Bőzsöny Ferenc: Magyar előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója.

január 7. – Budapest, 2018. október 25.) Kazinczy-díjas bemondó, előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója. A „Magyar Rádió hangja”, a tiszta, érthető beszéd egyik etalonja volt.

Bőzsöny Ferenc
A Csodák között élünk című könyvben Koós Gyula felvétele
Született	1931. január 7. Pécs
Elhunyt	2018. október 25. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	nyelvész, előadóművész, tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőzsöny Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családjával Budapestre költözött. Papnak készült, 1947-ben Veszprémben a Piarista Gimnáziumban tanult, ahol osztálytársa volt többek között Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök is. 1952-ben az akkori hatalom feloszlatta a gimnáziumot; főiskolára és egyetemre öt ízben sem vették fel, származása és előélete miatt. Esztergomban volt sorkatona, ahol egyik parancsnoka tanácsára jelentkezett rádióbemondónak. Többszöri meghallgatás után a több mint 3000 pályázó közül végül egyedüliként került a Magyar Rádióhoz. 1956. augusztus 24-én szólalt meg először élőben a Kossuth Rádióban 16 óra 30 perckor. A forradalom napjaiban személyes tanúja, résztvevője volt a rádióban történt eseményeknek. Rádiósként már felvették az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar–történelem szakára, ahol tanári képesítést szerzett, majd újabb három év angol szak után magyar nyelvészetből doktorált 1973-ban.

A Magyar Televízió népszerű műsorának, a Delta kisfilmjeinek egyik állandó narrátora volt. 2000 pünkösdjétől indult el a rádióban a magyar harangok történetét bemutató Déli harangszó című sorozat, amelynek során minden héten más-más Kárpát-medencei magyar templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait a kezdetektől ellátta. Több mint 300 harangot szólaltattak meg. Több nevezetes személy temetését is levezette: Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetését, Bethlen István miniszterelnök hamvainak hazai földbe helyezését és Grósz Károly temetését. A Mesélő Krónikák című ismeretterjesztő műsort is ő vezette.

1973-tól tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi tagja, elnöke volt a Magyar Nemzeti Fórumnak, a Lezsák Sándor vezetésével, 2004. március 5-én, Veszprémben megalapított Mindszenty társaság 15 „alapító atyáinak” egyike. Nyugalomba vonulását követően a Központi Papnevelő Intézet rektora, Bíró László püspök meghívására az intézet retorikatanára lett.

• A nagyítás, túlzás, kicsinyítés stilisztikai vizsgálata a Magyar Rádió nyelvében; ELTE, Budapest, 1975 (Nyelvtudományi dolgozatok)
• A fehér szmokingos lovag, i. m. Reithauser Frigyes; szerk. Koltay Gábor, Bőzsöny Ferenc; Szabad Tér, Budapest, 2001
• Aki a harangért szól… azaz Harangszótól a hangszórón át harangszóig, avagy Bőzsöny, azaz mélyhangú érchegység a dumakanyarban”; Schöck Bt., Szekszárd, 2006 + CD-ROM

• Wass Albert: Hagyaték

• A Magyar Rádió és Televízió nívódíja
• 1997-ben kapta meg a Kazinczy-díjat.
• A 2000. millenniumi esztendőben a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért kiérdemelte a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének kitüntető elismerését. Majd Budapest Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgárává választották.
• Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (2005)
• Tiszteletbeli tengerész

• Elhunyt Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió egykori főbemondója. hvg.hu. (Hozzáférés: 2018. október 25.)
• Bőzsöny Ferenc. harangok.hu. [2010. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 7.)
• Bőzsöny Ferenc. harangok.hu. [2010. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 7.)

• Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról, Koós Gyula fekete-fehér fotóival illusztrálva, Miskolc: Új Misszió (1990)