A Hold Sötét Oldala

Azonban a közbeszédben gyakran – hibás szóhasználattal – a Hold Földről sosem látható túloldalát, túlsó oldalát értik alatta. Bonyolítja a kérdést, hogy erre korábban használták (és szórványosan ma is használják) a Hold ismeretlen oldala kifejezést is, holott 1959. október 7-én a szovjet Luna–3 fényképet készített a Hold addig valóban ismeretlen túlsó oldaláról, amit sikeresen továbbított a Földre. Azóta pedig már részletgazdag fotók és részletes térképek is rendelkezésre állnak róla.

Más nyelvekben használt közeli illetve távoli oldal kifejezések a magyar nyelvben nem honosodtak meg.

Ennek a pontatlanságnak, kétértelműségének a beidegződésen és a csillagászati ismeretek hiányosságain, vagy inkább alkalmi átgondolatlanságán túl magyarázata lehet, hogy a „sötét” kifejezés a magyar nyelvben, de más nyelvekben is az ismeretlen szinonimája (pl. a „sötét ló” – eredetileg a lóversenyen induló, ismeretlen képességű, teljesítményű versenyló. Innen átvitt értelemben általánosítva: „ismeretlen tényező”). Továbbá hogy a Hold valójában szokatlan un. kötött pályán végzi keringését, amelynek során mindig ugyanaz a fele látszik a Földről nézve. Illetve hogy teliholdnál illetve általában a Hold megvilágított részén nem látható optikai jele a görbületnek: szabadszemmel a világos felület a szabálytalan sötétebb foltokkal együtt is síknak tűnik („Holdkorong”).

Zavaró lehet továbbá az is, hogy holdtölte időszakában a két kifejezés időlegesen tény szerint fedi egymást, ennek ellenére a keverésük ekkor is fogalmi pontatlanságnak, hibás szóhasználatnak tekinthető.

Sok esetben viszont a szövegkörnyezetből sem derül ki egyértelműen, legfeljebb valószínűsíthető, mire gondol az író, elbeszélő.

A kifejezés körüli zavar úgy tűnik, nem csak a magyar nyelvben hanem más nyelvterületeken is létezik. Pl. a Pink Floyd 1973-ban megjelent The Dark Side of the Moon című albuma (munkacíme Eclipse: A Piece for Assorted Lunatics volt.) benne a Eclipse című számban is inkább a Hold túlsó oldalát mint árnyékban lévő oldalát jelentené. Illetve keveredik a holdfogyatkozás és napfogyatkozás kérdésével is.

A dal legvégén prózában elhangzó „There is no dark side in the moon really / Matter of fact it's all dark” az Abbey Road Studios portása, Gerry O'Driscoll megjegyzése volt az új album címével kapcsolatban („A Holdnak nincs is sötét oldala… ott mindenhol sötét van”).

Érdekes módon úgy tűnik, az ókorban még általános volt az az elképzelés, hogy a Hold földről nem látható oldala állandóan sötétségben van, és a különféle holdfázisok csak a Föld felőli oldalán láthatók. Illetve hogy az egyes holdfázisoknál látható alakzatok a Hold önállóan kibocsájtott fénye. Tehát nem voltak a tudatában, hogy az égen egy gömb alakú égitest látható, amelyet a Nap világít meg különböző szögekből, és ez látható holdfázisokként. Legalábbis ez olvasható ki abból, hogy ennek a felismerését Démokritoszhoz kötik. Valamivel több mint egy évszázaddal korábban Anaximandrosz még egészen fantasztikus ötlettel állt elő a csillagok és más égitestekkel kapcsolatosan, mely szerint ezek különböző átmérőjű és különböző periódussal záródó, felnyíló csövek az ég boltozatán, amelyeken keresztül az égi tűz látszik. Eszerint a Hold, az egy holdhónap alatt nyíló-záródó cső a leggyorsabb ezek közül.

 

A Halálos hírszerzés (angol dokumentumfilm sorozat, 2018) 5. Jack Parsons amerikai rakétatudósról szóló rész szerint a róla elnevezett kráter találóan a Hold sötét oldalán található. Ezzel arra utalnak, hogy Jack Parsons okkultista, sőt sátánista volt, és hogy a róla elnevezett kráter állandóan sötétben lenne. Vagyis még ismeretterjesztő műsorokban is megjelenik az a korábbi téves, átgondolatlanságra visszavezethető nézet, miszerint a Hold túlsó oldala állandóan sötétségben van, és a különféle holdfázisok csak a Föld felől látható oldalán láthatók.

Szofja Kovalevszkaja a híres matematikus életét feldolgozó Berget på månens baksida (~Hegy a Hold túlsó oldalán) című 1983-as svéd filmdráma angol nyelvű nemzetközi címe A Hill on the Dark Side of the Moon.

A Transformers 3. című amerikai sci-fiben teljes a zűrzavar legalábbis a magyar szinkron szerint.

Az Iron Sky: Támad a Hold (Iron Sky) című 2012-es ausztrál–német–finn sci-fiben a Hold túlsó oldal helyett szintén a Hold árnyékos oldaláról beszélnek.

Megjegyzendő, hogy Holdfogyatkozás idején sem borul mindig teljesen sötétbe a Holdfelszín egésze, mert a Föld felőli rész kap némi megvilágítást a Föld légkörén megtört napfény által. Emiatt a Hold ekkor halványabb vöröses fényűnek látszik.

Ezzel ellentétben újholdkor, napfogyatkozásnál viszont a Hold mindig is ismert oldala borul teljes sötétségbe. Ekkor ezt a felületet csupán a Földről visszavert csekély fény világítja meg minimális mértékben.

 

Érdekes és régi Holddal kapcsolatos további pontatlanság a félhold és holdsarló keverése. (Félhold helyesen csak a fogyó vagy növekvő, félkör alakot felvevő holdfázisa.) Ráadásul ez a pontatlanság hivatalos elnevezésekben is megjelenik: Vörös Félhold (a Nemzetközi Vöröskereszt iszlám országokban működő tagszervezetei).

Megjegyzendő, hogy a félhold vonalán túlnyúló csúcsok téves ábrázolások. Ez a Vénusz esetében a légkör meglétének első bizonyítéka volt.

 

A Hold kötött pályájának egyik érdekes következménye, hogy a Hold felszínéről nézve Föld az égboltnak mindig ugyanazon a pontján látszik, és csak a fázisai változnak az idő múlásával ciklikusan. Ha valaki a Holdnak azon a pontján állna, amely a Földről nézve a „holdkorong” középpontja, ott a Föld az égbolt zenitjén látszik. Valahol a „holdkorong” szélén állva viszont a Föld félig a látóhatár felett kiemelkedve látszana.

Földfelkelte tehát csak a Hold körül keringő űrhajón, a túlsó oldal felől érkezve figyelhető meg. (A Hold felszínén egyelőre nem képzelhető el ilyen gyors és hosszú utazás.)

• Pink Floyd: The Dark Side of the Moon című 1973-as albuma
• A hold sötét oldala (The Dark Side of the Moon, amerikai sci-fi horrorfilm, 1990, rendezte: D. J. Webster)
• Kagyerják Attila Tamás A Hold sötét oldala című festménye
• A hold sötét oldala (Die dunkle Seite des Mondes, The Dark Side of the Moon, német-luxembourgi-angol thriller, 2015, rendezte: Stephan Rick)
• ~A hold sötét oldala (The Dark Side of the Moon, brit akció horror videojáték, 2020, rendezte: Darren Hall)

• Kövesdi Péterː Irány a sötét oldal!, Vasárnapi Hírek, 2018. december 8., Online
• A Smithsonian időkapszula (Smithsonian Time Capsule: 1968, amerikai? dokumentumfilm) A Hold sötét oldalának emlegetése
• Múzeumi rejtélyek (amerikai dokumentumfilm sorozat, 2018, A legszerencsésebb Lucy-cica és más történetek) A Hold sötét oldalának emlegetése a George Eastman Múzeumban bemutatott Lunar Orbiter kamera kapcsán.
• Halálos hírszerzés (angol dokumentumfilm sorozat, 2018) Az 5. Jack Parsons című rész szerint a róla elnevezett kráter találóan a Hold sötét oldalán található.
• Magyar értelmező kéziszótár I–II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972 (2000, kilencedik változatlan kiadás) ISBN 963056212X
• Cliff Jones: Another Brick in the Wall: The Stories Behind Every Pink Floyd Song, 1996, ISBN 978-0-553-06733-0 (angolul)