Vallás Őrangyal

A kereszténység mellett a többi fő ábrahámi vallás, az iszlám és a judaizmus is ismeri az őrangyal fogalmát. Fontos szerepet játszanak az ezotériában vagy például az antropozófiában is. Az ókori és animista vallások is ismernek úgynevezett védőszellemeket. A római vallásban a személyes védőszellemeket geniusnak, a görög mitológiában daimonnak nevezték.

Az 1Mózes 18–19-ben az angyalok nemcsak Isten haragjának végrehajtóiként lépnek fel a bűnös városok ellen, hanem megmentetik az istenfélő Lótot a veszélytől. Az Ószövetségben több helyen találunk leírásokat olyan angyalokról, akik az ember védelméről gondoskodnak.

A rabbinikus irodalomban is megtaláljuk azt a gondolatot, hogy léteznek angyalok, akiket Isten kijelölt az emberek felügyeletére és szolgálják az embert egész életében.

Leo Trepp (1913–2010) amerikai rabbi alapján zoroasztriánus hatásra a késő judaizmusban fejlődött ki a hiedelem, hogy az embereknek van egy mennyei képviselője, egy őrangyala. Korábban a mal'āḵ (מַלְאָךְ), angyal kifejezés egyszerűen csak Isten hírnökét jelentette.

Az Újszövetségben megtalálható az őrangyal fogalma, akik bizonyos személyek és közösségek számára dolgoznak. A gyermek Jézust egy angyal oltalmazta. Az őrangyalokba vetett hit klasszikus bibliai hivatkozási pontja a Máté 18:10.

A Jelenések könyve Ázsia hét gyülekezetének angyalairól ír, akik azok őrzőinek szerepében dolgoznak.

További példa az Újszövetségben az az angyal, aki kiszabadította Péter apostolt a börtönből.

Pál a zsidókhoz írt levelében így ír:

„Avagy nem szolgáló szellemek-é mindazok, akik azokért küldettek szolgálatra, akik örökölni fogják az üdvösséget?”

Ebben a felfogásban az őrangyal feladata, hogy elvezesse az embereket Isten országába.

A korai egyházi szerzők ősi környezetükből ismerték a személyes védőszellem (δαίμων) gondolatát, és ezt itt bibliailag is megerősítették. Órigenész egyszer azt állítja, hogy minden egyes embernek van őrangyala, máskor viszont azt, hogy csak a hívőknek van. Aki nem méltó erre, azt Isten megfosztja ettől a segítségtől.

Katolicizmus

Az első keresztény teológus, aki felvázolt egy konkrét sémát az őrangyalokra vonatkozóan, Autuni Honorius volt a 12. században. Azt mondta, hogy minden ember kap egy őrangyalt abban a pillanatban, amikor megszületik, és az ember élete során beszámol a tetteiről Istennek.

Dionüsziosz Areopagitesz és Aquinói Tamás klasszikus angelológiáiban azonban az őrangyalok másodlagos jelentőségűek.

Az őrangyalok tisztelete a katolikus egyház liturgiájában különösen a 15-16. században terjedt el. Ez először Mihály arkangyal szeptember 29-i ünnepe kapcsán történ. A hétfő az őrangyalok ünnepe lett.

1670-ben X. Kelemen pápa október 2-ra tűzte ki a katolikus egyház őrangyali ünnepét.

A Katolikus Katekizmus ezt mondja az őrangyalokról:

„Az angyalok is Krisztusban és Krisztusért lettek teremtve. […] Végül az angyalok […] a hívőkről való gondoskodás személyes lényei. A jól ismert zsoltárban (és himnuszban) találjuk: „Mert megparancsolja angyalainak, hogy őrizzenek téged minden utadon”. Így az angyalok „segítő szellemek, akiket azért küldtek ki, hogy segítsenek azoknak, akik az üdvösséget öröklik”.

Protestantizmus

Luther Márton nem utasította el az őrangyalokról szóló tant, csak azt az elképzelést bírálta, hogy a legmagasabb rendű angyalok nem törődnek a jelentéktelen emberekkel. Kálvin János másrészt szkeptikus volt abban a tekintetben, hogy léteznek-e egyéni őrangyalok. Ennek eredményeként az egyéni őrangyalokba vetett hitet a 17. századi kálvinizmusban szinte általánosan elutasították, de a lutheranizmusban a 18. század közepéig megmaradt, majd szimbolikusan értelmezték.

Az őrangyalok létét elfogadják, de hogy minden embernek lenne-e külön őrangyala, abban a protestantizmus megosztott.

Az őrangyalok az iszlám hagyomány szerint segítő angyalok, akiket azzal a feladattal bíztak meg, hogy megvédjék az embereket a gonosz dzsinnek (جن) és más szellemek (démonok) (شياطين) ellen. A hagyomány szerint minden emberre összesen négy ún. hafaza (wd) vigyáz őrangyalként, kettő nappal és kettő éjszaka. Más verziók szerint Mohamed azt mondta, hogy minden embernek tíz őrangyala van.

A hagyomány alapján a hafaza őrség alkonyatkor és hajnalban váltja egymást; a gonosz szellemeknek ezekben a védtelen pillanatokban van a legnagyobb lehetőségük a befolyásukat kifejteni az emberre.

• Angyal
• Szellem
• Védőszent
• Védőszellem