Az üröm szó a baskír, tatár nyelvekben meglévő erem, a kazak izen, és csuvas arăm/erĕm szavak rokona.
Jellemzői
A növénynemzetségbe egyéves, kétéves és évelő fajok egyaránt tartoznak csakúgy, mint lágy szárú és cserjés növények. A többévesek lombhullatók vagy örökzöldek. A „The Plant List” adatbázisában 474 érvényes Artemisia-fajt tartanak nyilván. Számos faj megtörve erős, aromás illatú, kesernyés ízű, leginkább a bennük levő szeszkviterpén-laktonoktól (pl. abszintin, szantonin). Fűszer- és gyógynövényeket egyaránt találunk közöttük (pl. fehér üröm, fekete üröm, tárkony, egynyári üröm).
Száruk és leveleik fehéres vagy szürkés árnyalatúak, s gyakran ezüstösen selymes, rásimuló szőrzettel borítottak. A levélállás szórt, leveleik két-háromszorosan szeldeltek, ritkán épek, legfeljebb csúcsuk háromhasábú.
A virágok kétivarúak, a kevés virágból álló fészekvirágzat kicsi (alig 5 mm), gömbös, vagy tojásdad. A sugárvirágok hiányoznak a fészekből. A fészekvirágzatok legtöbbször összetett, hajtáscsúcsi virágzatot (fürtöt vagy füzéres bugavirágzatot) alkotnak.
A virágok önmegporzással vagy szélmegporzással porzódnak. A pollenszemek nyújtott ellipszoid vagy gömbszerű alakúak, trikolporátak (a három csírahasítékban 1-1 pórus is van). A hasítékok hosszúak, az exine sexine-része egyenlítői irányban megvastagodott, a sarkoknál vékonyabb. Pollenje az egyik legerősebb allergén. Kevesebb pollent termel, mint a parlagfű, és azzal ellentétben nem képes kaszálás után további virágzásra. Veszélyességét fokozza a hosszan tartó pollenszórás, ami júliustól októberig tart.
Elterjedése
Az ürömfajok főleg az északi félgömb mérsékelt övében élnek sztyeppeken és félsivatagos tájakon, lokális szempontból pedig száraz helyeken, sziklagyepekben, lösz- és homokpusztákon, szikeseken és sós tengerpartokon fordulnak elő. Gyakran társulásalkotó növények, de egyes fajaik a száraz vidékeken a vegetáció uralkodó elemei.
Magyarországon őshonos a bárányüröm, az egynyári üröm, a fehér üröm, a fekete üröm, a mezei üröm, a selymes üröm, a seprűüröm, a sziki üröm, a sziklai üröm; illetőleg honos a tárkony és az ürömcserje (istenfa) is, de utóbbiak emberi közreműködéssel kerültek ide.
Fajok
Nem teljes a lista. A fajról szóló információk addig szerepelnek itt, amíg önálló szócikkük elkészül.
Artemisia abrotanum – Ürömcserje ~ Istenfa, abrutüröm, Az istenfának több elnevezése ismert: Ciprusfű, ebruta, istenfű, istenfa, Isten fája, abrutüröm, ürömcserje, seprőruta, istenfácska. Latin nevei még: Artemisia abrotanum, Artemisia elatior, Artemisia herbacea, Artemisia paniculata
100–120 cm magas, fásodó tövű, erős illatú félcserje. Már az ókorban epe- és májgyógyszert készítettek belőle. Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – temetőkben, kertekben dísznövényként vagy sövényként ültetik; gyakran kivadul. Őshazája nem ismert.
Magyarországon őshonos, a Dunántúli-középhegység és a Mecsek szubmediterrán faja: sziklagyepekben, löszös vagy homokos talajon él. Mutatós levelei miatt sziklakerti, kerti dísznövényként ültetik.
Kínában évezredek óta használt gyógynövény, a malária ellenszere, újabban a rák gyógyításában bizonyult ígéretesnek, mivel artemisinin nevű hatóanyaga igen hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtek közül csak elenyésző számban szed áldozatokat – kb. 1200 elpusztított ráksejtre jut egy egészséges sejt.
Erős illatú növény, a keleti orvoslás belsőleg elsősorban nőgyógyászati betegségekben vérzéscsillapításra, külsőleg pedig az akupunktúrás terápia részét képző moxibuszció alapanyagaként reumatikus és paralízis jellegű betegségek gyógyításában használja.[forrás?] Kínában a növény préselt levével színezik a csingtuan(qingtuan) nevű édességet.
Észak-Afrika félsivatagos területeitől egészen Iránig elterjedt faj. Érdekessége, hogy a nyári aszály idején az alsó leveleit ledobja és csak a szárazságtűréshez alkalmazkodott külsejű (xeromorf), felső levelei asszimilálnak tovább.
Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
Biológiai Lexikon: szerk.: Straub F. Brúnó: „üröm (Artemisia)”, Biológiai Lexikon, 4.kötet, S–Z (magyar nyelven). Budapest: Akadémiai Kiadó, 398. o.. ISBN 963 05 0533 9 (4. kötet), ISBN 963 05 0529 0 (összkiadás) (1978)
Magyar Nagylexikon: szerk.: Bárány Lászlóné: „üröm (Artemisia)”, Magyar Nagylexikon, 18.kötet, Unh–Z (magyar nyelven). Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 69. o.. ISBN 963 9257 19 2 (18. kötet), ISBN 963 05 6611 7 (összkiadás) (2004)
Pollen Library:Sagebrush, Wormwood (Artemisia) (angol nyelven) (HTML). Pollen Library. Pollen.com, c/o IMS Health Incorporated, 1 IMS Drive, Plymouth Meeting, PA 19462. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
Priszter:Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és tudományos növénynevek szótára (magyar nyelven). Budapest: Mezőgazda Kiadó, 189., 263., 306. o. (1999). ISBN 963 9121 22 3
TPL:Artemisia (angol nyelven) (HTML). The Plant List (2010), Version 1. Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
Urania:Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények II., Fordította: Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Lektor: Simon Tibor. (magyar nyelven), Budapest: Gondolat, 312–313. o. (1976). ISBN 963 280 083 4
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
This article uses material from the Wikipedia Magyar article Üröm (növénynemzetség), which is released under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 license ("CC BY-SA 3.0"); additional terms may apply (view authors). A lap szövege CC BY-SA 4.0 alatt érhető el, ha nincs külön jelölve. Images, videos and audio are available under their respective licenses. ®Wikipedia is a registered trademark of the Wiki Foundation, Inc. Wiki Magyar (DUHOCTRUNGQUOC.VN) is an independent company and has no affiliation with Wiki Foundation.