical Voyager's history
• "Carta marina et descriptio : the commentary by Olaus Magnus to Map of the Scandinavian countries 1539", Provisional ed. (1988)
• Lafréry reprodukciója (1572)

1. További információ a térképről