Antoine César Becquerel (Châtillon-sur-Loing, Franciaország, 1788.
március 7. – Párizs, 1878. január 18.) francia fizikus, Alexandre Edmond Becquerel fizikus apja, a fizikai Nobel-díjas Henri Becquerel nagyapja, Jean Becquerel fizikus dédapja.
Antoine César Becquerel | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1788. március 7. Châtillon-sur-Loing, Franciaország |
Elhunyt | 1878. január 18. (89 évesen) Párizs, Franciaország |
Sírhely | Châtillon-Coligny |
Ismeretes mint | A fotoelektromos Becquerel-jelenség felfedezője |
Nemzetiség | francia |
Állampolgárság | francia |
Gyermekek | Alexandre Edmond Becquerel (1820–1891) |
Iskolái | École polytechnique |
Pályafutása | |
Szakterület | fizika, kémia |
Munkahelyek | |
Párizsi Műszaki Egyetem (École polytechnique) | tanfelügyelő (1812–1814) |
Conservatoire national des arts et métiers | tanár (1815–1837), professzor (1837–) |
Más munkahelyek | Francia hadsereg vezérkara (1814–1815) |
Szakmai kitüntetések | |
Copley-érem (1837) | |
Akadémiai tagság | Francia Természettudományi Akadémia Royal Society (1837) Holland Tudományos és Művészeti Akadémia (1851) |
Hatással voltak rá | René Just Haüy |
Hatással volt | Alexandre Edmond Becquerel |
Antoine César Becquerel aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Antoine César Becquerel témájú médiaállományokat. |
Châtillon-sur-Loingban született. Egyetemi tanulmányai után 1810–1812 között a francia hadsereg tisztjeként részt vett a félszigeti háborúban. Ezután a École polytechnique tanfelügyelője lett, de már 1814-ben visszahívták a hadseregbe. A vezérkarhoz osztották be, és a mérnöki kar egyik századparancsnoka lett. 1815-ben leszerelt, és ettől fogva a Párizsi Természetrajzi Múzeumban (Muséum national d'Histoire naturelle) tanított, illetve fizikai és kémiai kutatásokkal foglalkozott. Miután fia, Alexandre Edmond Becquerel elvégezte az egyetemet, maga mellé vette asszisztensnek. A fiú nemcsak a kísérletekben segített apjának, de eredményei megírásában és kiadásában is.
1825-ben feltalálta az elektromos ellenállás minden korábbinál pontosabb mérését lehetővé tevő differenciál-galvanométert.
Apa és fiú közös felfedezése (1839-ben) a róluk Becquerel-jelenségnek elnevezett fotoelektromos hatás.
Vizsgálta a turmalin elektromos tulajdonságait, fémek elektromos vezetőképességét, az elektromágneses és elektrokémiai jelenségeket.
Fiával közösen:
A fotoelektromos Becquerel-jelenséget róla és fiáról nevezték el. Lényege, hogy az elektrolit oldattal érintkező fémelektród potenciálja fény hatására megváltozik. Ha két ugyanolyan elektródot használunk, akkor a megvilágított elektródból a fény hatására áram folyik át a nem vagy csak kevésbé megvilágított elektródba. A potenciálkülönbség függ az elektródok és az elektrolit anyagától, valamint a megvilágító elektromágneses sugárzás hullámhosszától (látható fény, ultraibolya, illetve röntgensugárzás) — látható fénynél ez néhány mikrovolt, röntgensugárzásnál akár néhány tized volt is lehet. Napjainkban ez a napelemek működésének alapja.
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Antoine César Becquerel, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.