Keresési eredmények: „Zeneszerző Bartók Béla Művei Wiki – Wikipédia
Hozd létre a(z) „Zeneszerző+Bartók+Béla+Művei” nevű lapot ezen a wikin! (Hivatkozások a lapra)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész,… |
főgondnoka. Bartók Béla zeneszerző fia, Bartók Béla iskolaigazgató unokája. Féltestvére az apja második házasságából született Bartók Péter. Bartók Béla zeneszerző… |
Bartók Béla emlékezete szülőföldjén a 20. század elejétől 1980-ig. Bartók Béla életéhez, munkásságához, művészetéhez a romániai magyar zeneirodalomban… |
A Két portré, vagy másik nevén Két arckép (Op. 5, Sz 37, BB 48b) Bartók Béla műve. Első tétele megegyezik I. hegedűversenyének (Op. poszth., Sz 37, BB48a)… |
Bartók Péter (Budapest, 1924. július 31. – Florida, 2020. december 7.) amerikai-magyar zongorista, hangmérnök. Bartók Béla második feleségétől, Pásztory… |
komponált Két román tánc (Op. 8a, Sz. 43, BB 56) egyike Bartók Béla legkorábbi román inspirációjú műveinek. A kelet-európai népdalgyűjtés eredménye, hogy a román… |
A Szabadban című mű Bartók Béla ciklusa zongorára, 1926-ból. A különböző katalógusokban Sz. 81 – BB. 89 szám alatt szerepelhet. A mű egy szvit, hossza… |
Bartók Béla I. zongoraversenyét (Sz. 83, BB 91) éles, harcias ritmus és általános keserű hangulat jellemzi. A művet 1927 júliusában, Majna-Frankfurtban… |
UE 9866, Bartók és egy előadó bejegyzéseivel (Bartók Archívum, Budapest: BH63). Az UE 9866 első kiadás, Bartók játszópéldánya (ifj. Bartók Béla gyűjteménye)… |
2006-2007-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés szakán tanult Csemiczky Miklós és Kocsár Miklós zeneszerzőknél. 2007-2013-ig a budapesti… |
1939-ben kérte fel Bartókot egy zenekari mű megírására. Előbb vendégül látta a Bartók családot bázeli otthonában, majd – miután Bartók felesége és fia hazautazott… |
Bartók Béla Román népi táncok című alkotása 1915-ben készült zongorára (Sz. 56, BB 68). Létezik még egy 1917-es zenekari átirat (Sz. 68, BB 76). A talán… |
1907. február 1. – Bern, 1992. március 4.) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató, Bartók és Kodály szellemi örököse. Veress Ferenc… |
Az Erdélyi táncok (Sz. 96, BB 102b) Bartók Béla zenekarra írt műve, aminek eredeti alakja, a zongorára komponált Szonatína 1915-ben keletkezett. A fából… |
Bartók Béla a II. zongoraversenyt 1930–1931-ben írta, a Cantata Profana befejezése után. A zongoraversenyt nem stiláris utalásaiért, hanem a zenei gondolatok… |
Bartók Béla II. vonósnégyese (Op. 17, Sz 67, BB 75) 1915 és 1917 októbere között keletkezett Rákoskeresztúron. Az első világháború értelmetlen vérontása… |
Csemiczky Miklós (Bartók–Pásztory-díjasok kategória) Csemiczky Miklós Gyula (Budapest, 1954. március 16. –) magyar zeneszerző, érdemes művész. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kocsár Miklós növendékeként… |
Huszár Lajos (Szeged, 1948. szeptember 26. –) magyar zeneszerző. Zenei tanulmányait a hódmezővásárhelyi zeneiskolában kezdte meg. Kezdetben zongorázott… |
Bartók Béla első opusa (Sz. 27, B36a/b), a Rapszódia zongorára és zenekarra 1904-ből való. Ekkor már olyan jelentős darab megírásán van túl Bartók, mint… |
Soós András (Budapest, 1954. október 3. –) zeneszerző, karnagy, karmester. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát végezte el, majd 1977-ben a Liszt… |