Az Apostoli hitvallás (latinul: Symbolum apostolicum vagy Symbolum apostolorum) a keresztény egyházak egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása.
A nyugati kereszténységben ez a legelterjedtebb hitvallás, a katolikus és a protestáns egyházakban széles körben ismert. Az ortodox egyházak nem használják, bár mindegyikük elismeri hitvallásként. Háromosztatú hitvallás, tehát három hitágazatban vallja meg a Szentháromság három személyébe vetett hitet. Szerkezetében és szóhasználatában is hasonlít a Nikaia–konstantinápolyi hitvalláshoz, viszont jóval rövidebb annál; mind a két hitvallást közkeletűleg Hiszekegynek is nevezik.
Latin szöveg | A szöveg értelme | Római katolikus szöveg | Károlyi-féle református szöveg |
---|---|---|---|
|
|
|
|
Egy ősi keresztelési hitvallásból Kr. u. 125-135 körül alakult ki az ún. régi Római hitvallás. Ennek eredeti nyelve görög volt, és a későbbi Apostoli hitvallásnál néhány tagmondattal kevesebbet tartalmazott.
A hitvallás mai szövege a 6-8. században rögzült Nyugat-Európában. Rómában a 9-11. században vált kizárólagossá a többi szövegváltozattal szemben. Legkésőbb a 13. századra az egész nyugati kereszténység számára ez a szöveg a meghatározó. A hitvallás bibliai fordulatokból épül fel, tömören sorolja fel a keresztény hit legfontosabb tételeit. A leghosszabb, leghangsúlyosabb része a második hitágazat. Első ismert magyar fordítása a 16. század elejéről származik.
Egy IV. századi legenda szerint az Apostoli hitvallást a tizenkét apostol alkotta meg, mégpedig úgy, hogy mindegyikük egy-egy mondatot, tételt mondott, és ezek alkotják a ma is ismert szöveget. A legenda történetiségét már a 15. században elvetették.
A nyugati kereszténységben gyakran használják a hitoktatás során, a keresztény hit lényegének rövid összefoglalásakor és az istentiszteleteken. A katolikus miséken ritkábban hangzik el, mint a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, legtöbbször keresztelési szertartáshoz kapcsolódóan. A protestáns egyházak istentiszteleteiken jóval gyakrabban használják. A keresztelési szertartás keretében elterjedt és ősi formája az Apostoli hitvallásnak, amikor a keresztelő pap vagy lelkész a családnak kérdés formájában („Hisztek-e…”) mondja el a hitvallást, amire a család így válaszol: „Hiszünk”.
Sok reformáció-kori vagy későbbi katekizmus tartalmazza az Apostoli hitvallás szövegét, és gyakran részletesebb magyarázatot is fűz hozzá, mint például Luther Márton Kis kátéja vagy a Heidelbergi káté.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Apostoli hitvallás, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.