Nlaw: Páncéltörő rakéta

Az MBT LAW néven is ismert fegyver erősen védett harckocsik ellen is hatásos, mivel azok vékonyabb tetőpáncélzatát támadja. A NLAW többek között Svédország, az Egyesült Királyság és Finnország hadereje rendszeresítette, de jelentős mennyiséget kapott belőle Ukrajna az orosz fenyegetés illetve agresszió ellensúlyozására 2021-ben illetve 2022-ben.

NLAW
Brit katona NLAW indítására készül
Egyéb elnevezés	MBT LAW
Funkció	páncéltörő rakéta
Gyártó	Saab Bofors Dynamics
Szolgálatba állítás	2005 (Svéd Hadsereg)
Ár	£20,000 (2008)
Irányítás	várható találkozáspont számítás (PLOS)
Robbanótöltet	EFP töltet 500mm RHA átütő képességgel
Gyújtó	mágneses és optikai közelségi gyújtó
Méret- és tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	1 m
Törzsátmérő	0,15 m
Szerkezeti tömeg	12,5 kg
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	>200 m/s
Hatótávolság	20-800 m
A Wikimédia Commons tartalmaz NLAW témájú médiaállományokat.

Az NLAW egy könnyű, egyetlen ember által is hordozható illetve indítható páncéltörő rakéta. A fegyver különlegessége az egyedi irányítási módjában rejlik, amely lehetővé teszi, hogy tüzelést követően a kezelője fedezékben vonuljon (ún. fire and forget rendszerű). Az NLAW saját navigációs rendszere révén egy számított találkozási pálya mentén repül, amelyet a cél sebessége alapján határoz meg magának. A kezelő mintegy 3 másodpercig követi a célba vett harcjárművet a rakétaindító irányzékával, az indító oldalszögének elmozdulása alapján a rakéta kiszámítja azt a pályát, amely nagyon nagy valószínűséggel keresztezni fogja a célpont útvonalát. Ez az ún. PLOS irányítási mód lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, mint a Spike vagy Javelin rakéták infravörös elektro-optikai rendszere. A PLOS irányítási mód csak kis hatótávolságú rakéták esetén használható eredményesen, mivel a nagyobb távolság és a hosszabb repülési idő csökkenti a találat valószínűségét.

Az NLAW rakéta 800 méteres maximális hatótávolságát 4-5 másodperc alatt éri el és a cél felett mintegy egy méterrel a mágneses és optikai közelségi gyújtó indítja be a formázott páncéltörő töltetet. Az ún. EFP töltet 500 milliméter homogén páncélzatot (RHA) képes átütni. A harcjárművek tetőpáncélzata szinte minden esetben a leggyengébb pontnak számít, az EFP töltetek pedig a reaktív páncélzatok (ERA) ellen is hatásosabbak a hagyományosan alkalmazott kumulatív-harcirészeknél.

Nem páncélozott célok esetén közvetlen találattal is támadhatóak a célpontok a felette átrepülő pálya helyett. Ebben az esetben repesz-romboló hatást fejt ki a harcirész, páncéltörő képessége elhanyagolható.

Az NLAW egy egyszer használható, kilövést követően eldobható fegyver.

•  
  Az NLAW tároló konténerei elég ormótlanok
•  
  NLAW közelről, "kicsomagolva"
•  
  Brit katona NLAW-val
•  
  Az indítás pillanata
•  
  NLAW rakétája úton a cél felé - jól látható a lehulló első rakétafokozat a rakéta mögött
•  
  Finn katonák demonstrálják a NLAW hatását egy BMP–2-esen
•  
  Egy NLAW által megsemmisített orosz T−80 harckocsi Ukrajnában

A NLAW első "éles" bevetésére Ukrajnában került sor 2022-ben. Az ukrán fegyveres erők jelentése szerint a háború első hónapjaiban az NLAW volt a felelős az orosz harcjármű veszteségek mintegy 30-40%-áért, bár ezt az információt nehezen lehet független forrásból megerősíteni.

 

  Egyesült Királyság

  Finnország

  Indonézia

  Luxemburg

  Malajzia

  Svédország

  Svájc

  Szaúd-Arábia

  Ukrajna – mintegy kétezer rakétát kapott az Egyesült Királyságtól az orosz fenyegetés ellensúlyozására 2021-ben illetve 2022-ben a háború kitörése előtt. Azóta a szállítások tovább folytatódnak. Március 9-éig összesen 3615 NLAW rakéta érkezett az Egyesült Királyságból az orosz támadást megelőző korábbi szállítmányokkal együtt. A leszállított fegyverek száma 2022 április 6-ig elérte a 4200 rakétát.

  Oroszország - ismeretlen mennyiségű NLAW-t zsákmányoltak az ukrán hadseregtől fotók tanúsága szerint.

Ez a szócikk részben vagy egészben a MBT LAW című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.