Besenyszög: Magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.

Besenyszög
Besenyszög: Fekvése, Története, Közélete
Besenyszög címere
Besenyszög címere
Besenyszög zászlaja
Besenyszög zászlaja
Közigazgatás
OrszágBesenyszög: Fekvése, Története, Közélete Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállásváros
PolgármesterBalogh Zoltán (független)
Irányítószám5071
Körzethívószám56
Népesség
Teljes népesség3107 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség23,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület138,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besenyszög: Fekvése, Története, Közélete é. sz. 47° 18′, k. h. 20° 16′, k. h. 20° 16′
Besenyszög (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Besenyszög
Besenyszög
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Besenyszög weboldala
Besenyszög: Fekvése, Története, Közélete
A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyszög témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Szolnok északi szomszédságában fekszik, attól 16,5 kilométerre, Jászladánytól 18, Tiszasülytől pedig 20 kilométer távolságra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tiszasüly, északkelet felől Hunyadfalva és Kőtelek, kelet felől Csataszög, délkelet felől Törökszentmiklós és Tiszapüspöki, dél felől Szajol, délnyugat felől Szolnok, nyugat felől Zagyvarékas és Szászberek, északnyugat felől pedig Jászladány.

Több kisebb-nagyobb külterületi lakott rész tartozik hozzá, ezek jobbára a település központjától déli-délkeleti irányban helyezkednek el.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Szolnok és a környező jászsági települések irányából is a 3225-ös úton. Keleti külterületeit átszeli még a Csataszög-Kőtelek felé vezető 3224-es út is.

Határszélét délen átszeli az M4-es autóút is, amelynek itt egyetlen kisebb pihenőhelye van.

Története

A község nevét a Besen nevű vízfolyásról kapta. Ez az elnevezés a besenyő nép emlékét őrzi. A terület már a neolitikum idején is lakott volt. A mai település 1771 és 1774 között alakult ki négy elpusztult középkori faluból. A község határa 1944-ben, Szolnok közelsége miatt, jelentős hadi események színtere volt. A faluban a házak egy része még őrzi a régi népi építészet tornác nélküli, fűrészes oromzatú jellegét.

2011. május 25-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.

2013. július 15. napján városi címet kapott a köztársasági elnöktől.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Boros Emil (független)
  • 1994-1998: Boros Emil (független)
  • 1998-2002: Balogh Zoltán (független)
  • 2002-2006: Balogh Zoltán (független)
  • 2006-2010: Balogh Zoltán (független)
  • 2010-2014: Balogh Zoltán (független)
  • 2014-2019: Balogh Zoltán (független)
  • 2019-től: Balogh Zoltán (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3358
3318
3279
3217
3118
3107
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,8%, református 2,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,2% (24,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, ruszinnak és görögnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,2% volt római katolikus, 1,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 19% felekezeten kívüli (36,5% nem válaszolt).

Nevezetességei

A késő barokk stílusú római katolikus templom 1783–86 között épült Eszterházy Károly egri püspök megbízásából, Francz József tervei alapján. A szentély késő barokk stílusú mennyezetképe 1790 körül készült.

A barokk főoltárt Steinhauser Antal szobrász alkotta, az 1787-ben keletkezett oltárképet pedig Huszár Károly egri festőművész. A főoltár tabernákuluma és a padok 18. századi barokk munkák, a szószék viszont a 19. század első felében készült klasszicista stílusban. A jelenelgi oltárképet a város szülötte Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas festőművész festette, címe: Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust.

Híres emberek

Képgaléria

Jegyzetek

További információk

Tags:

Besenyszög FekvéseBesenyszög TörténeteBesenyszög KözéleteBesenyszög NépességBesenyszög NevezetességeiBesenyszög Híres emberekBesenyszög KépgalériaBesenyszög JegyzetekBesenyszög További információkBesenyszögJász-Nagykun-Szolnok vármegyeSzolnoki járásVáros

🔥 Trending searches on Wiki Magyar:

Goldie HawnFIFA-világranglistaSzerbhorvát nyelvDarnyi TamásMagyarország uralkodóinak listájaOppenheimer (film)Őszi kikericsAmon GöthSzlovákiaEli WallachKúria (bíróság)NeurózisBNO-10 kódok listájaZsidókTérképIndiaKoszovóMiG–31Bob MarleyMagyar Szocialista PártKuruc.infoBarátok köztHalotti beszéd és könyörgésÁder JánosApostolWittelsbach Erzsébet magyar királynéDespacitoLabdarúgó-Európa-bajnokságNovák Katalin kegyelmezési ügyeKossuth LajosKung Fu Panda 4.Egyesült Nemzetek SzervezeteLondonLufthansaManhattan tervSchadl GyörgyPünkösdAdolf HitlerPetőfi SándorJóbarátokLíbiaLarry LloydPárbeszéd – A Zöldek Pártja2019-es európai parlamenti választás Magyarországon2014-es magyarországi országgyűlési választásAz utolsó vacsora (da Vinci-festmény)AlbániaMagyarország köztársasági elnökeMáltaVietnámGyőrIV. Károly magyar királySicko ModeSzellő IstvánHajdú Péter (műsorvezető)Ayrton SennaDepeche ModeSzilárd LeóRusznák AndrásTalmudAranycsapatTél ’94 hadműveletLogaritmusSalamoni döntésBrigitte NielsenMargit brit királyi hercegnőSógunOsztrák–Magyar MonarchiaTrinidad és TobagoPozsonyVédőszentek listájaA matematika történeteGeorge WashingtonMagyarország kormányfőinek listájaJézus Krisztus szupersztár (film)Szerelem (érzelem)Horvátországi háborúÁbrahám (Terah fia)🡆 More