Bénulás

A neurológiában a bénulás az idegek működőképességének csökkenését jelenti, a vele járó érzés- és mozgáskiesésekkel. Átvitt értelemben a szubjektív érzetet is bénulásnak nevezik a működőképesség teljes megtartása mellett. A Christopher & Dana Reeve Foundation szerint minden ötvenedik ember diagnosztizálható bénulással. A mozgássérültek általában ellenzik a béna szó használatát emberre, mivel az ügyetlent is jelent. Csak az egyes testrészekkel kapcsolatban fogadják el.

A parézis szó a bénulás szinonimája. A teljes bénulást összetételekben a plégia jelöli.

Az izomerőt csökkentő bénulást okozhatja méreg, gyulladás, vagy a mozgatóidegek, vagy az izmok fizikai sérülése. A gyulladás által okozott bénulásra példa a gyermekbénulás, a fizikai sérülésre a lábak bénulása a gerincvelő megszakadása miatt. Ismert okok a szélütés, az infantilis cerebrálparézis, a perifériás neuropátia, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS), a botulizmus, a nyitott gerinc, a sclerosis multiplex, és a Guillain‑Barré-szindróma. A REM alvásban ideiglenes a bénulás, aminek szabályozási hibája alvási bénulást okoz. Az idegműködésre ható vegyszerek közül ismert példa a kuráre. Emellett a tudomány még sok más okról is tud.

A bénulás súlyosságát rendszerint az angol Medical Research Council (BMRC) által bevezetett skálán értékelik:

• 0/5: teljes bénulás, az izomaktivitás teljes hiánya
• 1/5: látható vagy tapintható összehúzódás mozgató hatás nélkül
• 2/5: a gravitációs erő kikapcsolásával a mozgás lehetséges
• 3/5: a gravitációval szembeni mozgás épphogy lehetséges
• 4/5: mozgás nagyobb ellenállással szemben is
• 5/5: normál erő

A pszeudoparalízis azt jelenti, hogy az érintett bizonyos mozdulatokat mellőz fájdalom, orgazmus, koordinációs zavarok, vagy más, az izomműködést közvetlenül nem érintő ok miatt. Gyerekeknél ez a veleszületett szifilisz jele lehet.

A pszichikai okokból történő bénulások körébe tartozik a disszociatív mozgászavar (ICD-10 kód: F44.4). A mozgásképesség teljes, vagy részleges kiesése jellemzi az akaratlagosan irányítható izmokban, vagy a következők különböző és változó fokozatokban: ataxia, koordinációs zavarok, vagy képtelenség a segítség nélküli állásra.

A bénulás lehet helyi, vagy kiterjedt, egy bizonyos mintát követő. A legtöbb idegrendszer károsodása miatt bekövetkező bénulás állandó, azaz nem változik az idővel. Más okokból előfordulnak ideiglenes bénulások, például alvási bénulás.

A felszálló bénulás először az alsó végtagokat érinti, és felfelé terjed. A leszálló fordítva, először a felső végtagokat, és utána az alsó végtagokat bénítja meg. A felszálló bénulásra példa a Guillen-Barré-kór, vagy a Duchenne típusú izomsorvadás. A botulizmus a leszálló bénulásra ad példát.

A bénulás érintheti a gégét, és a hangszalagokat is, ezzel a hangadás, illetve a beszéd képességét rontva, vagy megszüntetve. Gyakran sürgős beavatkozást igényel, mert nehézlégzést is okozhat, különösen kétoldali esetben.

Sok állatfaj bénító mérget használ támadásra vagy védekezésre.

Gerinctelenek

Egyes darázsfajok nőstényei az utódaik számára ejtett zsákmányt nem pusztítják el, hanem megbénítva helyezik el a fészekbe. Így biztosítják, hogy a hús friss maradjon. A megbénított áldozatra petéznek, ami a lárva tápláléka lesz.

Gerincesek

A japán fugu étel egyik fő alapanyaga a Takifugu rubripes és más hasonló halak. Ezek tetrodotoxint tartalmaznak, amely az idegsejtek nátriumcsatornáihoz kötődik, így akadályozva azok működését. A méreg nem halálos adagja ideiglenes bénulást okoz. Ez a méreg több állatfajban is előfordul, még zsinórférgekben is.

A hosszú, megnyúlt testű kutyákban gyakran elmeszesedik a csigolyák közötti porckorong, és ettől törékennyé válik. Ha eltörik, akkor elcsúszhat, és ekkor nyomja az idegeket. A kisebb törés csak bénulást okoz, míg a nagyobb törés a vérkeringést is elzárhatja. A bénulás 24 órán belül műtéttel visszafordítható, ezután az esélyek rohamosan romlanak, mert a gerincvelő haldokolni kezd.

A bénulás egy másik fajtájában a lemez egy darabja letörik, bekerül a véráramba, és elzárja az áramlást. Az ér által elzárt idegek vérellátás hiányában elpusztulnak.

A német juhász különösen hajlamos a degeneratív mielopátiára. Ez a gerincvelő idegeinek folyamatos károsodása, ami a hátsó lábak gyengülését és bénulását okozza. Az érintett kutyáknál gyakran a vizelet-és a székletvisszatartás is gondot jelent. A betegség folyamatosan halad előre. Ez a betegség gyakran más nagy testű kutyákat is érint. Feltehetően autoimmun eredetű.

Szívzörejes macskákban vérrögök alakulhatnak ki, amelyek a vérárammal a lest minden pontjára eljuthatnak. Ha a vérrög elég nagy, akkor elzárhatja a combartériákat, ami a hátsó láb bénulását okozza.

Sok kígyófaj mérge erős neurotoxinokat tartalmaz,