Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság: Bosznia-hercegovinai entitás
A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia-Hercegovinát alkotó ún.
entitásnak (a másik a Bosznia-hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik).
| Szerb Köztársaság | |||
| Република Српска Republika Srpska | |||
| |||
| Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Moja republika | |||
 | |||
| Fővárosa | hivatalosan Szarajevó, a gyakorlatban Banja Luka | ||
 é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 19′, k. h. 17° 19′ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| elnök | Milorad Dodik | ||
| Miniszterelnök | Radovan Višković | ||
| Hivatalos nyelv | szerb, bosnyák, horvát | ||
| Kikiáltása | 1992 | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 1 228 423 fő (2013) | ||
| Népsűrűség | 58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25 053 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Bosnyák konvertibilis márka (KM) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | BIH | ||
| Internet TLD | .ba | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Története
Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek. Erre a szerb milíciák a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával háborút indítottak a nem szerbek lakta országrész ellen.
A Szerb Köztársaságot a boszniai háború alatt (1992–1995) nemzetközileg nem ismerték el. Miután 1994-től kezdve a sorozatos katonai vereségek nyomán egyre jobban lecsökkent az államalakulat területe, az ország vezetői békekötésre kényszerültek.
1995-ben a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeszerződés értelmében a gyakorlatilag több részre szakadt Bosznia-Hercegovinát újraegyesítették, de a területén kikiáltott Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát béketárgyalások folyamán felállt Bosznia-hercegovinai Föderáció jogalanyiságát is elismerték. Bosznia-Hercegovinát két „entitásra” osztották fel, melyek önálló parlamenttel rendelkeznek. A dualista állam egységét a ENSZ Boszniai Főmegbízott Hivatala (Office of the High Representative, OHR) biztosítja, amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát. A főmegbízott megsemmisítheti a parlamentek határozatait.
A Szerb Köztársaság legfőbb támogatója Szerbia.
Közigazgatás
A Szerb Köztársaság 7 régióra oszlik:
 |
|
Képek
-
-
-
Prijedor
Lásd még
 | Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.