Az ólomnak (Pb) négy stabil izotópja van: 204Pb, 206Pb, 207Pb, 208Pb.
Az ólom-204 teljesen primordiális nuklid, radioaktív bomlások révén nem keletkezik. A másik három izotóp, az ólom-206, ólom-207 és ólom-208 a három bomlási sor – rendre az uránsor (vagy rádiumsor), az aktíniumsor és a tóriumsor – végterméke. Ezek a bomlási sorok rendre a primordiális U-238, U-235, és Th-232 bomlási sorai, ám ezek az ólomizotópok részben primordiális eredetűek, azaz nemcsak radioaktív bomlás termékeként, hanem szupernóvákban is keletkeznek. Az ólom-204 és a többi izotóp primordiális mennyiségének rögzített aránya felhasználható viszonyítási alapként, hogy megbecsüljék a kőzetekben az urán és tórium bomlása során keletkező ólom mennyiségét (ólom–ólom és urán–ólom kormeghatározás).
A leghosszabb élettartamú radioizotópja az 205Pb (felezési ideje ~15,3 millió év) és az 202Pb (~53 000 év). A természetben előforduló radioaktív izotópok közül a legrövidebb felezési idővel az 210Pb rendelkezik (22,20 év).
Standard atomtömege (a stabil izotópok atomtömegének előfordulási gyakorisággal súlyozott átlaga) 207,2(1) u. Az összes kémiai elem közül az ólom rendelkezik a legnehezebb stabil izotóppal: ez az 208Pb (a nála nehezebb, korábban stabilnak tartott 209Bi-ről kiderült, radioaktív, felezési ideje 1,9·1019 év). Összesen 38 ólomizotópot ismerünk, köztük néhány rendkívül instabil, csak mesterséges előállítható részecskét.
Teljesen ionizált állapotában az 205Pb izotóp is stabillá válik.
Az 206Pb az U-238 bomlási sorának – a „rádiumsornak” vagy „uránsornak” – utolsó tagja. Zárt rendszerben egy adott tömegű 238U minta több lépés sorozatán keresztül 206Pb-tá bomlik. A köztes bomlástermékek mennyisége idővel egyensúlyi állapotot ér el (azonban ennek időigénye elég nagy, mivel az 234U felezési ideje 245 500 év.) Amint beáll ez a stabil állapot, az 238U/206Pb arány egyenletesen fog csökkenni, míg a köztitermékek egymáshoz viszonyított mennyisége állandó marad.
A rádiumsorban található izotópok többségéhez hasonlóan az 206Pb-ot is eredetileg a rádium egyik változataként, rádium G-nek nevezték el. Mind a 210Po (rádium F) alfa-bomlásának, mind a jóval ritkább 206Tl (rádium EII) béta-bomlásának ez az izotóp a terméke.
Az 207Pb az 235U-ből kiinduló aktíniumsor utolsó tagja.
Az 208Pb a 232Th-ből kiinduló tóriumsor utolsó tagja.
Az 204Pb teljes mennyisége primordiáls eredetű, így felhasználható a mintában található egyéb ólomizotópok primordiális mennyiségének becslésére.[forrás?] Az ólom-206, -207 és -208 többletmennyisége tehát feltehetően radioaktív bomlásból származik[forrás?], ami a kőzetek (keletkezésük óta eltelt) korának különböző, az urán és tórium bomlásán alapú meghatározását teszi lehetővé.
nuklid jele | történelmi név | Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) | felezési idő | bomlási mód(ok) | leány- izotóp(ok) | magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) | természetes ingadozás (móltört) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
gerjesztési energia | ||||||||||
178Pb | 82 | 96 | 178,003830(26) | 0,23(15) ms | 0+ | |||||
179Pb | 82 | 97 | 179,00215(21)# | 3# ms | 5/2−# | |||||
180Pb | 82 | 98 | 179,997918(22) | 4,5(11) ms | 0+ | |||||
181Pb | 82 | 99 | 180,99662(10) | 45(20) ms | α (98%) | 177Hg | 5/2−# | |||
β+ (2%) | 181Tl | |||||||||
182Pb | 82 | 100 | 181,992672(15) | 60(40) ms [55(+40−35) ms] | α (98%) | 178Hg | 0+ | |||
β+ (2%) | 182Tl | |||||||||
183Pb | 82 | 101 | 182,99187(3) | 535(30) ms | α (94%) | 179Hg | (3/2−) | |||
β+ (6%) | 183Tl | |||||||||
183mPb | 94(8) keV | 415(20) ms | α | 179Hg | (13/2+) | |||||
β+ (ritka) | 183Tl | |||||||||
184Pb | 82 | 102 | 183,988142(15) | 490(25) ms | α | 180Hg | 0+ | |||
β+ (ritka) | 184Tl | |||||||||
185Pb | 82 | 103 | 184,987610(17) | 6,3(4) s | α | 181Hg | 3/2− | |||
β+ (ritka) | 185Tl | |||||||||
185mPb | 60(40)# keV | 4,07(15) s | α | 181Hg | 13/2+ | |||||
β+ (ritka) | 185Tl | |||||||||
186Pb | 82 | 104 | 185,984239(12) | 4,82(3) s | α (56%) | 182Hg | 0+ | |||
β+ (44%) | 186Tl | |||||||||
187Pb | 82 | 105 | 186,983918(9) | 15,2(3) s | β+ | 187Tl | (3/2−) | |||
α | 183Hg | |||||||||
187mPb | 11(11) keV | 18,3(3) s | β+ (98%) | 187Tl | (13/2+) | |||||
α (2%) | 183Hg | |||||||||
188Pb | 82 | 106 | 187,980874(11) | 25,5(1) s | β+ (91,5%) | 188Tl | 0+ | |||
α (8,5%) | 184Hg | |||||||||
188m1Pb | 2578,2(7) keV | 830(210) ns | (8−) | |||||||
188m2Pb | 2800(50) keV | 797(21) ns | ||||||||
189Pb | 82 | 107 | 188,98081(4) | 51(3) s | β+ | 189Tl | (3/2−) | |||
189mPb | 40(30)# keV | 1# perc | β+ (99,6%) | 189Tl | (13/2+) | |||||
α (0,4%) | 185Hg | |||||||||
190Pb | 82 | 108 | 189,978082(13) | 71(1) s | β+ (99,1%) | 190Tl | 0+ | |||
α (0,9%) | 186Hg | |||||||||
190m1Pb | 2614,8(8) keV | 150 ns | (10)+ | |||||||
190m2Pb | 2618(20) keV | 25 µs | (12+) | |||||||
190m3Pb | 2658,2(8) keV | 7,2(6) µs | (11)− | |||||||
191Pb | 82 | 109 | 190,97827(4) | 1,33(8) perc | β+ (99,987%) | 191Tl | (3/2−) | |||
α (0,013%) | 187Hg | |||||||||
191mPb | 20(50) keV | 2,18(8) perc | β+ (99,98%) | 191Tl | 13/2(+) | |||||
α (0,02%) | 187Hg | |||||||||
192Pb | 82 | 110 | 191,975785(14) | 3,5(1) perc | β+ (99,99%) | 192Tl | 0+ | |||
α (0,0061%) | 188Hg | |||||||||
192m1Pb | 2581,1(1) keV | 164(7) ns | (10)+ | |||||||
192m2Pb | 2625,1(11) keV | 1,1(5) µs | (12+) | |||||||
192m3Pb | 2743,5(4) keV | 756(21) ns | (11)− | |||||||
193Pb | 82 | 111 | 192,97617(5) | 5# perc | β+ | 193Tl | (3/2−) | |||
193m1Pb | 130(80)# keV | 5,8(2) perc | β+ | 193Tl | 13/2(+) | |||||
193m2Pb | 2612,5(5)+X keV | 135(+25−15) ns | (33/2+) | |||||||
194Pb | 82 | 112 | 193,974012(19) | 12,0(5) perc | β+ (100%) | 194Tl | 0+ | |||
α (7,3·10−6%) | 190Hg | |||||||||
195Pb | 82 | 113 | 194,974542(25) | ~15 perc | β+ | 195Tl | 3/2#− | |||
195m1Pb | 202,9(7) keV | 15,0(12) perc | β+ | 195Tl | 13/2+ | |||||
195m2Pb | 1759,0(7) keV | 10,0(7) µs | 21/2− | |||||||
196Pb | 82 | 114 | 195,972774(15) | 37(3) perc | β+ | 196Tl | 0+ | |||
α (3·10−5%) | 192Hg | |||||||||
196m1Pb | 1049,20(9) keV | <100 ns | 2+ | |||||||
196m2Pb | 1738,27(12) keV | <1 µs | 4+ | |||||||
196m3Pb | 1797,51(14) keV | 140(14) ns | 5− | |||||||
196m4Pb | 2693,5(5) keV | 270(4) ns | (12+) | |||||||
197Pb | 82 | 115 | 196,973431(6) | 8,1(17) perc | β+ | 197Tl | 3/2− | |||
197m1Pb | 319,31(11) keV | 42,9(9) perc | β+ (81%) | 197Tl | 13/2+ | |||||
IT (19%) | 197Pb | |||||||||
α (3·10−4%) | 193Hg | |||||||||
197m2Pb | 1914,10(25) keV | 1,15(20) µs | 21/2− | |||||||
198Pb | 82 | 116 | 197,972034(16) | 2,4(1) óra | β+ | 198Tl | 0+ | |||
198m1Pb | 2141,4(4) keV | 4,19(10) µs | (7)− | |||||||
198m2Pb | 2231,4(5) keV | 137(10) ns | (9)− | |||||||
198m3Pb | 2820,5(7) keV | 212(4) ns | (12)+ | |||||||
199Pb | 82 | 117 | 198,972917(28) | 90(10) perc | β+ | 199Tl | 3/2− | |||
199m1Pb | 429,5(27) keV | 12,2(3) perc | IT (93%) | 199Pb | (13/2+) | |||||
β+ (7%) | 199Tl | |||||||||
199m2Pb | 2563,8(27) keV | 10,1(2) µs | (29/2−) | |||||||
200Pb | 82 | 118 | 199,971827(12) | 21,5(4) óra | β+ | 200Tl | 0+ | |||
201Pb | 82 | 119 | 200,972885(24) | 9,33(3) óra | EC (99%) | 201Pb | 5/2− | |||
β+ (1%) | 201Tl | |||||||||
201m1Pb | 629,14(17) keV | 61(2) s | 13/2+ | |||||||
201m2Pb | 2718,5+X keV | 508(5) ns | (29/2−) | |||||||
202Pb | 82 | 120 | 201,972159(9) | 52,5(28)·103 év | EC (99%) | 202Tl | 0+ | |||
α (1%) | 198Hg | |||||||||
202m1Pb | 2169,83(7) keV | 3,53(1) óra | IT (90,5%) | 202Pb | 9− | |||||
EC (9,5%) | 202Tl | |||||||||
202m2Pb | 4142,9(11) keV | 110(5) ns | (16+) | |||||||
202m3Pb | 5345,9(13) keV | 107(5) ns | (19−) | |||||||
203Pb | 82 | 121 | 202,973391(7) | 51,873(9) óra | EC | 203Tl | 5/2− | |||
203m1Pb | 825,20(9) keV | 6,21(8) s | IT | 203Pb | 13/2+ | |||||
203m2Pb | 2949,47(22) keV | 480(7) ms | 29/2− | |||||||
203m3Pb | 2923,4+X keV | 122(4) ns | (25/2−) | |||||||
204Pb | 82 | 122 | 203,9730436(13) | Látszólag stabil | 0+ | 0,014(1) | 0,0104–0,0165 | |||
204m1Pb | 1274,00(4) keV | 265(10) ns | 4+ | |||||||
204m2Pb | 2185,79(5) keV | 67,2(3) perc | 9− | |||||||
204m3Pb | 2264,33(4) keV | 0,45(+10−3) µs | 7− | |||||||
205Pb | 82 | 123 | 204,9744818(13) | 1,53(7)·107 év | EC | 205Tl | 5/2− | |||
205m1Pb | 2,329(7) keV | 24,2(4) µs | 1/2− | |||||||
205m2Pb | 1013,839(13) keV | 5,55(2) ms | 13/2+ | |||||||
205m3Pb | 3195,7(5) keV | 217(5) ns | 25/2− | |||||||
206Pb | rádium G | 82 | 124 | 205,9744653(13) | Látszólag stabil | 0+ | 0,241(1) | 0,2084–0,2748 | ||
206m1Pb | 2200,14(4) keV | 125(2) µs | 7− | |||||||
206m2Pb | 4027,3(7) keV | 202(3) ns | 12+ | |||||||
207Pb | aktínium D | 82 | 125 | 206,9758969(13) | Látszólag stabil | 1/2− | 0,221(1) | 0,1762–0,2365 | ||
207mPb | 1633,368(5) keV | 806(6) ms | IT | 207Pb | 13/2+ | |||||
208Pb | tórium D | 82 | 126 | 207,9766521(13) | Látszólag stabil | 0+ | 0,524(1) | 0,5128–0,5621 | ||
208mPb | 4895(2) keV | 500(10) ns | 10+ | |||||||
209Pb | 82 | 127 | 208,9810901(19) | 3,253(14) óra | β− | 209Bi | 9/2+ | Nyomokban | ||
210Pb | rádium D radioólom | 82 | 128 | 209,9841885(16) | 22,20(22) év | β− (100%) | 210Bi | 0+ | Nyomokban | |
α (1,9·10−6%) | 206Hg | |||||||||
210mPb | 1278(5) keV | 201(17) ns | 8+ | |||||||
211Pb | aktínium B | 82 | 129 | 210,9887370(29) | 36,1(2) perc | β− | 211Bi | 9/2+ | Nyomokban | |
212Pb | tórium B | 82 | 130 | 211,9918975(24) | 10,64(1) óra | β− | 212Bi | 0+ | Nyomokban | |
212mPb | 1335(10) keV | 5(1) µs | (8+) | |||||||
213Pb | 82 | 131 | 212,996581(8) | 10,2(3) perc | β− | 213Bi | (9/2+) | |||
214Pb | rádium B | 82 | 132 | 213,9998054(26) | 26,8(9) perc | β− | 214Bi | 0+ | Nyomokban | |
215Pb | 82 | 133 | 215,00481(44)# | 36(1) s | 5/2+# |
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of lead című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A tallium izotópjai | Az ólom izotópjai | A bizmut izotópjai |
Izotópok listája |
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Az ólom izotópjai, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.