A Vallás Európában
Európában a vallásosság az emberek többsége számára ma már nem jelent szükségképpen vallásgyakorlatot; nem igénylik feltétlenül az egyházak közreműködését.
A társadalom többsége magánügynek tekinti a vallást, és az egyre inkább az intim szférába kerül. Csökken az egyháztagok száma és az istentiszteleteken résztvevők aránya. Az egyházban megnőtt a laikusok aránya. A hívők többsége közösségi élményként éli meg a hitét. Ez a háttere a bázisközösségi mozgalmak keletkezésének, amely a fejlett országokban az elszemélytelenedett társadalomnak tulajdonítható.
Az európaiak egy része vallásosnak nyilvánítja magát. Ők többségükben azt vallják, hogy Isten és a vallás fontos számukra, a tízparancsolatban összefoglalt erkölcsi elvek alapján állanak, többnyire ez szabja meg magatartásukat. Mindemellett – különösen az ifjúság körében – az utóbbi évtizedekben csökkent az istenhit és a vallásos gyakorlat.
A kelet-európai társadalmakban (így Magyarországon is) a 20. században a hagyományos vallásosság térvesztése gyorsabb volt, mint az ateizmus térnyerése. A politikai rendszerváltás megszüntette a vallásüldözést, átértékelte a vallást, biztosítja a vallásszabadságot. Ebben a régióban megfigyelhető a vallási érdeklődésnek és a hívő elkötelezettség vállalásának élénkülése, fokozódása.
Korunkban a kereszténység a legelterjedtebb vallás Európában. Egyes régiókban a társadalom nagy mértékben szekularizálódott.
A szekularizáció eszméjében és hatásában kettősség mutatkozik. Egyrészt a kultúra önállósulását jelenti, másrészt – sokak számára – az Istennel való minden kapcsolat kizárását. Az északi, protestáns többségű országokat erősebben érinti a szekularizációs folyamat, mint a délebbi, katolikus nemzeteket.
A szekularizáció következtében az élet sok területén csökkent a vallás befolyása. Az emberek gondján-baján az orvostudomány, a szervezett szociális gondoskodás kíván segíteni.
A vallási közömbösség és az ateizmus az elmúlt száz évben vált jelentőssé a vallási életben. Ateista az, aki nem hisz Istenben, aki a világot Isten nélkül tételezi fel, és kizárólag materialista álláspontra helyezkedik. A gyakorlati ateista nem tagadja nyíltan Istent, de úgy él, mintha Isten nem létezne. A vallástalanság mértéke sokak szerint összefügg a gazdasági fejlettséggel, az életszínvonal alakulásával. Ennek viszont ellentmond, hogy például az Egyesült Államok vallási élete sokkal intenzívebb, mint Európáé.
Térképek
-
A lakosság hány százaléka hisz Istenben (felmérés: Eurobaromer 2005) -
A vallást fontosnak megítélők aránya a lakosság százalékában (a sötétebb színeknél a lakosság nagyobb hányada ítéli fontosnak a vallást - 2008-2009 Gallup)
Történelem
Az utóbbi kétezer évben Európa vallási térképe többször változott.
Ókor
A Római Birodalomban (különösen Itáliában és Görögországban) fejlett politeista vallások alakultak ki. Később különféle keleti vallási kultuszok is eljutottak a Birodalom belsejébe (Ízisz-, Mithrász-kultusz stb.). A "barbár" területeken (a perifériákon) a vallási hiedelmek egyéb formái uralkodtak.
A monoteista (egyistenhívő) vallások közül elsőként a zsidó vallás jelent meg Európa déli, délkeleti részén. Zsidó kereskedők már a Kr. e. 3. század jártak Görögországban és Itáliában. A palesztinai történelem viszontagságos körülményei miatt már ekkor igen sok zsidó hagyta el Palesztinát, és telepedett le a Földközi-tenger keleti medencéjét határoló vidékeken, ahol zárt közösségekben élt és zsinagógákat épített vallásának gyakorlására.
A rómaiak a meghódított népek vallásait nem üldözték, sőt e népek isteneit is besorolták a birodalom istenvilágába. A zsidók monoteizmusa ellenállt ennek a vallási integrálódásnak. A zsidó felkelés bukása után felgyorsult a zsidó kivándorlás Palesztinából, és a zsidó vallásból kinőtt kereszténység a Földközi-tenger távolabb eső római provinciáiban is terjedt.
Őskeresztények
Az első keresztények életének lényege Krisztus követése, tanításainak és hitelveinek gyakorlása volt úgy, hogy azok a lehető leginkább hasonlítsanak Jézus Krisztus cselekedeteire. A világtól és bűneiktől való elfordulásuk jeléül megkeresztelkedtek és egész életüket Isten országa várásának állították be.
Már az 1. században terjedt a kereszténység a Római Birodalom területén.
Ókeresztény egyház
A 2-3. század folyamán a véres üldözések ellenére is rohamosan terjedt a Római Birodalom valamennyi provinciájában a kereszténység. Nagy Konstantin császár végül 313-ban engedélyezte keresztények szabad vallásgyakorlatát, és a 4. század végére a kereszténység államvallássá lett.
395-ben kettészakadt a birodalom, nyugati és keleti részre. Mindkettő keresztény volt már ekkor. Erre az időszakra vezethetők vissza a keleti és nyugati kereszténység kialakulásának és elkülönülésének kezdetei is.
Középkor
Az 5. században a Nyugat-római birodalom bukása (476) után a népvándorlás sok tekintetben elősegítette a kereszténység terjedését az egykori birodalom határain túl is, a germán és szláv törzsek körében.
A kereszténység már az első századokban sem volt teljesen egységes. A nyugati (latin) és a keleti (ortodox) egyház 1054-ben vált véglegesen külön (lásd: nagy egyházszakadás).
A 12. század környékén a pápák hangoztatták azt, hogy nemcsak lelki uralmat, hanem földi hatalmat is kaptak. Az ő idejükben a pápaság eljutott politikai hatalmának csúcspontjára, és – nyugaton – sikerült megvalósítania azt a törekvését, hogy világi dolgokban is ő legyen a legfőbb döntőbíró. Királyok függtek tőlük, koronákat ajándékoztak, polgárokat mentettek fel a hűségeskü alól, hadseregeket állítottak, békét, illetve keresztes hadjáratokat hirdettek.
Újkor
A római katolikus egyházból váltak ki a 16. században a történelmi protestáns felekezetek: az evangélikus (lutheránus), református (kálvinista), valamint az anglikán egyházak. A későbbiekben kialakult új-protestáns felekezetek (baptista, metodista stb.) Európában már nem terjedtek el jelentős mértékben.
Iszlám
Az iszlám a 8. században az arab hódítással együtt jelent meg a Pireneusi-félszigeten, ahol közel 800 éven át virágzott. A félsziget nagy részén kevert vallási összetételű népesség (keresztény, muszlim, zsidó) élt egymás mellett békében. A spanyol reconquista nyomában (15. század végére) kiszorultak a muszlimok és a zsidók a térségből.
Délkelet-Európában a török hódítás (14-17. század) nyomán terjedt el az iszlám, amely Albániában és Koszovóban ma is uralkodó. Jelentős számú muszlim népesség él még Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Macedóniában és Cipruson, valamint Oroszország európai részének délkeleti részének peremvidékein. A 20. században mintegy 8 millió török és arab vendégmunkás telepedett le a nyugat-európai országokban, majd a 21. században szintén jelentős számú muszlim menekült érkezett Európa nyugati felére.
Vallási folytonosság
Az európai kultúra kialakulásában és fejlődésében az egyik legfontosabb tényező a Római Birodalom volt, amely virágkorában Európa jelentős részére kiterjedt. Később a kontinens kulturális vívmányai a keresztény misszió által földrajzi határain messze túl hatottak.
A nyugati világ mai kultúrája az európai, görög-római civilizáción alapszik. Az európai népek kereszténységre térítésével a különféle népi hagyományokat nem sikerült eltörölni. A kereszténységre térés vallások együttélésére és szinkretizmusára adott alkalmat; az egyes kultuszok, mítoszok és jelképek folyamatossága mutatható ki az újkőkortól a 19. századig. A körmenetek, búcsújárások, a szentelt víz használata, a szentek képein levő glória, mind pogány eredetűek. A mise, amely az őskeresztény agapéból fejlődött ki, a misztériumvallások hatására a Krisztussal való egyesülés szertartásává vált.
A kereszténységet az itáliai–germán–gall–brit meghatározottságú középkor alakította életképessé, és francia–német–angol, sőt orosz világrendként vált kontinensközivé. Az elmúlt öt évszázadban az európai kultúra eljutott a világ minden tájára a földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás és a keresztény egyházak misszionáriusi törekvései révén. Vonzóereje még ma is erős, jóllehet Európában a 20. században súlyos válságok, világháborúk dúltak és a szekularizáció, a vallásellenes ideológiák (marxizmus, nácizmus, bolsevizmus) és diktatórikus rendszerek rombolták a vallási örökséget.
Vallásföldrajzi régiók
A protestáns vallási régió Észak- és ÉNy-Európában helyezkedik el, míg a katolikus vallási régió Délnyugat-Európában (Írország kivételével), illetve a közép-európai térségben (Lengyelország, Litvánia). A közbülső zónában található a vegyes felekezetű közép-európai katolikus és protestáns országok vallási régiója és a Kárpát-Balkán régió sok vallású (ortodox, katolikus, protestáns, muszlim) térsége.
A maradék országokban egyik-másik vallás csak relatív többséget képez: tehát lakosságuk felekezetileg vegyes.
Római katolikus
Európa 11 országában (a 20 század végén) magasabb a római katolikusok aránya 80%-nál: Ausztria, Belgium, Franciaország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Szlovénia, Portugália, Spanyolország), és a hívők még öt országban teszik ki az abszolút többséget: Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Litvánia. Tehát összesen 16 ország több mint fele katolikus.
Protestáns
A hívők arányát tekintve protestáns a népesség túlnyomó része hat országban: Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Egyesült Királyság. Ezeken túl Észtország is többnyire protestáns.
Ortodox
Az ortodox keresztények túlnyomó többségben Görögországban, Cipruson, Bulgáriában, Romániában, Moldovában, Szerbiában, Montenegróban és Macedóniában élnek, abszolút többségben pedig Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban.
Iszlám
Az ortodox vallási régió területén más keresztény felekezetek, az iszlám, valamint a zsidó vallás hívei is megtalálhatók. Az iszlám vallásúak többséget alkotnak Albániában és Koszovóban és ugyancsak a hívők jelentős hányadát alkotják Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Macedóniában és Bulgáriában.
Felmérések
| vallás / meggyőződés | a lakosság százaléka |
|---|---|
| keresztény | 71,6 % |
| - római katolikus | 45,3 % |
| - protestáns | 11,1 % |
| - ortodox | 9,6 % |
| - más keresztény | 5,6 % |
| más, nem keresztény vallású | 4,5 % |
| - muszlim | 1,8 % |
| - buddhista | 0,4 % |
| - zsidó | 0,3 % |
| - hindu | 0,3 % |
| - szikh | 0,1 % |
| - egyéb vallású | 1,6 % |
| nem vallásos | 24,0 % |
| - nem hívő/agnosztikus | 13,6 % |
| - ateista | 10,4 % |
Istenhit
Kelet-Európa
| Ország | A lakosság százalékában |
|---|---|
 Grúzia | 99% |
 Moldova | 95% |
 Románia | 95% |
 Bosznia-Hercegovina | 94% |
 Görögország | 92% |
 Szerbia | 87% |
 Horvátország | 86% |
 Lengyelország | 86% |
 Ukrajna | 86% |
 Fehéroroszország | 84% |
 Bulgária | 77% |
 Litvánia | 76% |
 Oroszország | 75% |
 Lettország | 71% |
 Magyarország | 59% |
 Észtország | 44% |
 Csehország | 29% |
Teljes Európa
religious_group_by_EU_member_state_(and_5_other_countries)_-_Eurobarometer_2010.svg)
| Country | Hisz Istenben | Hisz valamiféle felsőbb intelligenciában | Nem hisz egyikben sem |
|---|---|---|---|
 Málta | 94% | 4% | 2% |
| Románia | 92% | 7% | 1% |
 Ciprus | 88% | 8% | 3% |
| Görögország | 79% | 16% | 4% |
| Lengyelország | 79% | 14% | 5% |
 Olaszország | 74% | 20% | 6% |
 Írország | 70% | 20% | 7% |
 Portugália | 70% | 15% | 12% |
 Szlovákia | 63% | 23% | 13% |
 Spanyolország | 59% | 20% | 19% |
| Litvánia | 47% | 37% | 12% |
 Luxemburg | 46% | 22% | 24% |
| Magyarország | 45% | 34% | 20% |
 Ausztria | 44% | 38% | 12% |
 Németország | 44% | 25% | 27% |
 Egyesült Királyság | 37% | 33% | 25% |
 Belgium | 37% | 31% | 27% |
| Bulgária | 36% | 43% | 15% |
 Finnország | 33% | 42% | 22% |
 Szlovénia | 32% | 36% | 26% |
 Dánia | 28% | 47% | 24% |
 Hollandia | 28% | 39% | 30% |
 Franciaország | 27% | 27% | 40% |
| Észtország | 18% | 50% | 29% |
 Svédország | 18% | 45% | 34% |
| Csehország | 16% | 44% | 37% |
 EU átlag | 51% | 26% | 20% |
 Törökország | 94% | 1% | 1% |
| Horvátország | 69% | 22% | 7% |
 Svájc | 44% | 39% | 11% |
 Izland | 31% | 49% | 18% |
 Norvégia | 22% | 44% | 29% |
Vallási megoszlás
Közép-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):
| ország | népesség | keresztény | keresztény % | muszlim | muszlim % | vallástalan | vallástalan % | hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ausztria | 8 390 000 | 6 745 560 | 80,40% | 453 060 | 5,40% | 1 132 650 | 13,50% | 0 | 0,00% | 16 780 | 0,20% | 8 390 | 0,10% | 16 780 | 0,20% |
| Horvátország | 4 400 000 | 4 109 600 | 93,40% | 61 600 | 1,40% | 224 400 | 5,10% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Csehország | 10 490 000 | 2 444 170 | 23,30% | 15 000 | 0,30% | 8 014 360 | 76,40% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Észtország | 1 340 000 | 534 660 | 39,90% | 2 680 | 0,20% | 798 640 | 59,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 10 | 0,00% | 1 340 | 0,10% |
| Németország | 82 300 000 | 56 540 100 | 68,70% | 4 773 400 | 5,80% | 20 328 100 | 24,70% | 80 000 | 0,10% | 246 900 | 0,30% | 102 300 | 0,15% | 246 900 | 0,30% |
| Magyarország | 9 980 000 | 8 083 800 | 81,00% | 7 500 | 0,75% | 1 856 280 | 18,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 9 980 | 0,10% |
| Lettország | 2 250 000 | 1 255 500 | 55,80% | 2 500 | 0,10% | 985 500 | 43,80% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 4 500 | 0,20% | 0 | 0,00% |
 Liechtenstein | 40 000 | 36 760 | 91,90% | 2 000 | 5,00% | 1 160 | 2,90% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 40 | 0,10% |
| Litvánia | 3 320 000 | 2 981 360 | 89,80% | 5 000 | 0,10% | 332 000 | 10,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Lengyelország | 38 280 000 | 36 098 040 | 94,30% | 50 000 | 0,10% | 2 143 680 | 5,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 10 000 | 0,03% |
| Szlovákia | 5 460 000 | 4 657 380 | 85,30% | 10 920 | 0,20% | 780 780 | 14,30% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Szlovénia | 2 030 000 | 1 591 520 | 78,40% | 73 080 | 3,60% | 365 400 | 18,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Svájc | 7 660 000 | 6 227 580 | 81,30% | 421 300 | 5,50% | 911 540 | 11,90% | 30 640 | 0,40% | 30 640 | 0,40% | 7 660 | 0,10% | 22 980 | 0,30% |
| Közép-Európa | 175 940 000 | 131 306 030 | 74,63% | 5 850 290 | 3,57% | 37 874 490 | 21,53% | 110 640 | 0,06% | 294 320 | 0,17% | 102 850 | 0,06% | 308 020 | 0,18% |
Nyugat-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):
| ország | népesség | keresztény | keresztény % | muszlim | muszlim % | vallástalan | vallástalan % | hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Belgium | 10 710 000 | 6 875 820 | 64,20% | 631 890 | 5,90% | 3 105 900 | 29,00% | 0 | 0,00% | 21 420 | 0,20% | 31 420 | 0,29% | 32 130 | 0,30% |
| Csatorna-szigetek | 150 000 | 127 800 | 85,20% | 0 | 0,00% | 21 300 | 14,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 450 | 0,30% | 0 | 0,00% |
| Franciaország | 62 790 000 | 39 557 700 | 63,00% | 4 709 250 | 7,50% | 17 581 200 | 28,00% | 30 000 | 0,05% | 313 950 | 0,50% | 313 950 | 0,50% | 313 950 | 0,50% |
| Írország | 4 470 000 | 4 112 400 | 92,00% | 49 170 | 1,10% | 277 140 | 6,20% | 8 940 | 0,20% | 8 940 | 0,20% | 8 940 | 0,20% | 0 | 0,00% |
| Luxemburg | 510 000 | 359 040 | 70,40% | 11 730 | 2,30% | 136 680 | 26,80% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 1 530 | 0,30% | 510 | 0,10% |
 Monaco | 40 000 | 34 400 | 86,00% | 160 | 0,40% | 4 680 | 11,70% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 80 | 0,20% | 680 | 1,70% |
| Hollandia | 16 610 000 | 8 404 660 | 50,60% | 996 600 | 6,00% | 6 992 810 | 42,10% | 83 050 | 0,50% | 33 220 | 0,20% | 33 220 | 0,20% | 33 220 | 0,20% |
| Egyesült Királyság | 62 040 000 | 44 110 440 | 71,10% | 2 729 760 | 4,40% | 13 214 520 | 21,30% | 806 520 | 1,30% | 248 160 | 0,40% | 682 440 | 1,10% | 310 200 | 0,50% |
| Nyugat-Európa | 157 400 000 | 103 649 540 | 65,85% | 9 128 720 | 5,80% | 41 346 550 | 26,27% | 928 670 | 0,59% | 625 690 | 0,40% | 1 105 250 | 0,70% | 690 690 | 0,44% |
Dél-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):
| ország | népesség | keresztény | keresztény % | muszlim | muszlim % | vallástalan | vallástalan % | hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Andorra | 80 000 | 71 600 | 89,50% | 640 | 0,80% | 7 040 | 8,80% | 400 | 0,50% | 0 | 0,00% | 80 | 0,10% | 240 | 0,30% |
 Gibraltár | 30 000 | 26 640 | 88,80% | 1 200 | 4,00% | 870 | 2,90% | 540 | 1,80% | 0 | 0,00% | 90 | 0,30% | 630 | 2,10% |
| Olaszország | 60 550 000 | 50 438 150 | 83,30% | 2 240 350 | 3,70% | 7 508 200 | 12,40% | 60 550 | 0,10% | 121 100 | 0,20% | 120 550 | 0,20% | 50 000 | 0,08% |
| Málta | 420 000 | 407 400 | 97,00% | 840 | 0,20% | 10 500 | 2,50% | 840 | 0,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Portugália | 10 680 000 | 10 017 840 | 93,80% | 64 080 | 0,60% | 469 920 | 4,40% | 10 680 | 0,10% | 64 080 | 0,60% | 53 400 | 0,50% | 0 | 0,00% |
 San Marino | 30 000 | 27 480 | 91,60% | 0 | 0,00% | 2 160 | 7,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 270 | 0,90% | 90 | 0,30% |
| Spanyolország | 46 080 000 | 36 218 880 | 78,60% | 967 680 | 2,10% | 8 755 200 | 19,00% | 20 000 | 0,04% | 0 | 0,00% | 30 000 | 0,06% | 46 080 | 0,10% |
 Vatikán | 800 | 800 | 100,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Dél-Európa | 117 870 800 | 97 208 790 | 82,47% | 3 274 790 | 2,78% | 16 753 890 | 14,21% | 93 010 | 0,08% | 185 180 | 0,16% | 204 390 | 0,16% | 97 040 | 0,08% |
Délkelet-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):
| ország | népesség | keresztény | keresztény % | muszlim | muszlim % | vallástalan | vallástalan % | hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Albánia | 3 200 000 | 576 000 | 18,00% | 2 569 600 | 80,30% | 44 800 | 1,40% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 6 400 | 0,20% | 0 | 0,00% |
| Bosznia-Hercegovina | 3 760 000 | 1 966 480 | 52,30% | 1 699 520 | 45,20% | 94 000 | 2,50% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Bulgária | 7 490 000 | 6 149 290 | 82,10% | 1 026 130 | 13,70% | 314 580 | 4,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Görögország | 11 360 000 | 10 008 160 | 88,10% | 602 080 | 5,30% | 692 960 | 6,10% | 11 360 | 0,10% | 0 | 0,00% | 11 360 | 0,10% | 0 | 0,00% |
 Koszovó | 2 080 000 | 237 120 | 11,40% | 1 809 600 | 87,00% | 33 280 | 1,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
 Macedónia | 2 060 000 | 1 221 580 | 59,30% | 809 580 | 39,30% | 28 840 | 1,40% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Moldova | 3 570 000 | 3 477 180 | 97,40% | 21 420 | 0,60% | 49 980 | 1,40% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 21 420 | 0,60% |
 Montenegró | 650 036 | 461 526 | 71,00% | 188 510 | 29,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Románia | 21 490 000 | 21 382 550 | 99,50% | 64 470 | 0,30% | 21 490 | 0,10% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Szerbia | 7 770 000 | 7 187 250 | 92,50% | 326 340 | 4,20% | 256 410 | 3,30% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Délkelet-Európa | 63 410 000 | 52 697 640 | 83,11% | 9 046 550 | 14,27% | 1 556 500 | 2,45% | 11 360 | 0,02% | 0 | 0,00% | 17 760 | 0,03% | 21 420 | 0,03% |
Kelet-ÉK-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):
| ország | népesség | keresztény | keresztény % | muszlim | muszlim % | vallástalan | vallástalan % | hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fehéroroszország | 9 600 000 | 6 835 200 | 71,20% | 50 000 | 0,57% | 2 745 600 | 28,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Grúzia | 4 350 000 | 3 849 750 | 88,50% | 465 450 | 10,70% | 30 450 | 0,70% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Oroszország | 142 960 000 | 104 789 680 | 73,30% | 17 500 000 | 12,50% | 23 159 520 | 16,20% | 30 000 | 0,02% | 142 960 | 0,10% | 285 920 | 0,20% | 285 920 | 0,20% |
| Ukrajna | 45 450 000 | 38 087 100 | 83,80% | 545 400 | 1,20% | 6 681 150 | 14,70% | 10 000 | 0,02% | 20 000 | 0,04% | 0 | 0,00% | 45 450 | 0,10% |
| Kelet-ÉK-Európa | 202 360 000 | 153 561 730 | 75,89% | 15 326 050 | 7,57% | 32 616 720 | 16,12% | 40 000 | 0,02% | 162 960 | 0,08% | 285 920 | 0,14% | 331 370 | 0,16% |
Észak-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):
| ország | népesség | keresztény | keresztény % | muszlim | muszlim % | vallástalan | vallástalan % | hindu | % | buddhista | % | más vallású | % | zsidó | % |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Dánia | 5 550 000 | 4 634 250 | 83,50% | 227 550 | 4,10% | 654 900 | 11,80% | 22 200 | 0,40% | 11 100 | 0,20% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
 Feröer | 50 000 | 49 000 | 98,00% | 0 | 0,00% | 850 | 1,70% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 150 | 0,30% | 0 | 0,00% |
| Finnország | 5 360 000 | 4 373 760 | 81,60% | 42 880 | 0,80% | 943 360 | 17,60% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% | 0 | 0,00% |
| Izland | 320 000 | 304 000 | 95,00% | 640 | 0,20% | 11 200 | 3,50% | 960 | 0,30% | 1 280 | 0,40% | 2 240 | 0,70% | 0 | 0,00% |
| Norvégia | 4 880 000 | 4 133 360 | 84,70% | 180 560 | 3,70% | 492 880 | 10,10% | 24 400 | 0,50% | 29 280 | 0,60% | 9 760 | 0,20% | 0 | 0,00% |
| Svédország | 9 380 000 | 6 303 360 | 67,20% | 431 480 | 4,60% | 2 532 600 | 27,00% | 18 760 | 0,20% | 37 520 | 0,40% | 18 760 | 0,20% | 9 380 | 0,10% |
| Észak-Európa | 25 540 000 | 19 797 730 | 77,52% | 883 110 | 3,46% | 4 635 790 | 18,15% | 66 320 | 0,26% | 79 180 | 0,31% | 49 670 | 0,19% | 9 380 | 0,04% |
Kapcsolódó cikkek
Jegyzetek
Források
- Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
- Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 2014
- Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
- Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1975
További információk
- Peter Brown: Az európai kereszténység kialakulása. 200–1000; ford. Pálosfalvi Tamás; Atlantisz, Budapest, 1999 (Európa születése)
This article uses material from the Wikipedia Magyar article A vallás Európában, which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.